HTML

 

PromontorBlog

Mozik, utazások, fotózás. Budapest, Újbuda. Fogyasztóvédelmi füstölgések. Sportkommentárok. Sörélmények. Rendkívül eredeti, ugye...

Friss topikok

Ők meg látogatnak

free counters (2008 november 28. óta)

Őket hirdetem

Bloggerunió

Magamat hirdetem

Első Magyar Háromcsillagos SuperBlog!

Ezt szívom

Budapest szmogtérképe

Ehhez próbálom tartani magam

Ehhez próbáld tartani magad

Creative Commons Licenc

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda VB 2011

Férfi kézilabda VB 2011

Női kézilabda EB 2010

Női kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda VB 2009

Férfi kézilabda VB 2009

Női kézilabda EB 2008

Női kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Női kézilabda VB 2007

Női kézilabda VB 2007

Újbudai módszerek: hogyan szabaduljunk meg egy iskolától

2007.12.28. 14:00 promontor

Hát, erről az ügyről nem ez lesz az utolsó bejegyzésem, az biztos. Az iskola körzetében lakom és két lányom pár éven belül iskolaköteles korba kerül, így aztán közvetlenül érint. Nem mindegy, hogy a lányaim hova és mennyiért és milyen színvonalú iskolába járhatnak majd.

Nézzük röviden a sztorit: Újbuda önkormányzata alapítványi kezelésbe adná a farkasréti általános iskolát. A javaslat alapja az, hogy a kerületben csökken a gyerekszám, az iskolák kihasználatlanok és az önkormányzatnak túl nagy teher az iskolák támogatása. A döntés előnye (az előterjesztők szerint) az, hogy így nem "bezárják" az iskolát, hanem "átadják", azaz ott továbbra is oktatási tevékenység fog folyni. Persze tandíjért, dehát az nyilván meg se kottyan a gazdag sasadiaknak.

Nos, igen. Csökken a gyerekszám, be kell zárni az iskolákat. Evidencia, hisz ahol kong az iskola, pazarlás fizetni a rezsit és pazarlás fizetni a tanárokat. Van persze néhány buta, rövidlátó ember, akik szerint a csökkenő gyerekszám remek alkalom lenne arra, hogy azonos költségvetésből az oktatás minőségét emeljük, (pl. kisebb létszámú osztályokban több tanári energia maradna mind tehetséggondozásra, mind felzárkóztatásra) tehát lehet, hogy mégsem kéne annyi iskolát bezárni, de az mondjuk belátható, hogy a demográfiai változásokat nem lehet teljes egészében iskolamegszüntetések nélkül megúszni. Ha közpénzeket lehet megtakarítani azzal, hogy kevesebb épület rezsijét fizetjük, azzal magam is egyetértek.

A kérdés persze az, milyen alapon döntjük el, melyik iskolát tartjuk meg és melyiket zárjuk be. Lehetne például az a szempont, hogy a gyenge, rosszul felszerelt, gyengén teljesítő iskolákat zárjuk be, és a jókat tartjuk meg. Lehetne az is szempont, hogy azokat az iskolákat zárjuk be (még akkor is, ha esetleg nem is annyira rosszak), amelyek konkrétan azokban a körzetekben vannak, ahol drasztikusan csökkent a gyerekszám és konganak az ürességtől. Első látásra a farkasréti iskola egyik kategóriába sem esik bele: jól felszerelt, a kerületi iskolai rangsorokban általában elől szerepel és 100%-os tanulólétszámmal üzemel. (A szomszédos Gazdagréten két iskola is van, 60%-os kihasználtsággal.) Akkor vajon mi az oka, hogy éppen ezt választották ki? Hát, vannak sejtéseim, de erről majd később. Előbb arról az eljárásról, ahogy ezt az egészet a választott önkormányzatunk lebonyolítani tervezte, ami jellemző példája dicső magyar demokráciánk működésének.

Szóval, hogy is kell ezt csinálni? Készítsünk elő egy előterjesztést a decemberi önkormányzati ülésre, közvetlen karácsony előttre, hátha a nagy karácsonyi rohamban nem veszik észre. Az egész előterjesztés legyen mindössze két oldal, az éppen elég az alapos döntéshez. Pár nappal előtte szóljunk csak az iskolának, amelyet a dolog érint, végül is minek nekik korábban tudni a tervekről. Nevezzük a decemberi önkormányzati döntést csak "előzetesnek", ami felhatalmazza a polgármestert a jelentkező alapítvánnyal való tárgyalásra és a konkrét szerződés előkészítésére. Aztán majd amikor jóváhagyjuk a szerződést, akkor meg azt mondjuk, ez csak "formális" döntés, hiszen a fő irányelvekről már korábban döntött a közgyűlés. Meg persze nem bonyolult dolog ez a szerződésesdi, úgyhogy a végső döntést már januárra javasoljuk, addig bőven meg lehet szövegezni egy remek kis szerződést.

Közben elterjesztünk néhány olyan számadatot is, amelyek nem reálisak: pl. azt állítjuk, hogy kb. 200 ezer forintos éves tandíj lesz, ami nyilvánvaló nem reális: jelenleg 580 diákra jut kb. 160 milliós éves támogatás, ez önmagában kb. 275 ezer forint támogatás diákonként, rájön még a 20 milliós éves bérleti díj, ami diákonként még kb. 35 ezer forint, azaz a jelenlegi színvonal és tanári létszám megígért fenntartása reálisan kb. 310 ezer forintos tandíjat tenne szükségessé, és akkor még nem számoltam a szintén beígért felújítás költségeivel, amit értelemszerűen ugyancsak a tandíjban kellene megfizetni.

Hogy esetleg egy ötven évre szóló, egy teljes körzet életminőségét ilyen jelentősen érintő döntést nem egy hónap alatt kéne meghozni? Hogy más lehetőséget is meg kéne vizsgálni? (Miért pont ezt az iskolát adja át az önkormányzat? Miért pont ennek az alapítványnak? Miért ennyiért? Miért ötven évre?) Hogy nem ártana esetleg tudni valamit arról az alapítványról, amelynek átadni tervezik az iskolát? (Az Alapítvány a Pasaréti Gimnázium Létrehozására és Működtetésére nem rendelkezik saját honlappal, legalábbis a keresők nem dobják ki. A Pasaréti Gimnáziumnak van honlapja, de arról nem derül ki, ki működteti, az sem, hogy van-e tandíj és ha igen, mennyi.) Netán ezt az egész vitát nyilvánosan és alaposan lefolytatni az érintett körzetek közösségével? Hát nem, Újbudán ez nem így megy.

Miért van az az érzésem, hogy ez az egész bűzlik? Hogy a gyorsított folyamat azért van, hogy kész helyzet elé állítsanak minket? Hogy valaki itt a privát pecsenyéjét sütögeti, amihez az önkormányzat (legalábbis annak koalíciós többsége) asszisztál? Talán azért, mert ez egy ilyen hírű önkormányzat (ld. Leisztinger gát)?

Persze a politikai logika is azt diktálja, ha már egy iskolától meg kell szabadulni, akkor az a sasadi legyen: az iskola a 21. számú önkormányzati választókörzetben található (ld. XI. kerületi választókörzetek térképét és a képviselőtestületet), amely stabilan Fideszes, akárcsak a szomszédos 20. körzet. A Gazdagrétet lefedő 18. és 19. választókörzet viszont koalíciós képviselővel bír. Tehát farkasréti iskola már amúgy is "ellenséges" terület, viszont Gazdagréten esetleg szavazatokat hozhat az ottani iskolák megmentése. Ráadásul a kevésbé tehetős körzetekben még jól is jöhet egy kis demagógia: fizessenek a "gazdagok".

Némi reményt ad, hogy a körzet lakóinak felháborodása akkora zajt csapott, hogy még az országos sajtó is felkapta, az önkormányzat pedig kénytelen volt apróbb engedményeket tenni. A legfontosabb, hogy sikerült időt nyerni: már nincs januári határidő a szerződéskötésre, így remény van arra, hogy a nyomásgyakorlás hatására az önkormányzat álláspontja esetleg felpuhul.

Ugyanakkor az is látszik, hogy az "engedmények" között alattomos aknákat is telepítettek: ilyen pl. az, hogy úgymond más is pályázhat az iskola működtetésére, aki teljesíti a feltételeket. Magyarán: az önkormányzat nem fogja tovább támogatni az iskolát és még bérleti díjat is kér az épületért. Ez persze csak látszólagos alternatíva, hiszen bárki üzemeltesse is az iskolát, ha kiesik az önkormányzati támogatás és még bérleti díjat is kell fizetni, ezt csak tandíj bevezetésével lehet pótolni, márpedig az egész tiltakozásnak az lenne az értelme, hogy az iskola maradjon tandíjmentes, azaz a közoktatás része.

Még sok mondanivalóm lesz erről a témáról. Nyilván van egy csomó körbejárandó kérdés, amelyről szeretnék majd információt gyűjteni. Íme egy rövid lista:

  • Mennyiben megalapozott a következő években is gyerekszám csökkenést várni az érintett területeken, amikor jelentős ingatlanfejlesztések (pl. Sasad Liget, Sasad Resort) zajlanak itt. (Erről van önkormányzati anyag, csak még át kell olvasni...)
  • Vajon tényleg csökkenteni kell az oktatásra szánt költségvetést a kerületben? Biztos, hogy az iskolákon kell megtakarítani 180 millió forintot?
  • Mit lehet tudni a farkasréti iskoláról és a két gazdagrétiről: melyik hogy szerepel a kerületi oktatási rangsorokban? Melyiknek mekkora a létszáma, a kihasználtsága és ebből mennyi a nem körzeti illetve nem kerületi gyerek? Melyiknek mekkora a kerületi költségvetési támogatása? Mert ha már be kell zárni valamit (amivel nem feltétlenül értek egyet), akkor megvizsgálták-e más környékbeli iskola bezárásának lehetőségét? Biztos, hogy azok kedvezőtlenebb alternatívák volnának költségvetési és oktatási szempontból?
  • Miért beszélnek a farkasréti iskola felújításának szükségességéről, amikor a 90-es években felújították? Mit kell most felújítani, és van-e erről reális költségbecslés? Vagy csak úgy a hasukra ütve mondanak egy jó nagy számot, hadd legyen minél riasztóbb?

FOLYT. KÖV.


Kapcsolódó blogbejegyzéseim:

Kapcsolódó link:

5 komment

Címkék: budapest mszp fidesz dörgedelem újbuda molnár gyula farkasréti iskola bács márton

A bejegyzés trackback címe:

https://jozsefbiro.blog.hu/api/trackback/id/tr17268134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

érintett 2008.01.22. 00:22:13

Szívesen megválaszolom felmerült kérdéseit: A farkasréti iskola felújítására eddig 100 milliókat költött mindenféle politikai beállítottságú önkormányzat, de további 100 milliókra lenne szükség a teljes felújításhoz (például a nyílászárók cseréjét kifelé elvégezték, míg az udvar felé nem!). A farkasréti iskola tanulóinak jó része nem is újbudai lakos, hanem XII. kerületi. A farkasréti iskola nevelőtestületének 75%-a már most nyugdíjas korú, úgyhogy esetükben szó sem lenne elbocsátásokról! A két gazdagréti iskola eredményei a kompetenciamérésben, a kerületi versenyeken, a továbbtanulási mutatókban klasszisokkal jobb a farkasrétinél, amit érdekes módon a leghangosabban reklamáló anyuka is elismert! A két gazdagréti iskola nevelőtestülete szakmailag magas szinten kvalifikált, az egyik közülük az ELTE és a SOTE gyakorlóiskolája, a két iskolában összesen 5 kerületi tantárgygondozó működik, a farkasrétiben ezzel szemben egy sem... Ezek objektív TÉNYEK! És az is tény, hogy a gazdagrétiek még nem szólaltak meg ez ügyben. Hátha nekik még nyomósabb érveik vannak? Kérdezze meg például, hogy a farkasréti iskola tavaly kinevezett igazgatója milyen kapcsolatban áll az érintett alapítvánnyal. Nem véletlen, hogy erről nincs információ....

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2008.01.23. 12:12:33

Tisztelt érintett!

Köszönöm a hozzászólását! Engedje meg, hogy az alábbiakban reagáljak rá:

1) Ami a felújításokat érinti. Azt írja, hogy további 100 milliókra lenne szükség az iskola felújításához, erre egy példát is hoz, a nyílászárókat, ami azonban szerintem önmagában semmiképp sem lehet százmilliós tétel. Itt tehát nem egy egymondatos példára lenne szükség, hanem egy felmérésre, ahol mindent egyes felújítandó tételt megvizsgálnak és egy alapos költségbecslést állítanak mögé. ha Ön látott ilyen költségbecslést, akkor legyen kedves ossza meg velem. Addig ugyanis az egész nem más, mint egy jól hangzó, de igencsak üres érv.

Továbbá: érdemes lenne a farkasréti iskolaépület állapotát összevetni a két gazdagréti iskola állapotával. Vajon azok olyan tökéletes állapotban vannak, hogy nem kell rájuk költeni? Tehát annak a bizonyos fent említett felmérésnek tartalmaznia kellene egy hasonlóan alapos számítást a két gazdagréti iskolaépületről is.

(Azt is megjegyezném, hogy az mindig relatív, hogy egy felújítás mennyire sürgető. Tíz éves ajtókat is ki lehet cserélni, meg harminc éveseket is lehet még használni, tehát az is fontos, hogy a felújítási igény felmérése tükrözze az épületek tényleges állapotát, méghozzá azonos mércével: ha az egyikben azt mondják a húszéves burkolatra, hogy lecserélendó, akkor ne mondják azt a másikban a negyvenévesre, hogy az még jó.)

2: Az iskolák színvonaláról: a hozzászólásából úgy látom, Ön elég tájékozott a kerületi iskolák különböző rangsoraival kapcsolatban. Legyen kedves, segítsen nekem: hol érhetőek el ezek a rangsorok? Említ kompetenciamérést, kerületi versenyeket továbbtanulási mutatókat. Én hol találhatom meg ezeket? Higgye el, magam is nagyon szívesen áttanulmányoznám őket, már csak azért is, mert fontos számomra, hogy a lányaim jó iskolába járjanak, ha arra kerül a sor.

Azt megjegyezném, hogy én egy szóval sem mondtam, hogy a gazdagréti iskolák rosszak, mindössze annyit, hogy a farkasréti az egyik legjobb kerületi iskola. Kétségtelen, hogy nem végeztem forrásellenőrzést, hanem átvettem néhány olyan a szülőknek az állítását , akik oda járatják a gyerekeiket. Ha az Ön által említett rangsorokból az derülne ki, hogy a farkasréti nem jó iskola, készségesen visszavonom ezen állításomat. Mivel a gazdagréti iskolák színvonaláról nem mondtam semmit, arról nincs is mit visszavonnom.

Azt is megjegyezném, hogy különbséget kell tenni tantestület és épület között. Ha az épületeket nézzük, akkor számomra mindenképp az tűnik logikusnak, hogy ha be kell zárni egy iskolaépületet (amivel - ismét hangsúlyozom! - nem feltétlenül értek egyet) az érintett térségben, akkor az ne úgy történjen, hogy a két maradó iskolaépület egymás közvetlen közelében legyen, nagy utazásra kényszerítve ezzel a távolabbi gyerekeket. Ez azonban nem feltétlenül egyenlő a bezárt épülethez tartózó tantestület szétverésével. Ha igaz, amit állít a farkasréti tantestület korösszetételéről, akkor lehet egy jó megoldás pl az, h egy gazdagréti iskolaépület megszűnése mellett az ottani tantestület egyesül a farkasrétivel.

Végezetül: azt írja, hogy "mit érdekes módon a leghangosabban reklamáló anyuka is elismert!". Nos, legyen kedves pontosítani a kijelentést: melyik anyuka volt ez és hol hangzott el ez a kijelentés? :n ugyanis semmi ilyet nem hallottam.

3: Azt írja, hogy a farkasréti iskola tanulóinak egy jelentős része a XII, kerületből jön. Mennyien? Itt is ugyanazt kérném Öntől, mint fent: legyen kedves, ossza meg velem a forrásait! Nyílván van arról lista, hány körzeti tanulója van a farkasréti sulinak, hány körzeten kívüli, de még kerületi, és hányan jönnek kerületen kívül. Gondolom arról is van lista, hány keröleti gyerek tanul kerületen kívül, pl. éppen a szomszédos XII. kerületben. Hadd lássuk ezeket a listákat! (És persze hasonló listákat a két gazdagréti iskoláról...)

4: Tesz egy megjegyzést az igazgatóról. Én erről nem sokat tudok. Hallani mendemondákat az ő szerepéről, ezek idézésétől eltekintettem. Ha Ön tud valami konkrétat, ossza meg velünk!

5: A gazdagrétiek érveiről pedig csak annyit mondanék, hogy szívesen hallanám őket. Az írásom egyik fő mondanivalója pont az volt, hogy ilyen horderejű döntést széleskörű vitának kellene megelőzni, amelyben mindenki elmondhatja a véleményét, és amelyben a felmerül minden lehetséges érvek, ellenérv, alternatív megoldási javaslat. És nem mellékesen: a megoldás a vita végén alakul nem pedig úgy, hogy valakik zárt ajtók mögött eldöntik az elején, aztán némi látszatvita után megállapítják, hogy ez is megvolt, és csinálják azt, amit az elején eldöntöttek.

6: Ön érintettnek nevezi magát, örülnék, ha kiderülne, miben áll az érintettsége.

Üdvözlettel

palsson 2008.01.27. 21:10:55

Két megjegyzés:
1. Ha a XI.kerületi Önkormányzat jelen gazdasági helyzetben valóban jobbára kerületen kívüli gyerekeknek tartja fent a Farkasréti iskolát, az nem helyes. De ez ellen az iskolabezáráson kívül számos alternatívája akad:
1.a Meghatározza tanulócsoportoinként a minimális újbudai tanulók számát és csak ennek megléte esetén engedélyezi az osztályok indítását.Ha így kiderül, hogy az iskola kiürül, valóban be lehet zárni.
1.b Közoktatási megállapodást köt a XII.kerülettel (már ha ott is van erre hajlandóság) a közös iskolafenntartásról.
2.Ami az alapítványi gimnáziummal kapcsolatban még érdekes lehet: a Heti Válasz cikke szerint oda jár Gyurcsány Ferenc és Lakos Imre alpolgármester fia is. Lehet, hogy ennek nincs semmi köze a döntéshez, de elegánsnak nem elegáns...

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2008.01.28. 22:52:47

Kedves palsson,

Köszönöm a kommentet:

1: Arról én jelenleg nem rendelkezem nyílvános adattal, hogy az iskola tanulóinak hány százaléka kerületen kívüli, az előző hozzászóló szerint "jó része" de azért engedtessék meg nekem, hogy ezt definíciót egyelőre némi értetlenséggel kezeljem: korrektebb lett volna egy százalékos adat.

Szerintem egyébként az is kérdés, hány körzeti/kerületi gyerek jár át pl. a szomszédos XII. kerületbe, hiszen ugye az egyenleg számít, már csak azért is, mert ha a XI. kerület megszüntet egy iskolát, ahova a XII. kerületiek járnak, akkor azok majd visszamennek a saját kerületükbe, kiszorítva az odajáró XI. kerületieket.

Továbbá egy ilyen horderejű hosszútávú döntésnél a körzet demográfiai trendjei is számítanak, mert kifejezetten visszatetsző lenne, ha mondjuk tíz év múlva kiderülne, hogy az új lakóparkok miatt megnövekvő gyerekszám bőven ellátna három iskolát. Erre nézve sem láttam nyílvános felmérést.

2: Én is olvastam a hírt, sőt volt szerencsém felvételről megnézni az önkormányzat decemberi ülését, ahol Lakos úr is megszólalt. Hozzászólása az arrogancia és a demagógia tökéletes keveréke volt, konkrét érvet ezzel szemben nem sikerült a mondatai közé csempésznie. Nem tudom, mennyi az igazság a Heti Válasz cikkben, de a kerületi koalíció eddigi magatartása az ügyben pontosan olyan, hogy a szemlélőben azt a gyanút ébreszti, akár igaz is lehet a vád.

Üdv

palsson 2008.02.02. 20:43:49

A XI.-XII. kerületi gyerekek egyenlegét (a demográfiai trendekkel együtt) persze figyelembe kell(ene) venni az általam 1.b megoldásnak nevezett variációban. Mint XI. kerületi lakos és hovatovább tanköteles gyermeket nevelő szülő kiváncsian várom a fejleményeket...
süti beállítások módosítása