HTML

 

PromontorBlog

Mozik, utazások, fotózás. Budapest, Újbuda. Fogyasztóvédelmi füstölgések. Sportkommentárok. Sörélmények. Rendkívül eredeti, ugye...

Friss topikok

  • Wormie: Bocs, csak egy kiegészítés: a currywurst szósz nem egyszerűen ketchup + curry.... (2019.07.03. 12:31) Berlini benyomások - kaja és sör
  • promontor: Kis frissítés balti porter fronton: 1) A Gdansk már nem hoz be lengyel söröket... (2019.06.15. 22:52) A Nagy Balti Porter poszt
  • promontor: @Árpa Jankó: Köszönöm a dicséretet és az fb megosztást! (2019.06.06. 20:05) Promontor kedvenc sörei
  • promontor: @megamovieboy: Ha a "normális" a viszonylag széles áruválasztékot jelenti, akk... (2019.04.08. 08:39) Sparcédula avagy a 13 forintos poszt
  • Csaby75: Sajnos én csak utólag találtam meg ezt a bejegyzést... Az Ibrahim étlapot sem ... (2019.03.19. 07:49) Trükkös kis Ibrahim

Ők meg látogatnak

free counters (2008 november 28. óta)

Őket hirdetem

Bloggerunió

Magamat hirdetem

Első Magyar Háromcsillagos SuperBlog!

Ezt szívom

Budapest szmogtérképe

Ehhez próbálom tartani magam

Ehhez próbáld tartani magad

Creative Commons Licenc

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda VB 2011

Férfi kézilabda VB 2011

Női kézilabda EB 2010

Női kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda VB 2009

Férfi kézilabda VB 2009

Női kézilabda EB 2008

Női kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Női kézilabda VB 2007

Női kézilabda VB 2007

Berlini benyomások - egyéb látnivalók

2019.05.07. 09:43 promontor

Berlin harmadszor.

Ezúttal következzen egy felsorolás a berlini falhoz nem kapcsolódó és mindenképp megtekintendő látnivalókról, praktikus információmorzsákkal vegyítve.

TV-torony

Promontor utazási alapelvei közé tartozik a lehetséges kilátópontok felfdezése, megmászása és a magasból számos vagy inkább számtalan fénykép készítése. Berlin meglehetősen lapos, így a kilátópontok alapvetően ember által épített objektumok, kezdjük rögtön ezek listájával:

  • TV-torony (203/207 m, Panoramastraße), nyilvánvalóan az egyes számú választás, részletek mindjárt.
  • Weltballon (150m, Zimmerstraße): Ez egy héliummal töltött légballon, amely egy erős kábellel van a földhöz rögzítve. Félórás turnusokban húzzák fel-le a ballont (15 perc a "nettó" fent töltött idő), egy turnus max. 30 embert jelent. Nem lehet előre időpontot foglalni, elsősorban azért, mert időjárásfüggően üzemel az attrakció. Mi nem próbáltuk.
  • Kollhoff-torony (100m, Potsdamer Platz): erről említést tettem az előző posztban. Nem próbáltuk, majd legközelebb.
  • Siegessäule (50m, Großer Stern), azaz Győzelmi Oszlop, a Tiergarten közepén, nagyjából egyenlő távolságra a Brandenburgi Kaputól és a Kurfürstendammtól. A földszinten állítólag van egy kisebb kiállítás is. Nem próbáltuk, majd legközelebb.
  • Reichstag (47 m, Platz der Republik): Ez kilátópontnak nem olyan nagy etwas, viszont önmagában is érdekes, de erről majd később.

Szóval a TV-torony.

Ahogy az előző posztban írtam, "múltkor" voltam itt a barátaimmal, vacsoráztunk itt egy jót. Kár, hogy ez több, mint 30 éve történy, ideje volt másodszor is tiszteletünket tenni.

Nézzük először is a jegyrendszert! Ezt alaposan tanulmányozni kell, mert az ár sok mindentől függ:

  • Lehet jegyet vásárolni a helyszínen. Itt vannak pénztárak (2-3 pénztárossal, elég lassú) és vannak automaták. Az utóbbi a javasolt, jóval kisebb a sor előttük. Mi a pénztárra fanyalodtunk (ez kb, fél órányi várakozást jelentett, de más alkalmakkor láttunk hosszabb sorokat is), mert olyan tömegközlekedési turistajegyünk volt, ami kedvezményt adott a TV toronyba, de ezt csak a pénztárnál tudtuk érvényesíteni. Szerintem diákjegyet is csak a pénztárnál adnak, mert kell hozzá diákigazolvány. A helyszínen lehet "azonnali" jegyet venni vagy egy későbbi időpontra. Az "azonnali" azért kapott idézőjelet, mert igazából ez is időpontra szól, csak a legközelebbi elérhetőre: ami a tömegtől függően lehet akár több óra is. Nekünk pl. háromnegyed órával későbbre szólt. Persze ezt már nem kell a helyszínen kivárni, sétáltunk egyet és visszajöttünk időre.
  • Lehet jegyet vásárolni interneten, egy hétre előre, szintén időpontra. Ezek viszont drágábbak: egy helyszíni felnőttjegy pl. 16,50, az internetes viszont már 21,50. Gyerekjegy esetén 9,50 helyett 12 euró a taksa. Megkérik a kényelem árát.
  • A toronynak két szintje van, éttermi (207 méter magasan) és kilátószint (203 m). Az éttermi szintre (ami forog körbe, fél óra egy fordulat, tehát nem kell mászkálni a körbenézéshez) szintén az interneten lehet előre jegyet venni, van folyosó melletti és ablak melletti asztal, az előbbi ugyanannyi, mint a normál internetes jegy (mondjuk nem tudom, mi értelme van, nem lehet túl jó onnan a kilátás), az utóbbi 24,50. Persze az étteremben fogyasztani is kell, van reggeli, nappali és esti étlap, meg van egy-két speciális ajánlat a kilátószinten lévő bárba. Mi ezeket kihagytuk, az étlap nem magyar zsebekre van méretezve.
  • Ahogy erről még az első berlini posztban volt szó, léteznek mindenféle berlini turistajegyek, amik kedvezményes vagy esetleg ingyenes belépést biztosítanak a TV toronyba, ezek tovább bonyolítják a jegyvásárlók dolgát.

De lépjünk túl a jegyvásárlás viszontagságain.

A kilátás igazán impozáns. A TV torony nagyjából a központban van, azaz igazán ideális a heyzete. Emlékeim szerint egy bő órát töltöttünk fent, fényképezgetve, bámészkodva, épületeket beazonosítgatva. De beszéljen erről a szokásos anziksz:

pano_478x495.jpg

Múzeumsziget

A Múzeumsziget Berlin válasza a Louvre-ra vagy éppen a British Museumra. Összességében azért valamivel kevésbé gazdag az itteni gyűjtemény, mint az említett konkurrenseké, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes megnézni.

Spree-sziget északi részén található komplexum öt különálló múzeumból áll, amelyeket száz év alatt, 1830 és 1930 között építettek. A legrégebbi az Altes Museum (Régi Múzeum), a legújabb a Pergamon Múzeum. A gyűjtemények elsősorban a régészet kedvelőit érdekelhetik, ókori kelet (Babilon, Egyiptom, stb.), görögök, etruszkok, rómaiak, bizánciak. Ezek elfoglalnak négy múzeumot az ötböl. Az ötödiknek (Alte Nationalgalerie, azaz Régi Nemzeti Galéria) marad a festészet és némi szobrászat, de az itteni gyűjtémény messze nem olyan jelentős, miint mondjuk a Louvre: elsősorban német műveket lehet itt látni, amelyek persze érdekesek, de igazi "húzónevek" nincsenek.

Viszont a régészeti anyag igazán impozáns. A legtöbben ebből persze a Pergamon Múzeumra kiváncsiak, ahol  több Közel-Keletről "elhozott" építményt lehet megcsodálni, közülük is a leghíresebb a Pergamoni Zeusz (Athéné) oltár. Na, ezt sajnos nem láttuk, ugyanis a Pergamon Múzeumot éppen átépítik, így az épületnek csak a kisebbik része látogatható jelenleg. Az átépítés jó sokáig eltart majd, a tervek szerint 2025/26 környékén lesz csak kész, addig a múzeum korlátozottan látogatható. Mi (2018 nyarán) a déli szárnyat láthattuk, itt is van azért látnivaló, pl. a milétoszi piackapu vagy a babiloni Istar-kapu. Ugyancsak ebben a szárnyban található az iszlám gyűjtemény, köztük pl. a Mshatta homlokzat. Viszont ha minden igaz, idén bezárják a déli szárnyat és megnyitják a középső és északi szárnyakat helyettük, tehát akár mehetnénk is vissza megnézni, amit tavaly elmulasztottunk.

Ami egyébként azért se lenne rossz ötlet, mert az egy nap, amit rászántunk, az bizony nem volt elég az összes múzeum megtekintésére, annak ellenére se, hogy nyitástól zárásig végig ott voltunk, ráadásul mindezt a csütörtöki "hosszú napra" időzítve, amikor este 8-ig vannak nyitva a múzeumok. Így lényegében "három és fél" múzeumot sikerült megnézni, a "fél" a már említett Pergamon Múzeum volt, emellett kipipáltuk az Altes és Neues Museum-ot, illetve a képtárat. A Bode Museum sajna kimaradt.

De nézzük a szokásos anzikszot:

berlin_2018_08_09_museuminselpano_478x495.jpg

Jegyek, sorok, hőmérséklet

A jegyrendszer német szokás szerint opciókban gazdag, de nem feltétlenül logikus és semmiképp sem könnyen áttekinthető. A jelenlegi árak (amelyek tavaly óta mintha emelkedtek volna...):

  • Altes Museum, Alte Nationalgalerie: 10 Euro (mármint múzeumonként, nem a kettő együtt)
  • Neues Museum, Bode Museum: 12 Euro (mármint múzeumonként, nem a kettő együtt)
  • Pergamon Museum: 19 Euro (intelligenciateszt hülye turistáknak...)
  • Múzeumsziget napijegy: 18 Euro
  • 3-napos jegy Berlin összes állami tulajdonú múzeumába: 29 Euro
  • A jó hír: 18 év alatt ingyenes a belépő

Ez így eddig tulajdonképpen nem bonyolult és ha eltekintünk a Pergamon Múzeum 19 fabatkás trükkjétől, akkor nem is logikátlan (illetve a "üzleti logika" abban is megvan, a felületes turistákat lehet remekül átejteni vele...).

Bonyolult ott kezd lenni a dolog, ha a mindenféle berlini turistajegyeket elkezdi tanulmányozni az ember. A múltkor már említettem a Berlin Welcome Card-t, ennek van egy Museum Insel-es változata, ami 72 óráig érvényes. Ennek pl. a sima 72 órás Welcome Card-hoz képest 17 Eurós felára van. Ha az alapjegy megéri (amiről amúgy nem vagyok meggyőződve), akkor ez egy  megfontolandó ajánlat lehet. De létezik pl. egy Berlin Pass nevű jegy is, az is magában foglalja a múzeumszigetet.

A magam részéről ezek tanulmányozását egy idő után feladtam: az a benyomásom alakult ki, hogy egy csomó olyan drága attrakciót is magukban foglalnak, amikre a magamfajta fapados turista nem költ (Madame Tussauds, Hop on/Hop Off turistabusz, sétahajózás, Segway Tour) és ha ezeket nem akarom igénybe venni, akkor nem igazán érik meg az árukat. (Ez egyébként eléggé általános tapasztalat, még nem igazán találtam olyan várost Európában, ahol az ilyesfajta "all-inclusive" turistajegy ajánlat megérte volna az árát...)

Úgyhogy a vége az lett, hogy napijegyet vettünk. Ahogy írtam fentebb, egy nap nem elég az összes múzeumra. Amire elég volt, azzal mi nagyjából elégedettek voltunk. Ami kimaradt (Bode), arra már sajnáltam volna az időt és a pénzt másnap, volt más látnivaló a listánkon bőven. Ha legközelebb arra járunk, majd megnézzük  a Pergamon most kimaradt részével együtt.

Ha valaki kényelmesebb tempóban az összes múzeumot meg akarja nézni, annak viszont ajánlott a 3 napos bérlet.

Ez utóbbi előnye lehet, hogy a sorállások ideje is jobban "belefér". Merthogy sorállásra azért kell számítani. A helyzet persze nem annyira vészes, mint mondjuk a híresebb párizsi múzeumokban, de főleg a Pergamon előtt azért elég hosszan kell várakozni. Mi egész jól megúsztuk a dolgot, Se az Altes, se a Neues Museum előtt nem volt sor (vagy annyira minimális volt, hogy már el is felejtettem). A Pergamonnál pedig a napközbeni hosszú sor délután 4 után egész elviselhető rövidségűre apadt, így végül megkockáztattuk, hogy kivárjuk, míg bejutunk. Ha jól emlékszem, bő félórát kellett várnunk csak.

Amit még fontosnak tartok megemlíteni, az a hőség. Mi egy augusztusi kánikulai napot választottunk ki, hogy "bemeneküljünk" a múzeum vastag, hűvös falai közé. Ebbéli számításunkban azonban csalatkoznunk kellett. A múzeumokban légkondícionálás nem volt és vastag falak ide vagy oda, a termek erősen átmelegedtek, némelyik pedig kifejezetten fülledt is volt. Aki nyáron jár Berlinben, jól teszi, ha számít erre.

Reichstag

Biztos nem a legpatinásabb (mert az a londoni), semmiképp sem a legszebb  (mert az a budapesti), de vélhetőleg a legviharosabb történelmű parlamenti épület a berlini Reichstag, ami kihagyhatatlan eleme bármilyen berlini bakancslistának.

A Reichstag mai állapotában egyszerre egy történelmi emlékmű, egy modern építészeti látványosság, egy kilátópont és végezetül egy működő parlament. Ennek a négyes természetnek megfelelően az épület meglátogatásának is különböző formái lehetségesek:

  • A legnépszerűbb a tetőterasz és a kupola meglátogatása. A fent említett négy elemből hármat megtapasztalhatunk: a kilátást és a modern épületet értelemszerűen a szemünkkel láthatjuk, az épület történetét pedig az audioguide meséli el.
  • Részt vehetünk egy nagyjából 45 perces előadáson, amelyet az ülésteremben tartanak meg. Értelemszerűen itt a fókusz az intézmény működésén van, de persze az ülésterem építészetileg is érdekes. A szokásos német mellett hetente egyszer francia és angol nyelvű előadások is vannak.
  • Létezik vezetett túra is, amely 90 percig tart. Minden tekintetben ez a legrészletesebb információforrás.
  • Végezetül meg lehet látogatni a Bundestag üléseit, gyakorlatban is megtapasztalván egy demokratikus országgyűlés működését.

Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindegyik ingyenes. A német állam láthatólag nem akar üzletelni a parlament épületével és fontosnak tartja, hogy bárki számára szabadon elérhető legyen. Ugyanakkor előzetesen regisztrálni kell, amit célszerű az interneten megejteni, hetekkel, esetleg hónapokkal a berlini vizit előtt. Nem kizárt persze, hogy bejuthatunk enélkül is, legalábbis nekünk sikerült a helyszínen, miután az utóbbi időszak szerencsétlen hagyományait követve elfelejtettem időben utánanézni az internetes regisztráció mikéntjének.

A helyszíni regisztráció az Reichstag épülete mellett, a Schiedemannstrassén lehetséges, itt található egy kis pavilon, ahol aznapra vagy a következő két nap valamelyikére lehet regisztrálni. Itt általában elég nagy a sor, nekünk azonban ismételten szerencsénk volt, zárás (este 8) előtt félórával már nem voltak sokan, a legtöbben nem mertek beállni, mi viszont megkockáztattuk és szerencsénk volt, mert pár perccel a zárás előtt bejutottunk és mind másnapra, mind harmadnapra volt még hely több időpontra is. Persze ilyenkor már csak a dóm és a tetőterasz meglátogatása jöhet szóba, a sokkal kisebb létszámú túrára és az előadásra már nem szokott hely maradni.

Maga a látogatás két nappal később zajlott.

A kezdés időpntja fix, azt nem szabad lekésni, a távozás viszont egyéni döntés kérdése, mindenki a saját tempójában járhatja be a kupolát és a tetőteraszt. Az audioguide 11 nyelven érhető el, magyarul sajna nem. A működése ugyanakkor nagyon tetszett, ugyanis a készülék lokációérzékeny, azaz amikor egy adott ponthoz érünk, akkor az ahhoz kapcsolódó szöveg automatikusan elindul, nem kell semmilyen gombot nyomogatni. A szöveg elég gazdag és alapos, kapunk rövid történeti összefoglalót, elmagyarázzák a modern épület "ideológiáját" (a jelszó az átláthatóság és a környezettudatosság), illetve a Bundestag működését. A kupolát végigjárva a környező közelebbi és távolabbi épületeket is bemutatja a szöveg, méghozzá elég alaposan, mert én elég jól ismertem a várost és a főbb épületeit és még nekem is tudtak újat mondani.

Végezetül a kupola alján van egy részletes kiállítás, rengeteg fényképpel és szöveggel, amely végigköveti az épület és az azt körülvevő politikai, történelmi események történetét a megépítésétől napjainkig. Na itt is jó sok időt el lehet tölteni.

berlin_2018_08_13_reichstag_478x508.jpg

Állatkert

Nem vagyok nagy állatkertrajongó, külföldön pedig egyáltalán nem érzem a késztetést, hogy megtekintsem a helyi állatseregletet, amely egyébként általában 90%-ban ugyanaz, mint az itthoni. A lányom viszont másképp gondolkodik ebben a kérdésben és kifejezte abbéli kivánságát, hogy márpedig a berlini állatkertet nézzük meg. Egyrészt mert általában is imádja az állatokat, másrészt meg ugye ott van a panda. Kötelességtudó apukaként rábólintottam: rendben, a berlini állatkertet megnézzük.

No de melyiket? Merthogy Berlinben két állatkert is van:

A Zoologischer Garten az eredeti, 1844-ben megnyitott berlini állatkert, amely a Tiergarten nevű bazinagy park délnyugati csücskében található. A Tierpark Berlin-t 1955-ben alapította a keletnémet állam, hogy Kelet-Berlinnek is legyen állatkertje, merthogy a Tiergarten egész területe a Nyugat-Berlinhez tartozott. Ennek megfelelően az ember azt várta volna, hogy az egyesülés után a Tierparkot bezárják, de végül nem ez történt, a Tierpark is megmaradhatott.

Nekünk azonban az eredeti állatkertet kellett meglátogatnunk, mert a panda ott volt.

A családi jegy nem olcsó mulatság, 41 Euro-t kóstál. Pontosabban kétfajta családi jegy van, a Kleine Familie jegy 25 euro, ezért egy szülő viheti be a gyerekeket, a Grosse Familie jegy 41 euro, ezért mindkét szülő plusz a gyerekek mehetnek be. (Mellékszál, de sokat elmond, hogy a Grosse Familie jegyet két azonos nemű szülő is igénybe veheti...)

Az állatkert maga nagyon hasonló a budapestihez: egy "városligeti" környezetben elhelyezett, patinás pavilonokkal dúsított, területre talán egy picit nagyobb intézmény.

A fő attrakció természetesen a panda. Panda nem jár akárkinek, illetve nem olcsó mulatság. Ennek megfelelően azokban az állatkertekben, ahol van, ott biztos kiemelt látványosságnak számít. Ez meglátszott Berlinben is: bár aznap nem volt nagy tömeg az állatkertben, a panda pavilonjánál elég sokan voltak. Kétszer is odakanyarodtunk, először aludtak, másodjára uzsonnáztak. A panda mellett a vizilovak hagytak bennem komolyabb emléket, nekik sokkal tágasabb helyük van Berlinben, mint a pesti állatkertben, így úszkálás közben is megfigyelhetőek. 

Hozzám hasonló történelemrajongóknak érdekes lehet az antilopház (Antilopenhaus) aulájában berendezett kis történeti kiállítás, ami az állatkert történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig, meglehetősen részletesen. Különösen érdekes volt pl. a náci korszak bemutatása, amikor az egzotikus állatok helyett az "igazi német" állatok bemutatására helyezték a hangsúlyt, vagy éppen a kilencvenes évek vitáinak bemutatása, amelyeket a kelet-berlini állatkert sorsáról folytattak az egyesülés után, és amelyben kicsiben jól követhető volt az egyesülés utáni ossi-wessi feszültség.

berlin_2018_08_13_zoopano_478x454.jpg

Nikolai Viertel

A végén pedig következzen valami egészen más.

A Nikolai Viertel ugyanis nem belépőjegyes látnivaló, hanem egy kicsit elfeledett, fura városnegyed. Azt már említettem, hogy a Nokilai Viertel-t azaz Miklós Negyedet 1987-ben építették, a város alapításának 750. évfordulójára. Namármost, ez több szempontból is egy elég különös épületegyüttes. A háborúban nagyjából porig rombolt Kelet-Berlint építészetileg a korban megszokott panel lakótelepek és egyéb "szocialista" modern épületek domináns jelenléte jellemzett, egy-két mutatóban megmaradt régi templom vagy múzeum kivételével. Ez egy büszkén felvállalt stílus volt, a szocialista NDK nagy "teljesítménye". Bátran építettek bazinagy, jelképes, modern monstrumokat a város központjába, amelyeket aztán az NDK propaganda az egekig magasztalt.

A talán legfontosabb ilyen épület éppen a Nikolai negyed tőszomszédságában található óriási Palast der Republik volt, amely a keletnémet "munkásállam" hatalmas eredményeit és sikereit jelképezte. Itt volt a keletnémet parlament, itt tartották a német állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) kongresszusait, továbbá egy csomó egyéb rendezvényt is: afféle Nagy Állami Kulturházként is üzemelt. Jelképes és utált épület volt, jelképes helyen, a valahavolt Berliner Schloss, azaz a lebontott berlini királyi palota helyén. Nem csoda, hogy az egyesülés után fordult a kocka, ezúttal a Köztársasági Palotát bontották le és ottjárttunkkor éppen gőzerővel épült újjá a Berliner Schloss.

1987-ben azonban még állt a hatalmas, modern, beton-üveg kolosszus, épp ezért volt meglepő, hogy a következetes múlttagadás évtizedei után annak közvetlen tőszomszédságában, a modern Berlin szívében, egy középkori hangulatú negyedet, rittyentettek. Helyreállították a negyed nevét adó Szent Miklós templomot, restaurálták, illetve újjáépítették a környező régi polgárházakat és keskeny, kanyargós sétálóutcácskákat alakítottak ki, patinás hangulatú éttermekkel, kávézókkal, kisboltokkal.

A háború rombolásai miatt azonban rengeteg üres telek volt a környéken. Ezek egy részére részben panelépületeket építettek, de ezeket is "középkorias" stílusban, szorosan egymás mellé, díszes, tagolt homlokzatokkal, néhol ívelt árkádokkal. Amolyan "emberarcú panelek" lettek ezek. Talán ez a fura kettősség adja ma a Nokilai Viertel igazi vonzerejét, annak ellenére, hogy ezek az "álrégi" panelek azért megosztják mind az építészeket, mind a laikus nézelődőket. A magam részéről elfogadóan állok a kérdéshez, szerintem az összkép nem rossz. Azt hiszem, a berliniek is elfogadták a "negyedet" máskülönben nem lenne esténként teltház az itteni éttermekben, kocsmákban. Márpedig az van, ahogy ezt mi is megtapasztaltuk.

Nem belépőjegyes látnivaló, írtam fentebb, de ez nem teljesen igaz. Mi ugyan egyiket se néztük meg időhiány miatt, de azért van itt mit nézni múzeumilag is. Maga a Szent Miklós templom is múzeum, de itt van az Ephraim Palota és a Knoblauchhaus (Fokhagymaház), mindhárman a berlini Városi Múzeum részei. Az Ephraim Palotában időszaki kiállítások vannak, a Knoblauchhaus pedig Berlin biedermeier korszakát mutatja be.

Szóval mindenképp érdemes időt szakítani az egyébként nem túl nagy Nikolai negyedre, körbejárni azt a néhány szűk utcácskát, benzni a múzeumokba, este pedig beülni valamelyik hangulatos sörözőbe vacsorázni.

nikolaiviertelpano_478x580.jpg

Na, ennyit mára Berlinről. Folyt. köv.

Szólj hozzá!

Címkék: utazás állatkert panda múzeum 2018 tv torony Berlin Reichstag Neues Museum museuminsel Zoologischer Garten Nikolai Viertel Palast der Republik Knoblauchhaus Ephraim Palace Pergamom Museum Altes Museum Bode Museum Alte Nationalgalerie

A bejegyzés trackback címe:

https://jozsefbiro.blog.hu/api/trackback/id/tr6414558866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.