Apró gyűjtemény hétköznapi bunkóságainkról a 2010-es évekből...
Mire való a járda?
Hát parkolásra, mire másra!
Ez a két autó évek óta így parkol a szomszéd utcában. Gyalogosnak esélye sincs a kerítés és az autó között átcsúszni, de ez a tulajdonosokat nem zavarja, következetesen szorosan a kerítés mellé állnak. Az egészben az a "legjobb", hogy ennek még az autósközlekedés megkönnyítésének szempontjából sincs értelme, mert két autó így sem fér el mellettük, egy meg akkor is elférne, ha szabályosan parkolnának.
Mi az a sor?
Állok a sorban a benzinkútnál, egy pénztár működik, én vagyok az első a sorban, mögöttem egyvalaki. A második pénztárhoz odamegy egy alkalmazott, rámnéz, mondja, hogy jöhet ide is a következő vevő. Megindulok, de a mögöttem lévő pasi gyorsan elémslisszol. Néz rá a kutas, nézek rá én is, mondjuk mindketten, hogy én előbb voltam, megvonja a vállát, őt nem érdekli, most már ő van én előttem. Maga a tolakodás is felbosszant, de az a gúnyos hangnem, ahogyan ezt mondja, még inkább, így némi hangos anyázással reagálom le a történteket. Így sem tudom azonban kirobbantani a megszerzett pozíciójából, így morgolódva veszem tudomásul a történteket.
Csak akkor derülök fel némileg, amikor két perccel később a fizetés után kilépek az épületből és látom ám, hogy a pasi még ott ül az autójában. Ugyanis ő a második sorban tankolt, és az első sorban még két autó áll, amiktől ő nem fér ki. (Az egyik autó épp az enyém, hahaha.)
Mikor elsétálok mellette, feltartott hüvelykujjjal jelzem, hogy gratulálok a sikeres akciójához, nagyon megérte.
Ez persze sajna csak pirruszi győzelem, egyrészt mert ő ugyan nem nyert időt a tolakodással, de én vesztettem, másrészt - és ez a lényeg - az ilyenek sajnos nem tanulnak semmiből...
Hová szarjunk?
Hát a bejárat elé:
Korábban már többször értekeztem egyes kutyatartó polgártársaimról, a fenti esetben azonban nem vagyok abban biztos hogy ez az ő saruk. Méretre/kinézetre lehet ez akár emberi végtermék is. Akárkitől is származik, a bunkó az mindenképp egy humanoid ebben az esetben is.