Újra NOSZF, újra Prága, bejáratott időpont, bejáratott szállás, bejáratott villamos a várba és máris ott ülünk a Fekete Ökörben, ahol minden szép és jó...
Péntek, '13
... ülünk a Fekete Ökörben. Iszogatjuk a fekete Kozelt (az ára elérte a 30 koronás "álomhatárt", de amúgy remek, mint mindig), eszegetnénk is valamit, jön a pincér, aki egyébként új darab, de magabiztosan hozza a szokásos morc stílt. Hermelinre, topinkára, tlacsenkára rázza a fejét: csak parek (virsli, némi kolbászos beütéssel) és klobasa van (ez kolbász, komoly kolbászos beütéssel), kérjük-e. Kérünk, egyelőre két adag pareket és két adag klobasat.
Aztán sörözünk tovább, beszélgetünk "ikertársaságunk" (háttérinfó itt) már délután óta ott üldögélő tagjaival, kikérünk egy újabb kör sört. Azt egy icipicit megütközve tapasztaljük, hogy az ikerbanda hamarabb kapja meg a megrendelt kolbászait, holott ők a mi rendelésünk apropóján kaptak kedvet a dologhoz és utánunk rendeltek. De két sör után ezen inkább csak nevetünk, mondván ők korábban jöttek és annyi sört ledöntöttek, hogy ennyi kivételezés jár nekik.
Aztán megérkezik a mi adagunk is, remek, mint mindig, lassan beköszönt a világbéke, amire persze iszunk még egyet (vagy kettőt), sőt még újabb két adag párek is elfogy. A nirvána közeli állapot tízig tart, akkor ugyanis zár a kocsma, ideje szedelődzköni. Jön a pincér, számolgatja magában a strigulákat, mormog magában, majd felírja a cetlink hátára, hogy 1220 korona. Ezen megrökönyödünk, mi kb egy ezrest vártunk. Nézzük a cetlit, nézzük az árlapot, nem értjük, hogy ami az étlapon 47 korona, az miért 79 a cetlinken, a pincér morc kettes fokozatba kapcsol és tört angolsággal (ez önmagában "szentségtörés", pincért én az Ökörben még nem hallottam angolul megszólalni, csak csehül; szerintem ez alkotmánysértő) magyarázza, hogy a mi virslink több volt, mint 150 gramm.
Ezt ismerjük, de eddig az Ökörben nem tapasztaltuk.
Vitatkozni nincs kedvünk, morcosan kiperkálunk 1300 koronát, majd türelmesen megvárjuk, hogy a pincér kiperkálja a visszajárót és távozunk. Otthon megtanulmányozzuk a cetlit, az étlapról vannak fényképeink, kalkulálunk, érvelünk, ellenérvelünk és némi hezitálás után megállapítjuk, hogy az Ökör elvesztette féltve őrzött szűzességét. Ettől rossz kedvünk lesz. Másnap kihagyjuk az Ökröt és vasárnap reggel is csak egy kör sört iszunk meg, a szokásos villásreggeli elmarad.
Számlaelemzés
Nézzük akkor részletesen, mi is történt. Alább látható a klasszikus cseh "kocsmacetli" két oldala a Fekete Ökörből. Balra a fogyasztás, jobbra a végösszeg:
Nézzük a fogyasztást: 4 virsli (parek), 2 kolbász, három sligovica, 1 pilzeni, 15 fekete Kozel.
A Sligovica ára az egyetlen, ami hiányzik, azt az itallapról leshetjük le:
Szóval a Slivovica 40 korona volt, ezzel megvan az összes tétel. Máris eljutunk az 1. vádpontig: a fenti öt tételt összeadva 1119 koronát kapunk, a végösszeg viszont 1220 korona, azaz 101 korona a "ráadás".
De van itt még valami:
Ahogy már említettük, a parek az étlapon 47, a cetlin viszont 79 korona. A kolbász pedig 55 korona helyett 99. Azaz itt összesen 216 koronányi túlszámlázás gyanúja merül fel. Ez lenne a 2. vádpont.
Na, akkor nézzük ezeket sorban.
1. vádpont, avagy osztható-e 101 3-al?
Kérdés tehát, hogyan lett 1119 koronából 1220 korona?
Erre mondjuk éppenséggel van magyarázat:
Ugyanis három kosárka kenyeret is elmajszoltunk parekezés közben, a kenyér szeletje pedig 3 korona. Ez ugyan nem szerepelt a cetlin, de a 101 korona valószínűleg ez lehetett: mondjuk kosaranként 10 szelet, az 90 korona lenne, a többi "kerekítési hiba".
Azaz az 1. vádpont alól lényegében felmenthetjük a kocsmát: a "kerekítési hiba" és a kenyér hiánya a kocsmacetlin egy ejnye-bejnyével megúszható vétség, annak ellenére is, hogy Promontor mérnöki szépérzékét sérti ez a fajta "nagyvonalúság".
2. vádpont, avagy hány deka lehet egy pár virsli?
Szóval miért is volt a 47 koronás parek 79 korona és az 55 koronás klobasa 99 korona? Hát azért, mert súlyra megy, magyarázta ingerülten a pincér. Súlyra megy, aha. Ősi cseh turistakopasztó módszer. A 47 korona az 15 deka, a mi 1 pár virslink ezek szerint 25 deka volt. Az egy szál - szintén vékonyka - kolbászunk is "súlyos" darab volt, 55 korona helyett 99, azaz 28 deka. Na persze.
Azt azért hozzá kell tenni, hogy jobban is figyelhettünk volna. Az étlapon ki van írva (a "cena dle váhy" azt jelenti, az ár a súly szerint) és a rendelésnél a pincér azonnal felírta a megrendelt tételek árát a cetlire, csak nem figyeltünk fel rá.
Szóval szavunk se lehet és akkor ezek szerint korrekt a számla?
Na igen, de emlékeink szerint a parek és a klobasa a Fekete Ökörben korábban mindig annyi volt a számlán is, mint az étlapon az egységár. Az Ökör - eddig - nem játszotta el ezt a módszert. De vajon jól emlékszünk-e: az emlékezet csalóka lehet. Ha megnézzük pl. ezt a 2011-ben készült képet, akkor láthatjuk, hogy már akkor is súlyra ment a parek. Szóval akár az is lehet, hogy régen is így volt, csak éppen nem vettük észre? Hát, arra nem teszem le a nagyesküt, hogy apróbb eltérés nem volt, de ekkora különbséget az étlapi és a kiszámlázott ár között szerintem észrevettünk volna. Hiszen ilyesmik miatt már felkerült pár hely a feketelistánkra az évek során, erre tehát felfigyeltünk volna.
De hagyjuk a múltat. Kérdés, mennyit nyom egy pár virsli: lehet a 25 deka reális?
Nos, a haverom által készített képen egy itthoni pár frankfurti virsli látható:
lyesmi volt a parekünk is, vékonyka, de hossszú. Nos a képen látható frankfurti 145 grammot nyomott, szemben a prágai párek "hivatalos" 250 grammjával.
Szintén a haverom megjegyzése, hogy manapság egy adott virslifajta sztenderd méretben beszerezhető és egy darab vagy pár súlyának tényleges ingadozása pár százaléknyi lehet csak. Azaz ezeket "súly szerint" számlázni indokolatlan és az átverés melegágya. Le kell mérni egyszer, azt a súlyt rávésni az étlapra, esetleg kis ráhagyással, és máris megvan a fix, átverésmentes ár. Mellesleg nem lepne meg, ha ezért lett volna 150 gramm az árlapon 100 helyett...
Arra is kiváncsi lennék, hogy ez a díjszabás nekünk, külföldieknek szólt csak, vagy mindenkinek ennyiért "mérik" a pareket. Tippem persze van, de ezt valószínűleg sose fogjuk megtudni.
Ítélet a virsliperben
Láttunk már ennél vérlázítóbb csalást. Igazából, ha nagyon akarnánk, meggyőzhetnénk magunkat, hogy tulajdonképp minden rendben volt, lehettek (volna) azok a cseh virslik és kolbászok fajsúlyosabb darabok, mint magyar társaik, az az itthoni mérés nem perdöntő bizonyíték.
Nem is áll szándékunkban casus belinek tekinteni az esetet, kb. huszonöt éve (vagy még régebben) járunk ide, nem volt ilyen esetünk korábban. Amúgy is, túl sok emlék köt ehhez a helyhez: csak magunkkal szúrnánk ki, ha bojkottálnánk őket. Így aztán nyilván vissza fogunk még térni ide.
De azért egy strigulát mi is behúztunk.
Vonatozósdi
Minden rosszban van valami jó. Ezúttal pl. sokkal könnyebb volt társaságunk konzervatívabb tagjait új helyek becserkészéséről megyőzni. Szombati első célpontunk egy régi várólistás hely, a Výtopna. Ez egy étterem a Vencel téren. A sörválaszték semmi különös, az árszint elég magas, mégis mi a fenét kerestünk itt?
Hát a kisvonatot.
A Výtopna ugyanis egy vonatos terepasztallal egybeépített étterem. Az asztalok mellett végigfutó sínpárok ráadásul nemcsak díszként szolgálnak. A szerelvények ugyanis elég nagy teherbírásúak ahhoz, hogy az italrendeléseket kiszállítsák. Időnként tehát el-el húz a könyökúnk mellett egy-egy söröskorsőval vagy éppen fantásüveggel megrakott vagon (sok kisgyerekes család jár ide), amit a magunkfajta turista szájtátva bámul.
Aztán megérkezik a saját rendelésünk, a szerelvény megáll és várja, hogy leemeljük söreinket. Sokat nem vár, ha a hülye turista a sör levagonírozása helyett netán fényképezkedik, akkor a szerelvény gondol egyet és továbbáll. Szóval tessék gyorsan leemelni azokat a korsókat!
Enni amúgy nem érdemes és a sörök árszínvonala is csak egy korsót tesz indokolttá. Jelenleg krusovicei söröket csapolnak, abból a Malvazt javaslom választani.
Nem lesz törzshelyünk, de egyszer érdemes megnézni. A vasút szerelmesei persze repetázhatnak is.
Képek itt:
Pardubická pivnice V Konviktské, izé U Chlupatýho ducha
A Pardubická pivnice 2013-ban került várólistára, a pragaisorozok.hu-n vadásztam. Viszont ők sajna rosszul tudták a nyitvatartást. Szerintük szombaton délben nyit a hely, mi viszont valamikor szombat délután három fele jártunk itt (még a Tigris nyitást is kihagytuk miatta), de zárva találtuk, szombaton csak ötkor nyitott a hely. Addig viszont nem vártunk. Remélhetőleg jövőre sort tudunk rá keríteni.
Így aztán kicsit továbbsétáltunk és rátaláltunk az U Chlupatýho ducha nevű intézményre. Ez egy kicsit steril, csehkaja-inkompatibilis pincehelyiség, lényegében egy pizzéria. Pizzát köszönjük, de Prágában nem fogyasztunk, így csak ittunk, valamelyik vidéki gyár söreit csapolják, de meg nem mondom, melyiket, az itallapjukról meg nem derül ki (ami megintcsak eléggé csehkocsma-inkompatibilis...). Talán Černá Hora. Azért iható darab volt, amúgy... Szóval eléggé a határon mozog a hely, de egy próbát megér, ha éppen erre tévedünk.
A másik felfedezésünk szombat esti "zsákmány", a szállásunktól nem messze találtuk. (A Rate Beer-en találtam amúgy: http://www.ratebeer.com/p/hrom-do-police-prague/5153/) A rendőrséghez semmi köze: Polička város (nemrendőrségi) sörfőzdéjének söreit csapolják itt, vagy ötfajtát, barnát, világosat, szüretlent, szűrtet. Hangulatos, "kispolgári" hangulatú hely a szó legjobb értelmében, ahová a környékbeliek járnak beszélgetni. A sörök nem kiemelkedőek, de magabiztosan hozzák a cseh átlagot, azaz garantáltan jól csúsznak. A matjesük pedig fenomenális!
Összességében ennek a kocsmának szavaztuk meg a "Hétvége Nyertese" címet és talán hosszú évek óta az első olyan újonnan kipróbált hely, aminek annyira megfogott a hangulata (meg a matjes) hogy valószínűleg vissza fogunk menni.
Fényképekért klikkide!
Egyebek
Volt kötelező knédli a Bocsokban, "állófogadás" a Tigrisben, pivovarský guláš a velke popovicei gyári sörözőben.
Volt turistáskodás az Óvárosi téren, ahol már kitelepültek a szokásos fabódék a karácsonyi forgataghoz. Volt hatalmas forgósonka nyárson, mindenféle sült izé (mi egy óriás bramborákot vételeztünk), meg mutatványosok is, mi egy óriászappanbuborék-eregetőt bámultunk meg, kiélvezvén a kora XXI. századi hangulatot késő középkori elemekkel vegyítő forgatagot.
Bridzseztünk is esténként, már ha azt bridzsnek lehet nevezni...
Sörtérkép e táj
Végezetül íme a szokásos Prága térkép, frissítve:
Kedvenc prágai sörözőim nagyobb térképen való megjelenítése
