HTML

 

PromontorBlog

Mozik, utazások, fotózás. Budapest, Újbuda. Fogyasztóvédelmi füstölgések. Sportkommentárok. Sörélmények. Rendkívül eredeti, ugye...

Friss topikok

Ők meg látogatnak

free counters (2008 november 28. óta)

Őket hirdetem

Bloggerunió

Magamat hirdetem

Első Magyar Háromcsillagos SuperBlog!

Ezt szívom

Budapest szmogtérképe

Ehhez próbálom tartani magam

Ehhez próbáld tartani magad

Creative Commons Licenc

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda VB 2011

Férfi kézilabda VB 2011

Női kézilabda EB 2010

Női kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda VB 2009

Férfi kézilabda VB 2009

Női kézilabda EB 2008

Női kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Női kézilabda VB 2007

Női kézilabda VB 2007

Archív mozinapló, 2005

2018.06.09. 08:44 promontor

Közkivánatra itt van az archív mozinapló rovat következő darabja, az izgalmas 2005-ös év listája.

Mit kell tudni az archív mozinapló rovatról?

movie-tape-icon-small.pngArra gondoltam, hogy ha már megérte a tíz évet a blog, akkor emlékezzünk meg az elődről. Volt nekem egy honlapom, amit még 1998-ban csináltam és amit sokáig blogszerűen irogattam. Volt benne pl. mozinapló is.

Namármost ez a honlap már eltűnt a web feneketlen bendőjében (mond valakinek valamit a GeoCities név?), de a saját archívumomban még előásható a tartalma. Elő is ástam és úgy döntöttem, egy kis munkát megér, hogy újra publikus legyen. Ennek gondolom mind a négy (kb.) törzsolvasóm nagyon fog örülni, elvégre mi lehet annál jobb, mint tizensok éves poros mondatokat olvasni rég elfelejtett filmekről. (Mondjuk vannak még ötleteim, de azokról majd máskor...)

Szóval ez egy sorozat lesz, az 1998 és 2009 közötti mozilátogatásaim listája, évenkénti bontásban. Itt ugye van némi átfedés, mert a blog 2007 végétől élt, de egyrészt egy darabig még karbantartottam a honlapot, másrészt viszont a blogon csak a jobb filmekről írtam posztokat, szóval úgy döntöttem, az átfedésben lévő évek listáját is fel fogom tenni. A sorrendiség nem lesz teljesen lineáris, ugyanis 2003 előtt csak angol verzióban írtam a honlapot, az akkori listák fordítása viszont időbe telik, így a sorozatot az eredetileg is magyarul írt oldalakkal kezdem, a korábbiak majd később jönnek.

(Figyelem, a megszokottól eltérően ezekben a listákban a későbbi filmek vannak elől. Eredetileg így írtam a honlapon, megfordítani meg túl lusta vagyok.)

Háttérinformációnak annyit hogy ebben az évben sikerült egész sok filmet (31) megnéznünk. A lányomat egyre többet lehetett a nagymamákra bízni, így ezek a mozik a szülői kikapcsolódás fő alkalmaivá váltak.

Kőkemény család (december 29.)

Az obligát karácsonyi családi mozi, egy kis szerelem, egy kis szeretet, egy kis komédia, egy kis tragédia, egy kis szeretet, politikai korrektség, egy kis szeretet, és persze egy kis szeretet, ha még nem mondtam volna. Kicsit lapos, de nézhető. A magyar cím a szokásos értelmetlen, félrevezető jópofáskodó magyar címferdítés, a kitalálóját jól pofán kéne vágni...

Harry Potter és a Tűz Serlege (december 10.)

A látvány a szokásos de a történet szerintem laposra sikeredett. Túl hosszú is a film, és sok az összefüggéstelen, zavaros elem, illetve a megmagyarázatlan és logikátlan fordulat.

Grimm (november 26.)

A Grimmben nincs meg a korábbi "nagy" Gilliam filmek intellektuális ereje és talán a látványvilága sem olyan egyedi és erőteljes, de azért egy átlag fantasy filmnél jóval színvonalasabb darab. Mindenképp megéri a mozijegy árát...

bad.gifFej vagy írás (november 11.)

A Sztárom a párom magyar vátozata: a híres nő (esetünkben egy szupermodel) és a szerény névtelen férfi (esetünkben egy műegyetemista) románca. A halivúdi eredeti sokkal jobb, a magyar változat elképesztően gyenge, a sztori szinte nem is létezik, a színészi játék feledhető.

2046 (október 29.)

Egy igazi művészfilm, amely egy életérzésről szól és amelyben a film látványvilága, színei, beállításai tökéletes harmóniában vannak ezzel a hangulattal. Sajnos nem voltam ráhangolódva erre a hangulatra, így nem fogott meg a film. Magyarul untam, de ez szerintem inkább az én hibám, mint a filmé: jobban fel kellett volna készülnöm rá.

good.gifÉjszakai őrség / Nócsnoj dozor (október 24.)

A birodalom visszavág. Az oroszok a hidegháború elvesztése után hazai pályán hívták ki az amcsikat: közönségfilmet készítettek. A halivúdi dominancia megtöréséig még hosszú az út, de az Éjszakai Őrség ezzel együtt is figyelemre méltó. Minden elem adott hogy egy újabb kultuszfilmmel gazdagodjon a fantasyk népes rajongótábora. Egyedi képi világ, gyors ritmusú és meglepő fordulatokat tartogató sztori, remek szereplők jellemzik. Trilógiáról lévén szó, a folytatás is adott, már várom is. Az amcsik persze tudják mit kell tenniük a hegemóniájuk megőrzéséhez: egyszerűen megvették a filmet, így aztán azt nemzetközileg a 20th Century Fox forgalmazza.

good.gifHervadó virágok (október 15.)

Lassú léptű, látszólag unalmas mozi, se izgalom, se ézelmek. Aztán egy idő után érdekessé válik a történet, ahogy a már nem teljesen fiatal néző szembesül azzal, hogy a szintén nem teljesen fiatal szereplők milyen különböző életutakat járnak be. A főszereplő egy gazdag, öregedő agglegény, aki már nem is akar családot. Aztán egyszer csak kap egy névtelen levelet, amelyben arról értesíti egykorvolt barátnője, hogy van egy majdnem felnőtt fia. Némi habozás után útra kel, hogy felkeresse a szóbajöhető barátnőket és megtalálja a fiát. Ahogy sorban látogatást tesz a volt barátnőknél, szembesül azzal, milyen különböző módon félresiklott életutakat jártak be és ahogy legtöbbjükön látja a boldogtalanságot, lassan rájön,hogy a saját élete is félresiklott. Ahogy járja tovább az útját, egyre inkább meg akarja találni a fiát, mintha a vele való találkozás helyrehozhatna egy elrontott életet. Legalábbis ez az én értelmezésem, bár a szikár történet elég rejtélyes ahhoz, hogy másképp is lehessen interpretálni.

Kész cirkusz (szeptember 17.)

Újabb magyar változata a mostanában népszerű fanyar humorú akciófilmnek, amelyben a pancserek sikeresen szállnak szembe a profikkal, akiken így jót nevethetünk (mint pl. Guy Ritchie-től a Lock, Stock & Two Smoking Barrels). Nem rossz próbálkozás végül is, jól keveri a műfaj általános szabályait a helyi ízekkel.

Lélektől lélekig (szeptember 13.)

Egy korrektül rendezett és játszott film, amely a XIX. századi "felsőbbrendű" Angliát mutatja be. Arrogáns brit tudósok az afrikai busmanokat tartják a majmok és az ember közti kapocsnak. Elméletük bizonyítására foglyul ejtenek két busmant, akit állatnak tartanak és annak is kezelnek, amíg néhányan közülük rá nem jönnek, hogy ők is emberek. A történet éppen a "felsőbbrendű" európaiak embertelenségét és alig leplezett barbarizmusát bizonyítja.

The Island (szeptember 3.)

Egy újabb sci-fi köntösbe bujtatott akciófilm. A mélyenszántó sztori ezúttal a tudatlanságban tartott klónók kezerű sorsát mutatja be egy anti-utópisztikus világban. Szerencsére akad egy hős, akinek feltűnik, hogy valami itt nem kóser, először megszökik, magával véve a helyi bombázót, majd egy még hősibb gesztussal visszatér, hogy lerombolja a börtönvilágot. Mit tesz isten, sikerül is neki. Hoppá, most lelőttem a poént, bocs. Az intellektuálisan nem túl megterhelő sztorit a korrekt akciók és Scarlett Johansson csábos mosolya teszik elviselhetővé.

Sky Kapitány és a holnap világa (augusztus 30.)

Szándékoltan a negyvenes évek képregényeinek stílusát idéző film, amelyet a modern számítógépes filmtrükkök turbóznak fel, kissé fura keveréket alkotva így. Ez az érdekes keverék teszi élvezetessé a filmet, mert a sztori amúgy elég kiszámítható.

good.gifDeus ex machina (augusztus 20.)

Dalok a második emeletről palesztín változatban. Egy társadalom mindennapi őrületét mutatja be sokkolóan szürreális jelenetekben. Nem terrorista merényletek, hanem mindennapi agressziók jelennek meg a filmben, pl. ahogy valaki áthajítja a szemetét a szomszéd kertjébe, vagy ahogy másvalaki akkora lyukat ás az út közepére, hogy az arra járó autók garantáltan defektet kapjanak. Később a film kicsit talán ellaposodik, de a Ramallah és Jeruzsálem közti ellenőrzőpont, vagy a "palesztin nindzsa" és a zsidó milicisták szürreális jelenete így is emlékezetes marad.

good.gifMég egy csók (augusztus 2.)

Bár alapvetően jó a film, mégis csalódott vagyok, mert Ken Loach korábbi filmjei (például a kedvencem, a Raining Stones) sokkal erőteljesebbek. Ez a film "csak" egy a sok jó brit film közül, amelyek a mai brit életet mutatják be, de semmi több.

good.gifMint egy angyal (július 27.)

Agnes Jaoui előző filmjét (Le gout des autres / Ízlés dolga) az év legjobbhai közé választottam, így nyílvánvaló volt, hogy az új filmjét is meg kell néznem. Nem csalódtam, az új mű ugyanolyan izgalmas és magával ragadó, mint az elődje. A rendezőnő fő témája, úgy látszik, annak bemutatása, mennyire hajlamosak az emberek vágyálmokat kergetni a magánéletükben, és milyen nehezen jönnek rá, hogy könnyedén megtalálnák a boldogságukat, ha a környezetükben lévő embereket nem megbántanák, hanem tisztelnék, szeretnék és bíznának bennük.

good.gifTangó és tulipán (júlus 25.)

Egy nagyon kedves, magával ragadó film: egyszerű történet egy ötvenes háziasszonyról, aki egy társasutazáson lemarad a buszról és családjától elszakadva Velencében köt ki, ahol kissé fura és hóbortos, de nagyon szeretnivaló emberek között megtalálja önmagát és a boldogságot. Közhelyesen hangzik, de remek szereplők lehelnek életet a karakterekbe és hihetővé teszik az otimista és naív történetet, vagy ha talán hihetővé nem is, vonzóvá mindenképp.

bad.gifMennyei királyság (júlus 24.)

Látványos és véres tömegjelenetek, ahogy az egy Ridley Scott filmben dukál. A történet sajna hihetetlenül bárgyú és idegesítően didaktikus.

Galaxis utikalauz stopposoknak (június 18.)

Egész jó kis film lett belőle. Trillian és Arthur románca kicsit túl lapos, de a rengeteg poén és a remek képi világ jó hangulatba hozott, és ezért meg is bocsátom ezt a gyengeséget.

Star Wars III. rész - A Sith-ek bosszúja (június 9.)

Közepes a történet és a színészi játék, de látványos és izgalmas harci jelenetek. Ahogy vártam, úgyhogy nem is csalódtam.

Repülő tőrök klánja (május 25.)

Tigris és Sárkány gyengébb kiadásban. Rendkívűl látványos harci jelenetek és míves történet jellemzik a filmet, bár néha európai szemnek túl keleties (azaz túlzottan szimbólikus és cizellált) a történet. Ezzel együtt is élvezhető.

5x2 (május 16.)

Egy válással végződő házasság története visszafelé az időben, öt epizódban bemutatva. A hiábavalóság érzetét kelti a film, bár a korrekt színészi játék ellenére is kissé üresnek éreztem.

good.gifSorstalanság (április 10.)

Végülis szerettem a filmet, már amennyire egy lágerfilmet szeret az ember. Néhány hibás döntés eleve lehetetlenné tette, hogy elérhesse a könyv szinvonalát. Ilyen volt pl. Morricone zenéje, ami túl "profi" és túl érzelmes a Sorstalansághoz, szerintem ide valamilyen elidegenítő zene illett volna. A fényképezés szintén túl szép és túl konvencionális volt (látszik, hogy Koltai operatőr). A könyv eredetiségét nehéz visszaadni, nem triviális a filmes átültetés, de az alkotók meg sem próbáltak valami filmesen egyedit kitalálni, inkább konvencionális megoldásokat választottak. Így viszont esélyük sem volt az igazi nagyságra, született egy korrekt, átlagosan jó feldolgozás. Néhány fontos üzenet így is átjött: jól érzékeltette a film a zsidók fatalizmusát, beletörődését; a különböző (leginkább kudarcra itélt) túlélési technikákat a táborokban; a főhős rendkívüli szerencséjét, akinek szintén kudarcot vallott a technikája, de hihetetlen szerencsével mégis túlélte.

good.gifA bukás (április 5.)

Bruno Ganz tökéletes alakítása csak egy érv a film mellett, amely történetileg is hiteles, megrázó módon mutatja be Hitler őrűlt uralmának még őrűltebb utolsó napjait. Ekkor már Hitler is látta az elkerülhetetlen összeomlást, de hagyta szenvedni népét, mert "a vesztes nép pusztulást érdemel". Ennek megfelelően a film értelmetlen és sokkoló halálok sorozatát mutatja be: tízéves újoncok esnek el Berlin utcáin orosz golyózáporban, vagy éppen bújkáló dezertőröket lőnek le Gestapós különítmények. Hitler hatalmát mutatja, hogy sokan még ekkor is istenítették, belső meggyőződésből engedelmeskedtek neki és még az öngyilkosságba is követték. A legmegdöbbentőbb Göbbelsné példája, aki hat gyerekét is meggyilkolta, mondván, hogy nem érdemes élniük a jövendő, nemzetiszocializmus nélküli, világban. A film erős figyelmeztetés: óvakodj a diktátoroktól!

good.gifDallas Pashamende (március 27.)

Remek atmoszférájú film, remek színészekkel (mindkét főszereplő nagyot alakít) és egy kissé kiszámítható, kissé galivúdiasan közhelyes, de ennek ellenére magyar viszonylatban meglepően élvezhető és "folyékony" történet. A film fő erénye a képek és a főleg amatőr szereplőgárda által teremtett hangulat, illetve a sokkoló környezet. Biztos, hogy egy ilyen film nem fogja megoldani a cigányság problémáját, de legalább együttérzést kelthet a "ganz unten" élő, reménytelen és kiszolgáltatott emberek iránt.

good.gifRay (március 13.)

Remek zene, remek színészek, remek történet. Irány a lemezbolt, ide az első Ray Charles lemezt!

good.gifMeet the Fockers (március 8.)

Ezt a filmet Zsuzsa kedvéért néztük meg, egyfajta nőnapi ajándékként. Meglepetésemre legalább annyira élveztem, mint ő. Könnyed vígjáték remek alakításokkal és frenetikus gag-ekkel. Magamra ismertem azokban a zavarba ejtő helyzetekben, amikor a szülők már az első bemutatkozó látogatáson megosztják fiuk gyerekkori titkait a menyasszonnyal...

good.gifLány gyöngy fülbevalóval (március 6.)

Míves munka egy nagy festő életéről, pontosabban annak egy epizódjáról, még pontosabban arról, hogyan született meg a Lány gyöngy fülbevalóval című kép. Remek szereplők, érzékletes ábrázolása a korabeli Delft életének, a gazdag, magát megmutatni akaró, de azért még spórolós polgár életének és az ebből ugyan kilógó, kevéssé értett, de a gazdag mecénásnak köszönhetően mégiscsak jól élő és némi művészi szabadságot élvező festőnek. És persze a a tehetséges cselédnek, aki talán mindenkinél jobban érti a festő munkáját, de a társadalmi korlátok nem teszik lehetővé tehetségének kibontakoztatását.

Kávé és cigaretta (február 13.)

Sok epizódból álló Jarmusch stílusgyakorlat. A jelenetek színvonala szerintem kissé egyenetlen, de a jobbak miatt az egész film megéri. Nálam Cate Blanchett "önduója" és az Alfred Molina féle teaivós jelenet jött be igazán, ezek tényleg tudtak valami lényegeset mondani az emberi kapcsolatokról, míg a jelenetek többsége inkább csak lárpúrlár bohóckodás volt.

good.gifLuther (február 12.)

Kedvenceim a történelmi filmek, így lehet, hogy az elfogultságom miatt adom meg az ajánlott jelet, de engem ez a film magával ragadott. Annak idején sokat tanultunk a reformációt kiváltó okokról, közülük is leginkább az egyház romlottságát megtestesítő búcsúcédulákról. A film mai szemmel is látható érzékletességgel mutatja be, hogyan csináltak üzletet a kegytárgyak és búcsúcédulák árusításából: aki járt már Rómában és látta a mai emléktárgyárusokat, az a különös deja vu hatása alatt hamar rádöbben, mennyire "modern" jelenség volt ez. Luther sikerének politikai okaira talán kevéssé derít fényt a film, bár az erkölcsi dilemmák mellett a politikai eseményeket is részletesen mutatja be: nem igazán derül ki, miért álltak Luther mellé nagy és hatalmas német fejedelmek, olyanok, akik korábban a katolikus egyház és Róma hű követői voltak. A film szerint Luther tanainak erkölcsi ereje győzte meg őket. Lehet, hogy részben így volt, de túl cinikus vagyok ahhoz, hogy ezt teljes egészében elhiggyem. Sokkal inkább az a vágy motiválhatta Luther hatalmas pártfogóit, hogy Róma politikai hatalmától, az ezzel járó gazdasági terhektől megszabaduljanak, és a Rómával szövetséges német császár (a Habsburg V. Károly) hatalmát gyengítsék. Akárhogy is volt, a film attól még remek darab, remek szereplőkkel.

good.gifBálnalovas (január 15.)

Két makacs ember harcát mutatja be a film egy olyan közösségben amely hagyományainak, kultúrájának a megörzését próbálja elérni, mindezt egy modern környezetben, ahol a tömegkultúra és a modern élet mindent maga alá gyűr. Az alaphelyzet tragikuma az, hogy éppen az a két ember küzd egymással, akik igazán szívükön viselik a közösség megörzésének ügyét: a nagyapa, aki a kis tengerparti falu maori törzsének vezetője és fiú utódját keresi, és lányunokája, aki szeretné bizonyítani, hogy lányként is méltó a szerepre. A film pozitív végkicsengése azt sugallja, hogy olyan modern fogalmak, mint a nemek egyenjogúsága összeférhet egy ősi maori törzs kivülálló számára mókásnak tűnő és funkcióját vesztett hagyományaival. Reméljük, tényleg így van. Reméljük, mert ugyanakkor az is látszik, hogy, ha ezek a mókás hagyományok eltűnnek, akkor a közösség összetartó ereje megroppan és kallódó, talajtvesztett, tartás nélküli emberek laza halmazává válik.

Hallhatatlanok (január 12.)

Érdekes képi világ, a sztori is elmegy, de azért nem fog a sci-fi klasszikusai közé bevonulni. Talán a sztori nem eléggé átgondolt és eredeti, néha kifejezetten érdektelennek éreztem.

Nyócker (január 2.)

Szellemes, invenciózus képi világ, közepes szöveg (gyakran nehezen érthető, amiről nem tudom, hogy a film hangmérnöke vagy a mozi rossz akusztikai rendszere okozta-e) és közepes történet. Ezzel együtt kellemes szórakozás és értékes próbálkozás.

Szólj hozzá!

Címkék: film mozi 2005 star wars archívum mozinapló archív mozinapló

A bejegyzés trackback címe:

https://jozsefbiro.blog.hu/api/trackback/id/tr8712333417

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása