HTML

PromontorBlog

Mozik, utazások, fotózás. Budapest, Újbuda. Fogyasztóvédelmi füstölgések. Sportkommentárok. Sörélmények. Rendkívül eredeti, ugye...

Friss topikok

Ők meg látogatnak

free counters (2008 november 28. óta)

Őket hirdetem

Bloggerunió

Magamat hirdetem

Első Magyar Háromcsillagos SuperBlog!

Ezt szívom

Budapest szmogtérképe

Ehhez próbálom tartani magam

Ehhez próbáld tartani magad

Creative Commons Licenc

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda VB 2011

Férfi kézilabda VB 2011

Női kézilabda EB 2010

Női kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda VB 2009

Férfi kézilabda VB 2009

Női kézilabda EB 2008

Női kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Női kézilabda VB 2007

Női kézilabda VB 2007

Osztrák napok a PromontorBlogon: Rába

2008.09.07. 20:55 promontor

Ha már így szóba került Ausztria, akkor szenteljünk neki egy-két további bejegyzést! Már csak azért is, mert családi nyaralásunk helyszíne is a szomszéd zöld alpesi rétje volt, ahonnan nemsokára muskátliszagú, áradozó blogbejegyzéseket fogok írni a gyönyörű és romlatlan tájról, a kedélyes osztrákokról, vagy éppen a kiváló sörökről. Következésképpen most a bennem mélyen gyökerező kuruc ösztönök kielégítésére kell egy kis ellenpontozás.

Mi sem alkalmasabb erre, mint a Rába, amelyet osztrák szomszédaink évek óta folyamatosan szennyeznek. Ha jól tudom három stájerországi illetve burgenlandi bőrgyár a fő felelős, de gondolom, van azért ott egyéb szennyező is. Hivatalos tiltakozás ide, sajtókampány oda, az osztrákok évekig a fülük botját se mozdították a panaszainkra. Nemrég nagy nehezen kibírkóztunk egy megállapodást, amely szerint záros határidőn belül megszüntetik a szennyezést. Reméljük úgy lesz.

Vannak nekünk más szennyező szomszédaink is. A tiszai ciánszennyezés kapcsán szokták Romániát emlegetni, de az az eset csak a jéghegy csúcsa: amikor 1995-ben evezőstúrán jártam a Felső-Tiszán, a Szamos torkolata úgy nézett ki, mintha egy szennyvízcsatorna ömlött volna a folyóba. Majd' harminc kilométerrel lejjebb éjszakáztunk, a homokpart még ott is sikamlós volt az olajos víztől.

Aztán mi magunk sem vagyunk ártatlan báránykák, érdekes lenne megkérdezni a szerbeket, elég tisztának találják-e a Tiszát vagy a Dunát, amikor átér hozzájuk. Az erdeinkben is érdemes szétnézni, a jövendő régészei nyilván nagyon örülnek majd a rengeteg szeméttelepnek, értékes tanulmányokat írnak majd a gazdag leletek alapján a letűnt civilizáció szokásairól. A fatolvajok vagy a quadosok által letarolt erdők sem az átlagmagyar magas környezetvédelmi tudatosságáról árulkodnak.

Szóval szemét ügyben a többi szomszéd és mi magunk se vagyunk ártatlanok. Miért vagyok akkor külön is mérges kedves osztrák szomszédainkra? A kettős mérce miatt. Az se öröm, ha a románok szemetelik tele a folyóinkat, de ők saját magukat is ugyanígy összeszemetelik, tehát a szemetelés nem nekünk szól. Az osztrák ezzel szemben egy rendes tüchtig népség, még a gyepet is porszívózzák. Az országot áthatja a környezetvédelmi tudatosság, a zöldek bent vannak a parlamentben, a polgárok akkurátusan gyűjtik a szemetet szelektíven, a levegő kristálytiszta, eldobott szemét sehol.

Legalábbis a saját portájukon. Mert a szomszédba át lehet söpörni. Elvégre a magyar amúgy is egy szemetelős népség, hát akkor biztos nem bánják, ha a mienkből is kapnak, gondolja a derék osztrák, és eszerint is cselekszik. Ez tehát egy gesztus. Egy nem túl kedves gesztus, a felsőbbrendűség gesztusa, ami kifejezi azt, miként is vélekednek rólunk odaát. (Nem az egyetlen gesztus, egyébként.)

Meg persze nemcsak gesztus ez, hanem képmutatás is. Mi tiszták vagyunk, rendesek, szorgalmasak, nem úgy mint a keleti szomszédaink (magyarok, szlovákok, stb.), akik viszont koszosak (meg lusták, átjárnak lopni, stb.). Az, hogy a mi koszunkat is odát találhatod, arról meg mélyen hallgatunk.

Nahát ezért vagyok külön is dühös az osztrákok szemete miatt.

2 komment

Címkék: ausztria románia dörgedelem tisza környezetvédelem környezetszennyezés rába szamos képmutatás

A bejegyzés trackback címe:

https://jozsefbiro.blog.hu/api/trackback/id/tr79605782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2008.09.09. 09:59:50

Hát most valami olyasmiről írsz, ami miatt évekig csak Germán Megszállási Zónának hívtam a Balatont... A derék Hanzi otthon szorgalmas, minden szabályt betart, behúzza fülét farkát, aztán átjön ide, és részegen duhajkodik, és ..ar bele mindenbe... Nekünk egyszer az éttermi asztalunkhoz is oda akartak ülni, úgy zavartam el őket a csába, mint a huzat...

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2008.09.29. 16:07:37

Hát igen, a német turisták egy része valóban nem öregbíti hazája hírnevét (bár ezt sajnos magunkról is elmondhatjuk, ugyebár). Viszont a más asztalához való leülés önmagában nem feltétlenül bunkóság, lehet egyszerűen csak egy kulturális különbség (bár természetesen nem Te esetedről akarok véleményt mondani, mert nem ismerem a körülményeit).

Ausztriában és pl. Bajorországban is simán leülnek más asztalához, legalábbis sörözőkben, sörkertekben ezt többször tapasztaltam (éttermekben gondolom nem ez a helyzet).

Ha meg netán keletnémetekkel hoz össze a sors, akkor lehet ez még az áldott Honeckeri idők maradványa. Akkoriban ugyanis annyira kevés étterem volt, hogy ebédidőben sorban álltak a vendégek a bejáratnál és a pincérek simán leültettek vadidegen embereket egymás asztalához, hogy egy szék se maradjon kihasználatlanul.

Üdv