Letelt egy újabb év, jöjjön egy új sörlista.
Idén két "kategória" nyújtott kiemelkedő sörélményt számomra.
A legjobb cseh lager
A cseh lagerek nagy kedvenceim és idén erős volt a felhozatal.
- Egyrészt eltöltöttem Csehországban is pár napot, régebbi olomouci kocsmaélményeimet sikeresen felevenítve, A Moritz, a Svatováclavský pivovar vagy éppen a Chomout söreit bátran ajánlom mindenkinek.
- Másrészt a a sörfesztiválokon is akadt néhány újdonság, leginkább a Rebel söreit említeném, azon belül is a Rebel IPÁt találtam kiemelkedően jónak. (Kéne is egy Cseh IPA kategória a BJCP-be egyébként, mert szerintem van egy határozottan európaisabb jellegük a csehek által főzőtt IPÁknak...)
- Harmadrészt a Hetedik Lépcső-Hrabal páros is kitett magáért, volt például szüretlen pilzenijük, illetve a szokásos nymburki sörökből is akadt pár hordó szűretlen csoda a csapjaikon. Ezek közül a szűretlen Postrizinske Hrabaluv (leánykori nevén Jubilejní Ležák), amelyik amúgy szűrt változatban is nagy kedvencem éppenséggel nyerhetett is volna ebben a kategóriában, ha nem felejtem el lefényképezni, márpedig ugye egy blogposzt nem az igazi fénykép nélkül... ;-)
Végül a Hetedik Lépcső egy másik versenyzője kapta az elismerést, egyáltalán nem érdemtelenül.
Valamikor október tájékán hoztak be pár hordó frisskomlós sört. Ezek amolyan "szüreti sör" jellegű specialitások, ilyenkor a frissen leszedett komlóval főzik le a sört. Ezeknek a söröknek vadabb, frissebb, egyedibb ízük van, mint az év közben, szárított, tartósított komlóval, netán valamilyen komlókivonattal főzött sztenderd főzeteknek, szóval mindenképp érdemes ráhajtani ezekre a rövid ideig elérhető darabokra.
Én idén két főzetet kóstoltam, két ismert cseh kézműves főzde egy-egy remek sörét. Mindkettő nagy élmény volt, kettejük közül ezúttal a Sibeeria Kill the Saaz nevű kompozíciójának jut a vesztesek sanyarú sorsa, így nincs más hátra mint kihirdessem a 2023-as egyik legjobb sörét:
A Wet Hop receptje roppant egyszerű. Vedd a főzde egyik alapsörét, a Světlé névre hallgató pilzeni típusú sört, és főzd le frissen szüretelt, nagy nedvességtartalmú Saaz (alias Žatec) komlóval. Az alapsörhöz egyébként még nem volt szerencsém, de ismerve a Matuška egynémely igen remek darabját, arra is nagyon kiváncsi lennék. De most a Wet Hopról kéne nyilatkoznom, csak azért húzom az időt,a mert igazából megint csak a szokásos szegényes sörleíró szókincsemet tudom elővenni:
Egy rendkívül harmonikus, a malátát nem elrejtő, de a komló keserűségét, csehes fűszerességét, frissességét azért kiemelő nedű volt ez, amelynek minden kortya volt egyszerre ismétlése az előző kortynak és adott hozzá közben egy picit eltérő ízélményt, egy-egy újabb árnyalatnyi fűszeres-füves-virágos illat vagy ízkomponenst, mindezt persze csak megerősítve, gazdagítva a megszokott pilzeni harmóniát. Kb, mint egy Bach vagy Vivaldi mű, csak sörben!
A legjobb belga sör
A mindenféle belga ale-ek nagy kedvenceim és idén erős volt a felhozatal.
- Egyrészt elég sokféle belga sört lehet itthon kapni és pl. a Belga Sörmester nagy választékából rendszeresen (bár nem eléggé gyakran) csemegézek, az idén kóstolt söreikből talán az Augustijn Donker-t tudnám kiemelni.
- Másrészt a szokásos sörfesztiválokon is akadt egy újdonság, nevezetesen a Val-Dieu sörei nyerték el tetszésemet.
- Harmadrészt eltöltöttem Belgiumban is pár napot, itteni élményeimből két kocsmalátogatást emelnék ki. Az egyik a brüsszeli Delirium Village, ahol nemcsak a hatalmas sörválaszték, hanem a hangulat is kiemelendő. A másik viszont már az idei díjazott lesz.
Westvleteren 12, van-e belga sörrajongó, aki e nevet nem ismeri?
A trappista sörök Szent Grálja, amelyet "hivatalosan" csak egyetlen helyen, a meglehetősen félreeső nyugat-belgiumi Westvleteren kolostor főzdéjében (Brouwerij de Sint-Sixtusabdij van Westvleteren) lehet beszerezni. Kereskedelmi forgalomban elvileg nem kapható, se boltokba, se vendéglátóhelyekre nem szállít a főzde, a bonyolult működésű webshopban elvileg csak regisztrált magánszemélyek vásárolhatnak alkalmanként limitált mennyiségben és a megvásárolt söröket a főzdében kell átvenniük (illetve kisérleti jelleggel, 2023 januárjától házhozszállítást is vállalnak, de csak Belgium területén...).
Persze a valóság az, hogy messze nem csak magánszemélyek veszik meg a webshopban a söröket. A Benelux államokban némely sörboltokban illetve bizonyos sörözőkben azért a hírek szerint rendszeresen megtalálhatóak a Westvleteren sörök. Én is ilyen közvetett módon jutottam hozzá még 2019-ben, a Csakajósör hozott be egy ládányit. Persze a bolt honlapjára fel sem került, született egy Facebook poszt, arra lehetett jelentkezni, aki akart belőle, el is fogyott pillanatok alatt, szerencsém volt, hogy nekem is jutott belőle egy palack. 2019 karácsonyán fogyasztottam el, be is került az éves sörposztba.
Amikor idén Belgiumba készülődtem el is gondolkodtam rajta, hogy esetleg valahogy meg kellene ismételni a kóstolást. Mivel nem autóval mentem, a helyszíni beszerzés eleve kizárt volt. Szerencsére emlékeztem arra, hogy pár évvel ezelőtt olvastam egy Sörvadászat posztot, amely szerint a brüsszeli Au Bon Vieux Temps kocsmában rendszeresen kapható Westvleteren 12-es, így ennek az egyébként általam már korábban (sajna akkor még tudatlanul) meglátogatott kocsmának az újbóli vizitje is bekerült az utitervembe.
A fent említett 2014-es keltezésű híradás óta volt némi áremelkedés, így a helyszínen már 17 eurót kellett kiadni az elfogyasztott 0,33-as palackért, amivel egészen biztosan a Promontor által valaha is elfogyasztott legdrágább sör címét is elnyerte sörünk, de az igazság az, hogy ezt egy percig se bántam. A Westvleteren 12 ugyanis tényleg egy csodálatosan finom sör:
Sűrű, sötétbarna test, szép krémes és tartós hab. Mind aromájában, mind ízeiben egy rendkívül komplex, sokoldalú sör. Szemben másik díjazottal, ahol a sokoldalúság mindvégig a domináns pilzeni jelleg keretein belül valósul meg, itt sokkal "vadabb" kilengések érezhetőek az egyes kortyok között, az erős belga barna sörök szinte minden ízkomponense előfordul, kezdve a csokival, a karamellával, piros gyümölcsökkel, dióféleségekkel. Ha zenei hasonlattal akarnék élni, akkor mindenképp valamilyen romantikus darabra kéne gondolni. Persze a harmónia itt is megvan, ezt leginkább talán a selymes, meleg, lágy kortyérzet bíztosítja, amely az ízkavalkádot úgymond megszelídíti.
Nem tudom, hány évet kell várnom egy következő kóstolásra, de az biztos, hogy sort fogok rá keríteni, ha lesz rá alkalmam!
Egyébként, mivelhogy ez az év utolsó posztja:
Boldog Új Évet Kívánok!
