A 2. sz. sörkritika következik.

Akit a sörkritikával, mint műfajjal való kapcsolatom, illetve a sörkritikusi ars poeticám érdekel, az olvassa át az 1. sz. sörkritikámat, a többieket ezzel nem untatnám, vágjunk bele.

Mit is fogok inni avagy guglizós-asszociációs cimkefejtő szekció

A múltkori kolléga nem nyugszik, már megint főzőtt egy sört. Sőt, többet is, de egy poszt egy sör, a többiről talán máskor.

Szóval nézzük végre azt a újabb sört, előszőr is a külcsínt. Szép csatos üveg, szép narancsos színvilágú cimke, rajta a Wild Honey felirat alatta a stílusmegjelelölés: mézes amber ale.

Méz

Szóval méz. Hát erről lehet asszociálni sok mindenre, kezdve a sörforradalom ikonikus darabjára, a Keserű Mézre, ami csak a nevében mézes, vagy éppen a belga Barbar sörre, ami viszont tartalmában is az. (Tényleg, a Barbar-t valamikor réges régen, egy távoli galaxisban, még a sörforradalom hajnalán - amikor a csakajósör még a Rákóczi úton állomásozott -  kóstoltam egyszer, ha a fene fenét eszik, akkor sincs róla konkrét emlékem, lehet, újra kéne kóstolni...) De nekem például eszembe jutnak kamaszkori olvasmányaim, amelyekben középkori kalandorok mézsört kortyolgattak az út menti fogadóban az éppen aktuális kardpárbajuk előtt/után, vagy éppen a tallinni Olde Hansa remek mézes barnasöre a kilencvenes évek végéről.

Utóbbiak egyébként arra utalnak, hogy a mézsör az valami régi valaha népszerű és elterjedt ital lehetett. Ez tudomásom szerint nagyjából igaz is, legfeljebb az a kérdés, milyen is volt az a mézsör és van-e köze a mai mézes sörökhöz.

Az első gond rögtön az, hogy létezik mézsör és létezik mézes sör:

• A mézsör az mézből készül, lényegében mézes vízből erjesztett alkoholos ital és egyáltalán nem sör a szó szoros értelmében (hívják amúgy mézbornak is, kb. ugyanannyi joggal - azaz semennyivel - merthogy bornak se bor). Viszont az igaz, hogy nagyon régi italféleség, ókori források már említik és az is igaz, hogy régen sokkal elterjedtebb volt, mint manapság. Szóval azok a középkori lovagok simán ihattak ilyet a fogadójukban.
• De persze a sör is lehetett mézes. A komló elterjedése előtt sok mindennel ízesítették a sört: gyógyfüvekkel, fűszerekkel, ánizzsal, gyömbérrel, tölgyfakéreggel és még sok minden mással, így többek között mézzel is. Persze ezek a régi mézes sörök minden valószínűség szerint nagyon mások lehettek, mint a maiak, mert ugyebár nem mindegy, hogy a komló helyett teljes egészében mézzel "fűszerezzük" a sört vagy éppen egy alapvetően komlózott sörhöz egy icipici mézet keverünk az "egzotikum" kedvéért.

Az is kérdés persze, hogy mit várjak egy mai mézes sörtől. Nyílván nem egy agyoncukrozott sört szeretnénk inni, azt gondolnám, hogy szerencsés esetben a mézben lévő cukrot alkohollá alakítja az élesztő az erjesztés során, tehát inkább a mézben lévő egyéb anyagok, adhatnak valamilyen speciálisabb ízt, illatot a sörhöz. Hogy milyet, arról őszintén szólva fogalmam sincs.

De majd meglátjuk. (Vagy nem, mert az is simán elképzelhető, hogy ezek a speciálisabb mézes ízek és illatok elbújnak a hagyományos sörkomponensek által adott ízek és illatok mögé...)

Zene

De térjünk rá a cimkefejtés második szakaszára! Miért Wild honey és mi az a "search the answers to every why" felirat a cimkén?

Ismervén haverom zenei elkötelezettségét és cimkeügyi múltját, nyilvánvaló, hogy itt valami keményezene van a háttérben, amit én most szépen kiguglizok.

• Hát jön is az első találat: Beach Boys, 1967. Hm, Beach Boys. Biztos? Nem hinném, de azért meghallgatom az album címadó dalát, aztán még egyet (a legsikeresebbet). Ahogy gondoltam, nagyon nem a haverom zenei ízlése, viszont a cimke háttere akár paszolna is az album "pszichedelikusnak" mondott stílusához, szóval a biztonság kedvéért rákeresek az album borítójára és a dalszövegeire is, de egyik sem stimmel, szóval ez egy vakvágány.
• Na jó, keressünk tovább. Másodikra kijön egy U2 szám: ez már közelít, de azért még mindig erősen kétkedem. A U2 még mindig lagymatag zene egy derék metál rajongónak, különösen ez a kifejezetten szelídre hangszerelt dalocska. A dalszöveg és az albumborító itt is visszaigazolja a gyanúmat, ez se talált.
• Na, nehogy már ne találjam meg az igazit, keressünk tovább! Mondjuk vegyük észre, hogy a wildhoney egybe van írva! És bingó, rátalálok a Wildhoney című albumra, a svéd Tiamat együttes adta ki. Akik egy metal zenekar, nahát, vannak Sédországban metalzenekarok? Azt hittem, ez finn kiváltság ott északon. Na de mindegy, ha svéd, hát svéd, ez lesz az! És hát az albumborító és a dalszöveg is stimmel! Na, akkor ünneplésképpen hallgassuk meg a Visionare című dalt, amiből az idézett mondat származik. Egész jó, a metalnak az a fajtája, amit speciel én is képes vagyok fogyasztani, kemény, méltóságteljes, kicsit meditatív és még tulajdonképp még dallamos is. Egyébként ezt az albumot is jellemzik a pszichedelikus jelzővel is néha, szóval lehet, az a Beach Boysos találat se teljesen véletlen. (Vagy igen és én úgy járok, mint a szofisztikált kritikus, aki úgy megmagyarázza a kritizált mű rejtett rétegeit, hogy a szerző csak bámul...)

Na, most hogy meghallgattam az éves metaladagomat, jöjjön végre a sör, meg persze a sörkritika!

Wild Honey - magyar kézműves Amber Ale, mézzel ízesítve

Fogyasztva Advent második hetében, a Sztenderd Promontor-féle Sörkóstolási Protokoll előírásai szerint, azaz a hűtőből kivéve nagyjából félórát pihent, aztán kb. további 30-35 perc alatt kortyolgattam el.

Nagy hab, csak lassan, több részletben tudom kitölteni. Remegős, szivacsos-krémes állagú, színre sárgásbarna. Illata érezhetően gyümölcsös, olyan amerikai komlós, bár nem IPA intenzitású.  Íze (a habé) keserédes, mézes, kenyeres. Jó érzés ezt a habot harapdálgatni, sűrű, krémes, tartós fajta.

A sör színe meleg vörösesbarna, fény felé tartva erősen narancsos. Nagyon szép, hívogató. Az íze nagyon harmonikus, kiegyensúlyozott. Érezhető az amerikai komlók gyümölcsössége, néha grapefruitot is felfedezni vélek benne. Markáns a maláta is, kicsit kekszes, kicsit kenyeres. Kicsit talán mézes is. Sűrű sör. Kellemes szénsavasság, icipicit lehetne lágyabb, de pl. a múltkorinál jobb. Kiegyensúlyozott utóíz, éppen csak egy leheletnyi keserűséggel, viszont az szép hosszan megmarad.

Összességében nagyon jó kompozíció, talán egy picit nekem még jobban is ízlik, mint a múltkori. Kevésbé éreztem sokoldalúnak, relatíve kiismerhetőbb, egyértelműbb darab, viszont, harmonikusabb és üdébb. S persze a kiismerhetőség relatív fogalom, azért ez még mindig inkább egy komplex "kóstolósör" kategória. Megváltoztatva a megváltoztatandókat, emlékeztet engem a jobb Keserű Méz példányokra, ahhoz hasonló harmóniát teremt keserű és édeskés ízek között, persze híven a komlók és az élesztők különbségéhez, mindezt kissé vadabban, komplexebben.

Ratebeer pontozás:

• AROMA 7/10
• APPEARANCE 5/5
• TASTE 7/10
• PALATE 4/5
• OVERALL 16/20

Összesen 39/50