HTML

PromontorBlog

Mozik, utazások, fotózás. Budapest, Újbuda. Fogyasztóvédelmi füstölgések. Sportkommentárok. Sörélmények. Rendkívül eredeti, ugye...

Friss topikok

Ők meg látogatnak

free counters (2008 november 28. óta)

Őket hirdetem

Bloggerunió

Magamat hirdetem

Első Magyar Háromcsillagos SuperBlog!

Ezt szívom

Budapest szmogtérképe

Ehhez próbálom tartani magam

Ehhez próbáld tartani magad

Creative Commons Licenc

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda VB 2011

Férfi kézilabda VB 2011

Női kézilabda EB 2010

Női kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda VB 2009

Férfi kézilabda VB 2009

Női kézilabda EB 2008

Női kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Női kézilabda VB 2007

Női kézilabda VB 2007

A Nagy Balti Porter poszt

2018.06.26. 08:23 promontor

Emlegettem már a balti portert. Meg azt is, hogy jó pár palackkal hoztam Lengyelországból. Na, hát akkor sörbírálati gyakorlásként most szépen mindegyiket kiértékelem.

Ez persze megint kevéssé praktikus posztjaim egyike lesz, merthogy balti porterhez igen nehéz hozzájutni kis honunkban. Ráadásul ha valaki netán hozzá is jut egyhez, akkor is célszerűbb ezeket nehéz, ízgazdag, alapvetően édes söröket inkább hideg téli estéken kóstolgatni, ehhez képest én meg leadom a posztot a nyár közepén. De hát így jött ki a lépés. Talán annyi praktikum lesz a dologban, hogy aki nyáron megy Lengyelországba, azt emlékeztetem arra, hogy érdemes ilyen söröket beszerezni és hazahozni.

Meginni meg jó lesz télen is, eláll az. Annyira eláll, hogy az utolsó lengyel palackot most tavasszal ittam meg, azaz két évvel a beszerzés után. (Bár ez talán túlzás volt: ugyan még a lejárati idő előtt volt és persze még iható volt, azért már kicsit megfáradt. De a korábban fogyasztott tételek tökéletesek voltak...)

A tesztelt sörsor persze nem csak a lengyelországi beszerzésből állt. Egyrészt volt szintén két éve ősszel egy V4 sörfesztivál az Aréna Plázában (kár, hogy nem lett folytatása), onnan is volt egy-két üveg lengyel porter. Másrészt két versenyző beszerezhető itthon is, bár sajna elég körülményesen és nem is mindig.

Sörteszt know-how

Jó pár dolgot már a múltkor leírtam, aki nem olvasta, annak kedvéért idemásolom a szöveget, akinek ismerős, az ugorhat a keretes anyag végére.

Pontozás:

A sörök pontozására a nagy sörportálok (RateBeer, BeerAdvocate) rendszerét alkalmazom, eszerint a söröket öt kategória szerint pontozom, rááadásul kategóriánként eltérő skálán: illat (0-10), megjelenés (0-5), íz (0-10), kortyérzet (0-5), összbenyomás (0-20). A kategóriák jelentéséről kicsit bővebben itt  (meg itt, itt és itt) található bővebb infó. Az összpontszám az öt kategóriapont összege (elvileg maximum 50 pont), tízzel elosztva: így egy iskolai osztályzatra hajazó végeredményt kapunk.

Az így kapott pontszám persze egyszerre jellemzi a sört és azt, aki a sört értékeli. Ahhoz, hogy ebből a kettős jellemzésből a sörre nézvést is megtudjunk valamit, ahhoz valamennyire ismerni kell a pontozó pontozási szokásait: mit jelent egy 4.1-es vagy egy 2.7-es pontszám? Nos, nálam valami ilyesmit:

  • 4 feletti pontszámot csak egészen kiváló söröknek adok, olyanoknak, amiket - ha módom van rá - bármikor szívesen újrakóstolok. Ezek meghatározó sörélmények, illetve kedvencek.
  • 3-4 közötti pontszám általában kellemes, korrekt söröknek jutnak, amik ugyan nem annyira emlékezetesek, de azért fogyaszthatóak és bármikor szívesen újrafogyasztom őket, ha szembejönnek.
  • 2-3 pont között már problémásabbak a sörök, ezek azok, amelyeket maximum egy újabb - ellenőrző - kóstolás kedvéért szerzek be megint, de egyébiránt inkább kerülöm őket. Na jó. ha éppen nincs más, akkor azért megihatóak éppen, ezekben a sörökben is van értékelhető élmény, de az összkép már inkább negatív.
  • 2 alatt silány, rossz, vagy legjobb esetben is "olyan semmilyen" sörök vannak. Ez a feketelista, ezeket tessék kerülni.

A RateBeer-en is szoktam pontozgatni néha az eddig (lapzárta 2018 május végén) leadott  206 értékelésből (ebből 181 részletes, 25 "tick") 22 volt 4-es felett, 5 volt 2-es alatt, 59 pedig 2-3 között. A maradék, tehát majdnem az értékelt sörök 60 %-a pedig 3 és 4 közötti nedű. Szóval viszonylag pozitívan állok a sörökhöz, de ebben talán az is benne van, hogy ha ízlik egy sör, azt szívesebben pontozom, mint ha nem ízlik.

Disclaimer 1: Csapolt vs. palackozott

Ez a teszt palackozott sörökről szól. Tekintettel arra, hogy a tesztelt sörök beszerzése még palackban is problémás, csapoltan meg végképp lehetetlen (na jó, egy kivétellel), ezt gondolom ezúttal nem kell magyarázni.

Disclaimer 2: Összehasolíthatóság

A posztot jó régen, kb. a két éve kezdtem írni. Az itthon beszerezhető két sört kétszer is kóstoltam, az első után csak jegyzeteltem, a szöveg a második kóstolás után született, de próbáltam átlagolni a két kóstolást. A többiből viszont csak egy palackom volt. Összességében a tesztek elég nagy időkülönbséggel zajlottak. A pontozás elvileg biztosítja az eredmények összehasonlíthatóságát, de gyanítom, a valóságban ez nem feltétlenül van így. Ha egyidőben kóstolnám a söröket, elképzelhető, hogy némileg más sorrend születne. Ugyanakkor nagy eltérés a pontszámokban szerintem nem lenne.

Tesztek

baltiporter_478x433.jpg

A tesztelt kontingens egy része

Na, akkor csapjunk a lovak közé:

Okocim Porter

Az egyik lengyel nagyüzemi versenyző (Carlsberg tulajdon). Az Okocim márkanév ugye Magyarországon sem teljesen ismeretlen, főleg az idősebbek emlékezhetnek rá még a "KGST időkből", amikor a krónikus hazai sörhiányt enyhítendő lengyel sörök is megjelentek az ABC-k polcain. Persze ezek normál lagerek voltak, balti portert most iszom tőlük először, nézzük hogy teljesít.

Fekete test, barna hab, krémes, selymes állaggal, van időm beleharapni (mármint a habba, merthogy jó tartós), tiszta fekete csoki. Kakaós, csokis illat. A sör maga is folyékony étcsokira emlékeztet. Érezhető alkoholmelegség, selymes kortyérzet, mérsékelt szénsavasság. Az utóíz tartós, kellemes, keserédes. Lehetne picit komplexebb, kicsit túl domináns az étcsoki, de desszertsörnek nagyon jó.

Pontozás3,7 (Illat: 7/10; Megjelenés: 5/5; Íz: 7/10; Kortyérzet: 4/5; Összbenyomás: 14/20)

Witnicki Porter Lubuskie

Ezt emlékeim szerint a V4 sörfesztiválon szereztem be. A Browar Witnica egy közepes lengyel sörgyár, ennél többet nemigen tudok róla. De nézzük a sört:

Sötétbarna, majdnem fekete test, némi rubin beütéssel. Meleg, sárgásbarna hab. Mérsékelt, de komplex aroma, némi kakaó, némi bogyós gyümölcs, talán cseresznye, némi medvecukor. A hab selymes, krémes állagú, ízre elsőre édes, aztán marad némi enyhe keserű utóíz, kellemes. Maga a sör elsőre meglepően vízes, de aztán az utóízben már érezni az alkoholt is. Egyébként édes alapíz, némi pörkölt malátával a háttérben. Némi komplexitás felfedezhető, kis csoki, erdei gyümölcs, karamell, de azért nem túl sok. Selymes, de vizes kortyérzet. Jó kezdet, laposodó vég.

Pontozás3,5 (Illat: 7/10; Megjelenés: 4/5; Íz: 7/10; Kortyérzet: 4/5; Összbenyomás: 13/20)

Cornelius Porter

Ez megint egy közepes főzde és ha agyonlőnek se emlékszem, hogy a lengyel utunkról hoztam vagy a V4-en zsákmányoltam. De mindegy is.

0,4 literes palack, egye fene, egy erős balti porterből végülis ennyi elég. Fekete test, drapp hab, csak sajna gyorsan eltűnik. A szénsavasság is minimális. Igen, ez a sör maradt idénre, és valószínűleg nem kellett volna ennyit várni a kinyitásával. Az illata ennek ellenére vonzó fekete csoki, erdei bogyós gyümölcsök érződnek, ha kissé mérsékelten is. Az íz is komplex,van csoki, dió, és a már említett gyümölcsök. És persze likőrös alkoholmelegség. Az utóizben mérsékelt pörkölt keserűség. Szóval kicsit fáradt volt már ez a sör, de így is élvezhető volt. Kiváncsi lennék, milyen ereje teljében...

Pontozás3,2 (Illat: 8/10; Megjelenés: 2/5; Íz: 7/10; Kortyérzet: 2/5; Összbenyomás: 13/20)

Saku Porter

Észt versenyző, Lengyelországból beszerezve.

Az észt sörökkel kb. úgy vagyok, mint a finnekkel. Valamikor régesrég, amikor kint voltam Finnországban, elég sokat ittam őket. A Saku alapsörét, az Originaalt pl. rendszeresen betáraztam a tallinni kiruccanásaimon. Nem volt rossz, de ha arra gondolok, hogy azóta hányfajta új sört hozott forgalomba a Saku (és más észt főzdék), akkor bizony sajnálom, hogy nekem csak az Originaal jutott. Így nagy örömmel emeltem le a krakkói élelmiszerbolt polcáról az ott található két-három Saku palackot, köztük ezt a portert.

De elég a nosztalgiázásból, nézzük magát a sört. Először is jegyezzük meg, hogy az alkoholtartalma "csak" 6,9%, ez porterszinten kifejezetten mérsékelt. Kérdés, hozza-e az elvárt baltiporteres ízgazdagságot egy ilyen "híg" nedű:

Gyönyörű, sűrű, majdnem teljesen fekete test. Selymes, sűrű, vastag kávébarna hab. Nem túl tartós, de épp van időm kicsit beleharapni. Édeskés alap, keveredve egy csipetnyi rozskenyeres savanyúsággal és pörkölt dióval. Aztán gyorsan eltűnik, ideje rétérni a sörre magára. Hasonló élmény ez is: édeskés alapíz, de mindenféle érdekességgel a háttérben. pörkölt magvak, dió, mandula, néhol még piros gyümölcsök is előjönnek. Máskor meg kakaós, tejcsokis ízek. A kenyeres savanykásság viszont itt nincs meg. Selymes, csábító kortyérzet, kifejezetten mérsékeltszénsavasség, a végén az édes utóízt egy árnyalatnyi keserűség kiséri. Nagyon jól eltalált, harmonikus desszertsör.

Pontozás3,8 (Illat: 7/10; Megjelenés: 4/5; Íz: 8/10; Kortyérzet: 4/5; Összbenyomás: 15/20)

Grand Imperial Porter (Pivowar Amber)

Na, akkor térjünk át az itthon is beszerezhető versenyzőkre.

Van a Bartók Béla úton egy lengyel izé, a Gdansk. Izé, azaz nehezen meghatározható műfajú hely. Egyfelől lengyel könyvesbolt. Lengyel könyvek lengyelül, ez egy rétegpiac, aminek nem igazán vagyok célközönsége, lévén nem beszélek lengyelül. De egyben kávézó is, ahol ugyan korlátozott mértékben, de a lengyel gasztronómia is megtapasztalható. Néhanapján van napi menü, lengyel levesekkel és pierogival. Van lengyel sör is időnként, palackozott. Remek hely lenne, beugrani néha egy zurekre vagy pierogira, mellé egy lengyel sörre. Lenne, ha kiismerhető lenne a nyitvatartása, illetve ha nem lenne mindig tele, amikor épp nyitva van. (Mondjuk az, hogy tele van, jelzi, hogy nem csak lenne, hanem ténylegesen is jó hely, csak irigykedem, hogy én nem férek be...) Ezzel együtt az étlapon szereplő sörök között található egy porter, a Grand Imperial. Nincs mindig készleten, érdemes telefonon egyeztetni, hogy van-e, meg hogy mikor vannak nyitva, de az egyetlen Magyarországon beszerezhető lengyel balti porter megéri az erőfeszítéseket.

Illetve nézzük, megéri-e valóban.

Majdnem fekete test, sűrű, krémes kávébarna hab, Elég tartós, így van időm belekóstolni, krémes tejeskávés íz. Illatra csoki, kakaó, dió. Enyhe földesség. A sör maga erősen édes, tejcsokis. Még az utóízben is alig találni keserűséget, ami van, az is inkább pörköltes, mint komlós. Minimális likörös alkohol is kiérződik, ha megerőltetem magam. Selymes, minimálisan szénsavas kortyérzet. Érdemes csokival vagy valamilyen édes sütivel, keksszel fogyasztani, akkor jobban kijön a benne rejlő minimális keserűség...

Pontozás3,5 (Illat: 7/10; Megjelenés: 4/5; Íz: 7/10; Kortyérzet: 4/5; Összbenyomás: 13/20)

Pardubicky Porter

Ez a másik itthon kapható Balti Porter, Igaz, ez cseh gyártású és hála a több cseh sörökre specializálódott kisboltnak, több helyen is kapható, itt most a Bohémia Sörszalonnak csapok egy kis reklámot, illetve megjegyzem, hogy a Bohémia Sörözőben csapon is szokott lenni. Így aztán nem meglepő, hogy ezt a sört a már kóstoltam is régebben, van is róla ratebeer-es tesztem (ld. itt, 3.5 pontos) még 2012-ből. Most viszont újrakóstoltam.

Gyönyörű kávébarna hab, krémes. Ízre kakaó, plusz egy kis földes savanykás-kesernyés beütés. A sör maga egyrészt hozza a szokásos krémes, csokis, karamellás, kakaós porterízt, (amivel rögtön be is kell ismernem, hogy 2012-es megallapátásom, miszerint ez egy duplabak lenne, téves voltát: nagyonis porter ez) másrészt viszont van benne egy enyhe kesernyésség és némi földes, kenyeres jelleg, ami egyrészt kicsit eltér az eddig kóstolt "porter mainstreamtől", másrészt jót tesz a stílusnak, ad neki egy érdekes komplexitást, továbbá ki is egyensúlyozza egy picit. Ez jót tesz neki, mai fejjel pár ponttal feljebb értékelném, illetve értékelem is, ld. alább. De előtte még megjegyzem, hogy a kortyérzet viszont visszatér az eddig tapasztaltakhoz porterfronton: nagyon selymes, nagyon lágy, enyhén szénsavas sör ez.

Pontozás3,7 (Illat: 7/10; Megjelenés: 4/5; Íz: 7/10; Kortyérzet: 4/5; Összbenyomás: 15/20)

A hiányzók

Van három fontos hiányzó:

  • Az egyik a Zywiec Porter. A Zywiec egy lengyel nagyüzemi márka, régebben (leginkább az antivilágban) eléggé ismert volt Magyarországon is, a népviseletben táncoló párra a söröscimkén jól emlékezhetnek az idősebbek. Manapság Heineken tulajdon és egész pöpec söröket is forgalmaznak, van pl. saisonjuk, APÁjuk, ezek se rosszak. De most a Zywiec Porter a téma: ebből ugyan vettem Lengyelországban, de még kint meg is ittam, jegyzetek persze nuku. Aztán meg elfelejtettem az utolsó napokban újat venni. Ez nagy hiba volt, mert amúgy emlékeim szerint remek darab volt, így utólag azt gondolom, talán jobb is, mint bármelyik, amelyiket hazahoztam.
  • A másik a Baltika Porter. A Baltika egy orosz sörgyár (Carlsberg tulajdonban, amúgy), először még a '90-es években találkoztam a söreikkel alkalmi szentpétervári hivatalos útjaimon. A Baltika márka jellegzetessége a számozás, mindegyik típusnak van egy száma is, pl. a 4-es egy bécsi ászok, a 8-as egy búza. Aztán felfedeztem az itthoni Arbat bolthálózatot és náluk beszerezhető volt szinte a teljes Baltika választék. Nem emlékszem, hogy a "szinte" régebben is igaz volt-e, ma viszont sajna az: az egyetlen Baltika sör, amit az Arbat boltjaiban nem látni, az a 6-os, a Baltika Porter. Ha belegondolok, tulajdonképp nem emlékszem arra,mikor ittam Baltika Portert először, arra se, hogy mikor utoljára, akár az is lehet, hogy az Arbatnál sose volt és máshol, valahol külföldön akadtam össze vele. De az biztos, hogy halványodó emlékeim szerint nagyon jóféle sör volt.
  • A harmadik a Gipsy Porter. Ez egy cseh kézműves főzde, a Kocour terméke. Ennek a bírálata egyébként szerepel a rate beer-en és emlékszem is, hol szereztem be: a Pivohalléban. Szóval elvileg van esély rá, hogy itthon beleakadjon valaki, de mivel kakukktojásnak már van egy másik cseh balti porter az alábbi listán, végül úgy döntöttem, ezt a portert kihagyom...

Konklúzió

Nézzük először is az összesített sorrendet:

  1. Saku Porter, 3,8
  2. Pardubicky Porter, 3,7
  3. Okicim Porter, 3,7
  4. Grand Imperial Porter, 3,5
  5. Witnicki Porter Lubuskie, 3,5
  6. Cornelius Porter, 3,2

Nézzük akkor a szöveges értékelést pontokba szedve:

  • A mezőny igen sűrű, mindegyik porter alapvetően finom, korrekt sör volt, nagyjából hibátlanok is. Bármelyiket érdemes megvenni és meginni.
  • Utólag kicsit elgondolkodtam, nem érdemelt volna-e némelyik több pontot. Lehet, hogy igen. Visszaemlékezve, a Saku például igazán remek darab, lehet, hogy benézhetett volna négyes fölé az a pontozás.
  • Valószínűleg három tényezőre vezethető vissza, hogy ez nem történt meg. Először is, nehezen adok négyessel kezdődő osztályzatot, ezek közé csak nagyon "katartikus" sörélménnyel vagy egy gyakran fogyasztott nagy kedvenccel lehet bekerülni, Ezen amúgy változtatni kellene, mert így felülről kicsit nyomottak az osztályzataim, feljebb kéne vinni a "katarzishatárt".
  • Másrészt, bármennyire is nagy sörök ezek a balti porterek, nem a kedvenc stílusom. Pontosabban megkedveltem őket: arra jók, hogy évente egy-két-három alkalommal egy desszert mellé vagy utána megigyon egyet az ember, de azért ha egy random időpontban elém tennének 10 különféle stílusú sört, hogy válasszam ki, melyikhez lenne éppen kedvem, balti portert igen ritkán választanék.Ez persze megint egy szubjektív szempont, amit nem szabadna a pontozásnál figyelembe venni, ezen is "dolgoznom" kell még.
  • A harmadik ok meg a "Zywiec Porter árnya" lehetett. Az annyira jó volt, hogy ha pontoztam volna, valószínűleg nyeri a "versenyt". Így viszont könnyen lehet, hogy ösztönösen is neki tartottam fenn azt a bizonyos négyessel kezdődő osztályzatot.

Akárhogy is, itt az összegzés:

A balti porter egy erős, édeskés, komplex, szopogatós barnasör. Aki szereti az ilyeneket vagy éppen csak nyitott egy új sörfajtára, annak nagyon ajánlott.

A beszerzéshez pedig irány Lengyelország!

Szólj hozzá!

Címkék: sör utazás csehország észtország lengyelország index2 cseh sör balti porter Saku Okocim Saku Porter Okocim Porter Baltika Porter Zywiec Porter

A bejegyzés trackback címe:

https://jozsefbiro.blog.hu/api/trackback/id/tr112444741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.