Jöjjön hát az idei meccsposzt! Illetve a tavalyi, merthogy ezúttal sajnos nem sikerült időben (még karácsony után) kihozni ezt a hagyományos sportügyi évértékelő írásművet. 

A 2022-es hangsúlyok ezúttal elég egyértelműen a foci irányába tolódtak. Nemcsak azért, mert sok focimeccs lesz, nem meglepő módon, hanem azért is, mert a másik két kedvenc csapatsportom nem kényeztetett el különösebben. Főleg a kézilabda "esett vissza", egyetlen találkozóval képviselteti magát mindössze. A másik kedvencemet, a hokit se a magyar csapatok mentik meg, hanem inkább a finnek kétfrontos menetelése.

Na de nézzük is akkor.

Magyarország - Portugália 29-28 (férfi kézilabda Eb, 2022. január 16.)

(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)

Az év elején jött a szokásos férfi kézilabda világverseny, ezúttal egy hazai rendezésű Eb. Két sikeresnek mondható világverseny után hazai pályán sokan egy nagy dobásban reménykedtek. Én nem annyira: "... a csoportból se lesz könnyű a továbbjutás, Portugália és Izland nem legyőzhetetlenek, de vért fogunk ellenük izzadni...", írtam előzetesen. És sajna az egész azzal kezdődött, hogy az általam meg sem említett, a csoport leggyengébbnek tartott tagja, Hollandia rögtön a nyitómeccsünkön meglehetősen magabiztosan győzött le minket. Eléggé kijózanító pofon volt. Ami után a portugálok elleni meccsnek úgy mentünk neki, hogy egy esetleges újabb vereség esetén már akár ki is eshetünk.

Ez elvileg nem igért sok jót, mert a portugálok az előző néhány évben nagyon feljöttek és igazából normál esetben ők lettek volna ellenünk a favoritok. Persze normál esetről szó se volt, a portugál csapat covid fertőzések miatt erősen foghíjasan lépett ellenünk pályára.

Ez annyiban meg is látszott, hogy nyoma se volt a két évvel korábbi portugál-magyaron látott elsöprő portugál fölénynek, inkább két hasonló erejű középcsapat körömrágósan izgalmas, harcos csatáját láttuk. Amelyben az izgalmakat a felváltott vezetés illetve a többször ledolgozott hátrányok is növelték. Tipikus egygólos meccs lett belőle a végén, szerencsére azt az egy gólt mi lőttük. Legyőztük Portugáliát, a remény a továbbjutásra tovább élt! 

Az már más kérdés, hogy aztán a következő fordulóban Izlandtól megint kikaptunk...

Finnország - Oroszország 2-1 (férfi jégkorong, olimpiai döntő, 2022. február 20.)

(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)

Bár ez a sportrovat, nem megkerülhető az a tény, hogy ez volt az utolsó olyan nagy nemzetközi sportesemény, amelyen az orosz válogatott részt vehetett. Egyébként az is igen valószínű, hogy ez a mérkőzés hozzájárult ahhoz, hogy az orosz támadás Ukrajna ellen csak február 24-én kezdődött el: nyilván Putyin meg akarta várni az olimpia végét, benne az esetleges orosz hoki arannyal. Ennek fényében így utólag különösen örülök annak, hogy az oroszok vesztesen hagyták el a pályát, úgy érzem, van ennek valami jelképes jelentősége.

De hagyjuk az oroszokat és ünnepeljük a finneket! Akik a szokásos hajtós, jól szervezett, masszív, önfeláldozó játékukat mutatták be és az első harmadban bekapott emberhátrányos gólt a második harmadban kiegyenlítették, majd a harmadik harmad elején a győztes gólt is belőtte a döntőspecialista nyakigláb Anttila. Az oroszok utána nyomtak, de a szuperstabil finn védelemmel nem bírtak.

Akik először nyertek olimpiai aranyat, by the way!

Manchester City - Real Madrid 4 - 3 (labdarúgás, BL elődöntő, 2022. április 26.)

(Itt egy másik link, ha nem látszana a beágyazott videó...)

Elég gyakran nézegetem a foci BL meccseit, elég jók. Szerintem a Magyarországon elérhető fociélmény csúcsát jelentik, merthogy az európai klubfoci csúcsa egyértelműen felülmúlja a világ fociválogatottjainak produkcióját, amit persze  a nemzeti büszkeséggel alátámasztott szurkolói önérzet nehezen ismer el, de ettől még nehezen vitatható tény.

Ez a meccs pedig több szempontból is az idei BL szezon csúcsa volt.

Egyrészt láttunk egy szenzációsan, lendületesen, szellemesen játszó csapatot, amelyik a meccs nagyobbik részében szinte megalázóan lemosta a pályáról az egyébként nem akármilyen klasszisokkal teletűzdelt ellenfelét. A City volt ez a csapat és őszintén szólva lenyűgőzve néztem, ahogy varázsoltak a pályán. Régen láttam ennyire évezetes focit, a 82-es brazil és francia csapatokra emlékeztető kreativitással bűvölték a labdát.

Igazából egy gondom volt a City játékával, a gyatra helyzetkihasználás. Merthogy a játszi könnyedséggel megteremtett helyzeteik nagy részét félelmetes könnyelműséggel hagyták ki. Ami aztán vissza is ütött. Ugyanis - és itt jön a másrészt - hiába kergette reménytelenül a labdát a meccs nagy részében a Real Madrid, ezen a meccsen őszintén szólva én azt is megsejtettem, hogy idén igen jó esélyük van a végső BL győzelemre. Merthogy nincs rajtuk kívül még egy csapat, ami ilyen magabiztossággal képes a semmiből megrendítő ütéseket bevinni az ellenfelének.

Ez a fajta ragadozó ösztön egyértelműen kiemelte őket a mezőnyből, ahogy erről ezen a meccsen is tanúbizonyságot tettek. Mert nyerni ugyan nem nyertek, de megúszták egy egygólós vereséggel, ami után reális esélyük maradt a továbbjutásra. A pályán látottak alapján ez hatalmas fegyvertény volt.

Magyarország - Dél-Korea 5-1 (férfi jégkorong, divízió 1/A vb, 2022. május 3.)

(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)

"Nincsenek feljutási elvárásaim: Romániát kell vernünk a bentmaradásért, emellett a koreaiak legyőzése lehet esetleg teljesíthető, de egyáltalán nem könnyű cél", írtam a vb előtt.

Ehhez képest Putyin elintézte, hogy két divízió I-es csapat (Ausztria és Franciaország) játék nélkül már idén feljusson az A csoportba a kizárt orosz és belarusz csapat helyett. Így a divízió I/A vb ötcsapatossá alakult, két feljutóval. Az egyik feljutó helyre a házigazda szlovének voltak a toronymagas esélyesek, de a második helyre most már reális esélye volt a magyar csapatnak is: a román és litván csapat legyőzése elvárható volt és a ranglistákon előttünk álló Korea legyőzése se tűnt földöntúli bravúrnak, "csak" egy kemény, de teljesíthető célkitűzésnek.

Azaz az első vb meccsünk Korea ellen rögtön sorsdöntőnek is tűnt: ha nyerünk, már "csak" a két papírforma győzelem van hátra, ha kikapunk, akkor meg kb. elszállnak a továbbjutási remények. Ennek megfelelő izgalommal ültem le a szurkolói fotelembe, hogy aztán a meccs után megnyugodva, bár némi rejtett elégedetlenséggel keljek fel belőle.

A megnyugvás a tükörsima győzelemnek szólt. Tíz perc után már két góllal vezettünk, a második harmadban további három gólt rámoltunk be, hogy aztán a harmadik harmadot takaréklángon lehozva végül 5-1-re lemossuk az igencsak halovány koreaiakat.

Valahol ez a tükörsimaság okozta az elégedetlenségemet is. Egy vérbeli rangadóra számítottam a korábbi években megszokott harcos, villámgyors, életveszélyes távolkeleti csapat ellen, ehelyett kaptam egy enervált, formán kívüli ellenfelet, akik persze küzdöttek tisztességgel, de igazság szerint ilyen gyenge koreai csapatot utoljára több, mint egy évtizeddel korábban láttam csak, amikor az alsóbb osztályokból először szivárogtak fel a mi szintünkre. Illetve talán még akkor sem. Nem volt ez a győzelem komoly fegyvertény sehogy se.

Éppen ezért motoszkált bennem az érzés, hogy ez a feljutás így nem lesz túl értékes. Ez a motoszkáló érzés egyébként a további meccseken csak erősödött bennem. A litvánok ellen formán kívül játszva vért izzadtunk, ahogy Románia ellen is. A szlovének meg röhögve lemostak minket. Azaz négy felejthető mérkőzés eredményeként jutottunk tovább.

Igencsak messze volt ez az élmény a 2008-as szapporóitól vagy a 2015-ös krakkóitól.

Persze félreértés ne essék, erről nagyrészt nem mi tehetünk. Ezúttal ezek voltak az ellenfelek, őket kellett legyőzni. Ezt megtettük. És minden tavalyi hiányérzet mellett idén ugyanúgy csodára várva fogok szurkolni a csapatnak az A csoportos vb-n, mint tettem azt anno 2009-ben és 2016-ban.

Finnország - Kanada 4-3 (férfi jégkorong, vb döntő, 2022. május 29.)

(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)

Jöjjön az évad harmadik emlékezetesnek ítélt hokimeccse, a "nagy" vb döntője. A résztvevők harmadik alkalommal ugyanazok, Kanada és Finnország. Lassan ez már egy korszak lesz, a Nagy Finn-Kanadai Rivalizálás Korszaka. Legutóbb Kanada nyert sajna, előtte Finnország, kérdés, tudnak-e a finnek hazai pályán végre vb-t nyerni és egyben visszavágni a tavalyi hosszabbításos vereségért?

Tudtak. Hasonlóan kezdődött, mint a 2019-es finn győzelem során, Kanada vezetést szerzett, de aztán jött három finn gól, az utolsó már csak pár perccel a vége előtt. Innentől viszont átkapcsoltunk a tavalyi meccsre, Kanada huszáros hajrával két kapuslehozatalos góllal egyenlített. Hiába, a sportág őshazája, ők is tudnak valamit, hogy a fene vinné el!

Jött a hosszabbítás, benne egy kanadai kiállítással (kanadai kommentárok napokig fanyalogtak a szerintük "szinészkedős" eset miatt, hát szerintem meg savanyú volt a szőlő...), amit szerencsére kihasználtak a finnek, ezúttal ők megnyerve a hosszabbításos döntőt.

A finn csapat így duplán történelmet írt 2022-ben, első olimpiai aranyat és első hazai pályán elért vb címet ünnepelhettek. 

Én csak annyit fűznék hozzá: Hyvä Suomi!

Anglia - Magyarország 0-4 (labdarúgás, UEFA Nemzetek Ligája, 2022. június. 14.)

(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)

Erről a meccsről ünneprontás lenne értékelést írni, tessék újranézni, újraélni a gólokat és örülni, hogy egy ilyen meccset végigszurkolhattunk a tévé előtt!

Slovan Bratislava - Ferencváros 1-4 (labdarúgás, BL selejtező, 2022. július 27.)

(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)

A Fradi nagy meneteléséből több meccset ki lehetett volna emelni, nem is feltétlenül ez volt a leghősiesebb (a Trabzonspor elleni hazai emberhátrányos diadal volt az...), de a Slovan elleni pozsonyi győzelemmel vált biztossá a Fradi csoportkörös szereplése. Emellett persze történelmi jelentősége is volt ennek a győzelemnek, amelyet sokan az 1992-es nagy Fradi zakó visszavágójának tekintettek.

(Bevallom őszintén, számomra ez talán kevésbé volt fontos. Annak idején szerencsére nem láttam azt a meccset és a Fradi szurkolók pozsonyi összeverése se okozott bennem akkora sérelmet. Persze szégyenteljes és felháborító eset volt, viszont ismerve a Fradi tábor kemény magjának viselt dolgait, nem tudtam teljesen ártatlan áldozatnak tekinteni őket sem.)

A "visszavágó" egyébként nem indult fényesen. A párbaj az Üllői úton kezdődött, ahol a meglehetősen fantáziátlan Fradit viszonylag magabiztosan győzte le a Slovan. Azaz egy otthoni 1-2-es vereség után idegenbeli bravúrral kellett volna kivívni a továbbjutást. 

Ami nagyrészt meglepően simán összejött. Kicsit álmoskás kezdés utána Fradi kb. a semmiből lőtt két gólt, amivel máris továbbjutásra állt. Ezt a kétgólos előnyt sokáig magabiztosan őrizte, a Slovan nyögvenyelősen támadgatott. Aztán a második félidőben ők is lőttek egy gólt a semmiből, innentől hosszabbításra állt a meccs. Ettől én a tévé előtt elég ideges lettem, de ahogy az Üllői úti meccsen a Slovan uralta a hajrát, addig most a Fradi volt az, a hajrában bepakolt két szép kontragólt a kitámadó szlovákoknak. Megvolt nemcsak a továbbjutás, de a végeredmény pont lemásolta a húsz évvel ezelőttit, úgymond tökéletes revanssá varázsolva az estét.

(A "revans" persze azért erős korlátozásokkal értendő. Egyrészt akkoriban egy nagyrészt magyar csapatot győzőtt le egy nagyrészt szlovák, most egy magyarországi légiós csapat vert egy szlovákiai légiós csapatot, hát azért az érzelmi töltés nem ugyanaz. Egyébként pedig a játék képe se vethető össze az akkorival: most szó se volt megalázó különbségről a két csapat között: a Fradi persze jobb volt, de a nagy gólkülönbség a hajrában alakult csak ki, addig azért izgulni kellett egy szoros meccsen.)

Akárhogy is, megvolt a továbbjutás és megvolt valamelyik csoportkör is. Jött a Qarabag és visszarángatott minket kicsit a földre. Utólag egyébként azt kell mondjam, így volt jó: így El csoportkör lett a vége csoportelsőséggel, a BL-ben meg csak pofozógépek lettünk volna...

Argentina - Franciaország 3-3 (4-2) (labdarúgás vb döntő, 2022. december 18.)

(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)

Hát nem a két kedvenc csapatom vívta a döntőt, az biztos. Megsirattam a brazilokat, megsirattam Angliát, aztán szurkoltam a marokkói döntőért. Na jó, Argentinát megkedveltem menetközben és igazából Messinek valahol végig szurkoltam, szóval a döntőben nem volt kérdés, hogy az argentínoknak drukkolok. Ugyanakkor féltettem őket a franciáktól, akik tagadhatatlanul nagyon jók, egyénileg is és csapatszinten is, talán csak a sok sérült miatt nem lehetett őket egyértelmű favoritnak tekinteni.

Ehhez képest Argentína kb. 75 percig lemosta a pályáról a franciákat, akik enerváltan, az általuk oly szeretettel fogyasztott csigák tempójában közlekedtek a pályán. Aztán 2 perc alatt a semmiből egyenlítettek. Ami persze olyan értelemben nem meglepő, hogy ez foci, ebben a sportban történnek ilyenek. Mondjuk engem a guta ütött meg majdnem. Ahogy akkor is, amikor a hosszabbításban hiába szereztek megint vezetést az argentínok teljesen megérdemelten, megint összehoztak egy totál bugyuta tizenegyest, szóval megint egyenlítettek a franciák a semmiből. Amikor meg az utolsó percben ajtó-ablak helyzetben állt szemben a francia csatár az argentin kapussal, akkor az infarktus kerülgetett.

A végén azért győzött az igazság, Messi megkapta a megérdemelt vb trófeát. Jól zárult az év, legalább a sportban.

Mi lesz 2023-ban?

Hát, nyilván sok izgalmas meccs és esemény:

Férfi kézilabda vb januárban, félig-meddig új szövetségi kapitánnyal, olimpiai kvalifikációs helyet lehetne/kellene elvileg szerezni. Hát, nem lesz könnyű: be kellene jutni a legjobb 8 közé. Ez egyébként két éve sikerült, de szerintem az bravúr volt. Idén ehhez képest egy változással megkaptuk a tavalyi Eb csoportunkat. Portugália szerintem most erősebb lesz, mint tavaly volt sérülésektől és covidtól sújtva, Izland meg lehet, hogy "csak" ugyanolyan erős lesz, de tavaly az nekünk éppenséggel sok volt. A minket meglepetésre verő hollandok helyett jönnek rögtön az elején a koreaiak. Őket kellene megverni a biztos továbbjutásért, szerencsére a vb-n három továbbjutó van, szemben az Eb-val, ahol csak kettő, a továbbjutás tehát az első meccsen Korea ellen bebiztosítható lenne elvileg és Koreát legyőzni azért papírforma eredmény lenne. Dehát az lett volna Hollandia ellen is, Korea pedig kicsit mindig fekete ló a vb-ken, szóval én azért izgulni fogok aznap.

Viszont a neheze csak utána jön. A 8 közé jutásra reálisan csak akkor lenne esélyünk, ha a csoportban mind a portugálok, mind az izlandiak ellen győzünk. Hát ez igencsak nagy bravúr lenne. És akkor jönnek majd a középdöntőben a svédek és a brazilok, meg egy gyengébb csapat, ezekből kettőt (a gyengébb csapatot, meg gondolom talán a brazilokat) ott is meg kéne verni, ami szintén kemény menet lenne.

Minderre azért a játékosállományunk és az őszi formák ismeretében nem fogadnék nagy tétben. Az egyetlen reményem az, hogy csapartsportágról van szó, egy jól összerakott csapat többet érhet, mint a játékosok lineáris összege és van egy tehetségesnek tűnő, ambíciózus spanyol edzőnk, aki ezt képes lehet kihozni belőlünk. Hogy aztán ez így lesz-e, azt nemsokára meglátjuk.

Különböző hokibajnokságok: Bevallom, mostanában nem figyelem különösebben az Erste Ligát. Mintha a Fradi is, a Csíkszereda is gyengélkedne... Na de akkor kik léptek a helyükre? Illetve kik fognak? Fehérvár meccsek az Ebelben: a tavalyi csodaezüst után szerintem elég törvényszerű a visszaesés. De ez nem az alapszakaszban fog kiderülni, a lényeg a rájátszásban dől el. Persze oda be kellene jutni. Az első hat jelenleg elég neccesnek tűnik, de a középszakaszból ennek a Fehérvárnak ebben a mezőnyben illene rájátszásba kerülnie. Reméljük, ez meg is lesz, a többit meglátjuk.

Férfi hoki vb Tamperében. A csoport! Bent maradni csoda lenne, pontot szerezni szintúgy, legalábbis szerintem. Igazság szerint egyértelműen kilógunk a mezőnyből lefelé. A csoportunkban a finn-svéd-amerikai hármas kiemelkedik, ellenük már a gólszerzés, illetve esetleg egy-egy heroikus védekezéssel kapott gól nélkül kihúzott harmad is csoda lenne, illetve már az is szép lenne, ha összesen ellenük 15 kapott gól alatt megúsznánk. A német-dán-francia-osztrák négyes ellen árnyalatnyival több esélyünk lesz, de szerintem ez is csak egy-egy reménykeltő harmadra lesz elég, igazán szoros meccseket, pláne pontszerzést most nem várok, annál mostanában ez a csapat sokkal halványabb játékot mutatott.

Az esélytelenség persze nem kell hogy gátolja a szurkolást. Az A csoport a magyar hoki nagy álma, tessék kiélvezni!

Na de miért nem Budapest?

Persze sokkal jobb lett volna ezt az A csoportos hoki vb-t Budapesten kiélvezni. Amire az oroszok kizárása és a 2023-as vb elvétele Szentpétervártól egyszeri és vissza nem térő alkalmat adott volna.

Normál esetben ugyanis a hoki vb-k helyszínét több évvel korábban kell megpályázni, amit egy nem stabil A csoportos országnak értelemszerűen nem adnak oda, hiszen nem lehet tudni, hogy az adott évben éppen A csoportos lenne-e. Szentpétervár kiesése és a magyar csapat ljubljanai feljutása tehát egy váratlan rendkívüli esélyt adott arra, hogy úgy pályázzunk meg egy adott évre szoló rendezést, hogy a csapat ott van a mezőnyben a saját jogán.

Ennek megfelelően a magyar szövetség iziben meg is pályázta a rendezést, a hasonló helyzetben lévő szlovénekkel közösen. Nagyjából soha vissza nem térő alkalom lett volna és ez egyben egy nyomós marketing érv is volt, hogy kivételesen olyan országokba is elvigyék a csúcshokit, ahol az eddig nem szerepelhetett. Csarnokunk volt rá, a frissen átadott MVM Dome tökéletes helyszín lett volna. Emellett pedig szerintem reálisan lehetett volna számítani a közeli hokihatalmak (Csehország, Szlovákia, Svájc, Németország, Ausztria) támogatására, akik a helyszín közelsége miatt megnövekedett szurkolói létszámban reménykedhettek volna.

Persze nem tudhatjuk, ténylegesen mekkora esélye lett volna a magyar-szlovén közös pályázatnak. Ez nem is derülhetett ki, ugyanis a magyar kormány nem adta meg az ilyenkor szokásos kormánygaranciát, emiatt pedig az utolsó pillanatban lényegében vissza kellett vonni a pályázatunkat, a finn-lett pályázat rivális nélkül nyert.

Én meg, mint egyszeri hokiszurkoló, értetlenül bámultam magam elé.

Egy olyan kormány nem adott meg egy pármilliárd forint értékű garanciát (ami valószínűleg nem tényleges kiadást jelentett volna, a hoki vb-k általában bőven nyereségesek), amelyik egyébként nagyvonalú stadion és sportcsarnoképítésekről és ennél a vb-nél sokkal drágább nemzetközi sportesemények megrendezéséről híres. Totálisan idióta és teljesen irracionális döntés volt.

Egyszerűen nem tudtam felfogni ennek az okát és igazság szerint ma sem értem. Amit erről olvastam, mint félhivatalos magyarázatot, miszerint a választások után éppen csak felállt új (annyira "új", hogy még csak 12 éve van hatalmon...) kormánynak nem volt ideje áttekinteni és alaposan végiggondolni a kérdést, az akkora bullshit, hogy röhögnék rajta, ha nem inkább sírni kellene amiatt, ami történt. 

Nem tudom, ki vagy kik hozták ezt a kisstílű, mélységesen rövidlátó, gyáva és buta döntést, de az biztos, hogy sok magyar jégkorongrajongó emlegette keresetlen szavakkal őket az eset kapcsán, teljes joggal. Sújtsa őket így ismeretlenül is a sportszerető magyar közvélemény jogos megvetése!

Remélem, most is csuklanak.

Foci Eb selejtezők márciustól. Nagy éve volt a válogatottnak 2022, de ez csalóka. A 2023-ban várható meccseinket szerintem sokkal inkább az jellemzi majd, amit az év végén Luxemburg és Görögország ellen láthattunk. Nem lehet fegyelmezetten bekkelve kontrákra játszani, nekünk kéne legalább részben dominálni, hát ez nem az erősségünk. Pedig jó lenne, ha ki tudnánk használni a szuperjó sorsolásunkat, az Eb selejtezőcsoportban tényleg verhető ellenfelek vannak. Na jó, Szerbia jobb, de ellenük is el lehetne talán csípni 1-2 pontot és emellett az "albán szindrómát" kéne elkerülni. Azt nem hinném, hogy diadalmenetben végigmasíroznánk a csoporton, szerintem rengeteg rakkolós, fantáziátlan, szenvedős, körömrágós, kicsit béna meccsünk lesz. De ez mindegy is, csak a végén jussunk tovább. Szurkolunk aztán majd meglátjuk.

Kézilabda klubcsapatok: Vajon nyer megint a Győr BL-t és bejut a Fradi a négyes döntőbe? A Fradi szerintem nem, ez gyakorlatilag már az őszi betlisorozattal eldőlt. A Győr nem teljesen esélytelen, bár visszaesőben van. Ugyanez férfi vonalon: vajon bejut a Veszprém vagy a Szeged a kölni négyes döntőbe? Talán a Veszprém, de a mezőny félelmetes (PSG, Barca, Kiel, Kielce, Aalborg, Magdeburg, stb.), szóval nem fogadnék rá. Egyébként az EHF kupában is vannak csapataink, de a férfiaknál eléggé másodhegedűsök, talán a női mezőnyben juthatnak valamivel tovább.

A második félévet egyelőre hagyjuk...

Végezetül jó szurkolást kívánok mindenkinek 2023-ban is!