HTML

PromontorBlog

Mozik, utazások, fotózás. Budapest, Újbuda. Fogyasztóvédelmi füstölgések. Sportkommentárok. Sörélmények. Rendkívül eredeti, ugye...

Friss topikok

Ők meg látogatnak

free counters (2008 november 28. óta)

Őket hirdetem

Bloggerunió

Magamat hirdetem

Első Magyar Háromcsillagos SuperBlog!

Ezt szívom

Budapest szmogtérképe

Ehhez próbálom tartani magam

Ehhez próbáld tartani magad

Creative Commons Licenc

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda VB 2011

Férfi kézilabda VB 2011

Női kézilabda EB 2010

Női kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda VB 2009

Férfi kézilabda VB 2009

Női kézilabda EB 2008

Női kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Női kézilabda VB 2007

Női kézilabda VB 2007

Miért nem lesz ott az olimpián a magyar férfi kézilabda válogatott?

2008.01.24. 23:50 promontor

Hát, erre több válasz is létezik.

Az első válasz az, hogy Thor, a viking isten védőszárnyai alá vette a skandináv csapatokat:

  • A svédek a vége előtt hat másodperccel egyenlítettek ellenünk. Aztán két másodperccel a vége előtt szereztek győztes gólt a spanyolok ellen, nem mellesleg üres kapuba, mert a spanyol edző pillanatnyi elmezavarában levitte a kapusát. Ha ezeknek akár csak az egyike nem következik be, akkor megelőztük volna a svédeket. és kvalifikáltuk volna magunkat a kvalifikációs tornára.
  • A norvégok hat másodperccel a vége előtt egyenlítettek a horvátok ellen, ezzel csoportjukban harmadikok lettek, megosztozva a svédekkel az Eb 5. és 6. helyén. Ha nem egyenlítenek, akkor csak negyedikek lettek volna, és még játszhatnánk velük egy ki-ki meccset a kvalifikációért.
  • Az izlandiak ugyan rajtunk kívül mindenkitől simán kikaptak, de ennek ellenére ott lesznek az olimiai kvalifikációs tornán, mert a tavalyi vébén elért 8. helyük feljogosítja őket erre. Eredetileg ugyan csak a 7. helyezettig terjedt volna ki a kvalifikációs jog, de mivel az Eb-t olyan csapat fogja nyerni, amely előttük végzett, ezért az Eb után már rájuk is kiterjed ez a jog. Nem mellesleg rajtunk kívül mindenkitől simán kikaptak az Eb-n, de minket 8 góllal páholtak el. Ha tőlünk is annak rendje és módja szerint kikapnak, akkor most még élnének olimiai reményeink. Sőt, egy árnyalatnyival kisebb gólkülönbségű vereség esetén is igaz lenne ez, ha "csak" hat góllal kaptunk volna ki.

Szóval az első válasz Thor. Illetve a sors. A szerencse. Lehetett volna szerencsénk, ha a turulmadár átrepül Norvégiába és megcsipkedi Thor fejét, ha valamelyik utolsó pillanatbeli viking gól nem születik meg. De nem volt.

Persze van egy másik válasz is. Az, hogy miért nem vertük meg Izlandot, miért roppantunk össze abban az átkozott második félidőben. És miért kaptunk tíz perc alatt hét gólt a svédektől (ez a hetes baljóslatú szám ezen a vb-n) anélkül, hogy mi egyet is lőttünk volna? A két közvetlen vetélytársunk ellen négy pontból egyet tudtunk csak begyűjteni, ez nem lehetett elég. Azt már meg se kérdezem, hogy az utolsó meccsen miért jöttek fel a franciák 15-8-ról egyenlőre, kiengedve ezzel a kezünkből azt a gólkülönbségű előnyt, ami speciel elég lett volna. A kezünkben volt a lehetőség és kiengedtük. Mi voltunk a hibásak, saját magunkat okolhatjuk. Ez a második válasz.

Aztán van egy harmadik válasz is. Az, hogy ebben a csapatban ennyi van, ennyit tud. Ennyit tudott egy éve, amikor a vb-n maradt le hasonló idegtépő körülmények között a kvalifikációra jogosító helyről (emlékszünk még az orosz szélső utolsó pillanatban becsavart góljára?) és ennyit tudott most. Voltak bravúrjai (dánok, spanyolok), de a végére elfáradt, egy éve is, most is. Ez nem egy világsztár csapat. Vannak jó játékosok, de nem klasszisok. Ott vagyunk a második vonalban, lihegünk az elit nyomában, néha megszerzünk egy-egy értékes skalpot, de ennyi és nem több.

Az eredmény, két hajszállal elszalasztott lehetőség, egy a vébén, egy az Eb-n, persze elkeserítő, egyfelől. Másfelől viszont azt is be kell látni, hogy a kitűzött cél ugyan nem volt lehetetlen, de könnyű sem. Azaz a kezdetektől benne volt a bukás lehetősége. Most ez a bukás jött be. Négy éve Athénban ott voltunk, de azért biztosan sokan emlékeznek arra, hogy a 2003-as kvalifikációs vébén azt a (már szintén Skaliczky által vezetett) magyar csapatot egy hajszál választotta el a kieséstől a selejtezőcsoportban: ha a nullapontos Szaud-Arábia nem veri meg az Argentínát hatalmas meglepetésre, akkor Magyarország nem jut tovább a középdöntő csoportba és nem kap esélyt az athéni olimpiai kvalifikációra.

Na, hát akkor sikerült, most nem. Hogy ennek a három válasz közül melyik az oka, azt igazából nem tudom, döntse el mindenki maga, neki melyik tetszik! Nekem mindhárom tetszik, mert mindháromban van igazság.

Viszont szeretném, ha a játékosaink elsősorban a második válaszon morfondíroznának egy kicsit. Ha ugyanis azt sikerül nekik kiókumlálni, akkor lehet, hogy legközelebb nem éppen lemaradnánk valamiről, hanem éppen elérnénk.

Szurkolni fogok, hogy így legyen!

3 komment

Címkék: sport vb norvégia svédország kézilabda olimpia eb turul izland thor férfi kézilabda skaliczky lászló gutaütés latolgatok férfi kézilabda eb 2008

A bejegyzés trackback címe:

https://jozsefbiro.blog.hu/api/trackback/id/tr58310660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

endru · http://www.tajfutok.hu 2008.01.25. 07:52:43

köszi a cikket, most már nagyjából világos minden, azt nem értem, h miért nem játszhatunk a hetedik helyért meccset a lengyelekkel.
kicsit túl van ez az egész bonyolítva, egyszerű halandó, nem kézilabdás emberek nehezen értik meg, főleg ha nem is írnak róla. jó lenne egy válogatott blog, vagy talán van?

harmat 2008.01.25. 18:52:11

hogy miért nem jutottunk ki? igen, egyrészt igaz az, amit leírtál, de mégsem értek teljesen egyet vele.
szerintem itt a legfőbb probléma abból fakad, hogy megint csak a kvalifikációért mentünk ki. persze, lehetne rákontrázni, hogy ez nem igaz, de ha visszanézzük ezt az elmúlt 2 hetet, folyton csak arról az átkozott kvalifikációról szólt minden. és erről kéne szép lassan leszoknunk. ha kimegyünk egy EB-re vagy egy VB-re, akkor ne a következő nagy versenyre való kvalifikáció legyen a cél, hanem hogy megnyerjük az adott tornát.
olyan meg nincs, hogy ennyire vagyunk csak képesek. ha letudjuk győzni a spanyolokat (a franciákat direkt nem említem, mert ők már tengap nagyívről tojtak az egészre, és tök mindegy volt nekik a meccs eredménye), akkor elvileg könnyedén kéne vernünk az izlandiakat vagy a fehéroroszokat is. (ehelyett ugye kikaptunk izlandtól, a fehérorosz meccset meg még véletlenül sem nevezném olyan könnyed győzelemnek...)
és természetesen nem mindig a másik csapat eredményeire kell támaszkodni, aztán várni a csodát.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2008.01.25. 20:22:04

Endru, harmat, köszi a véleményeket!

Egy-két megjegyzés:

Amennyire emlékszem, az eb-ken nem nagyon szokták az alsóbb helyezésekért a helyosztókat lejátszani. Engem nem nagyon zavar, most nem mindegy, hogy 7. vagy 8. vagy?

Rendes kéziválogatott blogról nem tudok, tényleg érdemes lenne csinálni, de ahhoz nálam hozzáértőbb valaki kellene. Egyébként van egy érdekes kapcsolódó blog, mosolyogtam rajta, amikor rátaláltam: kezilabda.blogol.hu/.

Harmat, érdekes, amit mondasz a hozzáállásról és a kitűzött célokról, de téged kell idézzelek: "nem teljesen értek egyet vele".

Először is, ezen az eb-n szerintem nem volt gond a mentalitással, mindenki ellen győzni akartak, Izland ellen is, csak akkor nem jött nekik össze. Az igaz, hogy korábban volt eset, amikor mondjuk egy torna elődöntőjében simán kikaptunk és én azt éreztem, hogy igazából a társulat már elégedett volt, nem hitt és nem is akart eléggé, de ez a mostani nem ez az eset volt.

Másodszor is, vannak azért realitások: ez a csapat nem világklasszis, hanem az "üldözőboly" tagja, tehát ahhoz, hogy megnyerjen egy nagy világversenyt, ahhoz nagyon sok mázlinak kell bekövetkezni, amit reálisan nem lehet elvárni. Nem hiszek abban, hogy "csak akarni" kell, szerintem jobb elérhető célokat kitűzni.

Egyébként nem vagy egyedül a véleményeddel, hasonlót sokan megfogamaztak decemberben is a női vb kapcsán, de én már akkor is vitatkoztam ezzel, bár egy kicsit más aspektusból: jozsefbiro.blog.hu/2007/12/18/kezilabda_szilankok

Amit a francia meccs értékéről mondtál, illetve arról, hogy régen rossz, ha mások eredményeitől függünk, azzal teljesen egyetértek.

Üdv