A járvány ellenére is eseménydús évünk volt sportilag. Érdekesség, hogy magyar csapatok három világversenyen is kulcsmeccset játszottak a németekkel az idén, mindhárom meccs szerepel is az alábbi válogatásban. Emellett csak egy "kakukktojás" fért be, egy olaszok elleni hokirangadó.
Na lássunk is neki:
Magyarország - Németország 29-28 (férfi kézilabda vb, 2021. január 19.)
(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)
Az év elején jött a szokásos férfi kézilabda világverseny, ezúttal egy vb. A magyar csapatnak az első komoly megmérettetése a német válogatott elleni meccs volt. Addigra már két "futottak még" csapat elleni győzelemmel az biztossá vált, hogy a csoportból továbbjutunk, a német meccset emiatt inkább a középdöntő első erőpróbájának lehetett tekinteni, mivel az itt szerzett pontok már oda is számítottak. Ráadásul a középdöntős ellenfelek (két verhető mellett egy klasszis csapat) ismeretében nem volt kizárható, hogy lényegében a középdöntőből való továbbjutásunkat eldöntő mérkőzés előtt állunk.
Bár Németország a kézilabdázás egyik hagyományos fellegvára és a válogatottnak van viszonylag friss Eb aranyérme 2016-ból, azért Németország még teljes kerettel sem számított éremesélyesnek, én inkább amolyan negyeddöntős csapatnak tartottam. Viszont több kulcsjátékos a járványhelyzet miatt lemondta a vb-részvételt, így a mi fiatal csapatunk számára reális - bár nehéz - célkitűzés lehetett a németek kitúrása ebből a negyeddöntős pozícióból.
A meccs aztán egy szurkolói örömünnep volt, már ha az "örömünnep" alatt egy izgalmas, körömrágós, de a végén az utolsó pillanatban a mi javunkra eldőlő mérkőzést értünk.
Amiből egyébként több fontos következtetést is le lehetett vonni. Egyrészt, nagy pozitívum volt, hogy a csapatnak megint volt tartása egy kemény ellenféllel szemben, ha kellett, képes volt hátrányből is visszajönni. Az is kiderült, amit persze tulajdonképpen tudtunk, hogy van pár klasszisunk, akik képesek vállukra venni a csapatot: Lékai, Bánhidi, Mikler és Máthé voltak a nap hősei. Fontos volt, hogy a védelmünk is masszívabb lett, egyre kevesebb gyengébb periódussal. Másrészt az is látszott, hogy elég féloldalas a csapat: a széleken alig jelentettünk veszélyt és a második sorunk azért gyengébb az elsőnél.
Ezzel együtt is nagy sikert ért el a csapat és mivel utána a középdöntőben is hozta a hozható meccseket, végül el is érte a célul kitűzött negyeddöntőt.
Németország - Magyarország 2-2 (labdarúgó Eb csoportmérkőzés, 2021. június 23.)
(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)
A magyar válogatott vitathatatlanul szépen szerepelt az Eb-n, a regnáló és az előző világbajnok elleni döntetlenek bravúros eredmények.
Ugyanakkor aki ismer, az talán nem fog meglepődni, hogy némi illúziórombolással kezdem: valójában mindhárom csoportmeccsünkön pontosan olyan eredmény született, ami az éppen aktuális ellenfelünk stratégiai céljának megfelelt. Az első fordulóban a portugáloknak fontos volt, hogy a két nehezebb meccsük előtt megszerezzék a három pontot. Utána viszont mind a franciák, mind a németek azzal a tudattal léptek ellenünk pályára, hogy lényegében egy pont elég nekik a továbbjutáshoz. Ezt meg is szerezték, mi pedig kiestünk. Az ellenfeleink aktuális erejét pedig nem annyira a korábbi címeik jelzik, hanem az a tény, hogy a továbbjutásuk utáni következő akadályt már egyikük sem vette sikerrel, mindegyikük elvérzett a nyolcaddöntőben.
Ez azonban szurkolóként teljesen mellékes volt aznap este. A németek elleni mérkőzés ugyanis egy szurkolói örömünnep volt, már ha az "örömünnep" alatt egy izgalmas, körömrágós, de a végén a sokkal esélyesebb ellenfél javára eldőlő mérkőzést értünk, amely után a természetes csalódottságot joggal enyhíti az a tudat, hogy esélytelenként is hatalmas csatára késztettük világklasszisokkal felálló ellenfelünket. Az a fajta sportteljesítmény volt ez, amelyre a "vesztesként" is joggal lehetünk büszkék, sőt, talán nekünk több okunk volt a büszkeségre, mint az ellenfelünknek.
Magyarország - Olaszország 2-1 (jégkorong, olimpiai selejtező, 2021. augusztus 29.)
(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)
A magyar válogatott az olimpiai selejtezősorozat utolsó körében lépett pályára augusztusban Rigában. Már az is önmagában szép eredmény volt, hogy eljutottunk idáig, utoljára három olimpiával ezelőtt jártunk ilyen "magasan". Itt viszont reálisan nem volt esélyünk, a franciák és különösen a lettek simán elintéztek minket. Az utolsó fordulóban aztán a csoport harmadik helyéért játszottunk a szintén két vereséggel álló olaszokkal.
Az ő legyőzésük nem volt lehetetlen feladat: bár elöttünk állnak a világranglistán, az utóbbi időben le szoktuk őket győzni, ahogy annak a legutóbbi tétmeccsünkön magam is tanúja voltam. Ezúttal is hasonló meccsnek lehettem szemtanúja: két csalódott, de azért bizonyítani akaró csapat brusztolós csatáját láthattuk, ahol mi egy picit jobban összpontosítottunk, vagy talán picit nekünk pattant jobban a korong, ez mindegy is, a végén szoros meccsen legyőztük az olaszokat, sorozatban immár harmadjára.
Szép eredmény volt ez ettől az egyébként magát kereső, nem igazán sziporkázó magyar csapattól.
Magyarország - Németország 24-25 (női kézilabda vb, 2021. december 6.)
(Itt a link, ha nem látszana a beágyazott videó...)
A magyar női kézilabda válogatott szinte pontosan ugyanazt a feladványt kapta decemberben, mint a férfi válogatott januárban: olyan csoportdöntőt vívott a németekkel, amely egyben azt is eldöntötte, bejutunk-e a negyeddöntőbe. Nos, ahogy a régi sláger mondja, az egyiknek sikerült, a másiknak nem: a férfiak egy körömrágós meccsen egy góllal győztek, a nők egy körömrágós meccsen egy góllal vesztettek.
Ez látszólag minimális különbség, de a játék képe alapján valójában a nők elég messze álltak a győzelemtől. Ennek részben lehetett az oka a csapatépítés állapota (a férfiaknál már a második évét nyomta a szakvezetés, míg a nőknél Golovin az olimpia után kapott csak megbízást), nekem inkább az egyéni teljesítmények féloldalassága tűnt fel. Volt, akit sérülés hátráltatott, volt aki erőnléti gondokkal küzdött (azaz mondjuk 15 percig jól játszott, de aztán elfáradt és onnantól túl sokat hibázott) és olyan is, aki egy pillanatra se tudta megmutatni, hogy itt lenne a helye. Szóval túl sok volt a gyenge egyéni teljesítmény, ezt a pár húzóember és az csapatban azért időnként (legalábbis ezen a meccsen) megmutatkozó mentális tartás nem tudta kompenzálni.
Ehhez képest a szoros vereség tulajdonképpen elfogadható eredmény volt, őszintén szólva ettől a fiatal és több kulcsemberét elvesztő csapattól ez egy reális teljesítmény volt, még akkor is, ha szurkolóként reménykedtem a németek esetleges legyőzésében. (A dolog azért bosszantott egy picit, mert egyébként szerencsés volt a sorsolásunk, a negyeddöntőben egy legyőzhető ellenfél várt volna ránk, így a legjobb négy közé jutás se lett volna lehetetlen eredmény ezúttal.)
Mi lesz jövőre?
Hát, nyilván sok izgalmas meccs feltéve, hogy az omikron vagy ki tudja melyik új variáns nem durvul be. Alább az első félév izgalmasabb versenysorozatait sorolom fel, a második félvet egyelőre hagyjuk...
Férfi kézilabda Eb januárban: Két igéretes világverseny után egy hazai Eb. Ilyenkor szokott megnőni a szurkolói elvárás, a középdöntő az "alap", de a vérmesebbek már érmekről álmodnak, hiszen mikor, ha nem most, hazai pályán, szurkolói támogatással. Én mondjuk kicsit féltem ettől a csapatot, az Eb nehezebb műfaj a vb-nél, nem nagyon vannak "pihentető" meccsek mondjuk Dél Alaszka ellen. Már a csoportból se lesz könnyű a továbbjutás, Portugália és Izland nem legyőzhetetlenek, de vért fogunk ellenük izzadni (Portugália mostanában nagyon jó, két éve az Eb-n simán vertek minket...), ha pedig továbbjutunk, a középdöntőcsoportban valószínűleg a dán-szlovén-horvát-francia négyes vár majd ránk, bitang kemény meccsek!
Különböző hokibajnokságok: Tavaly erdélyi döntő volt az Erste Ligában, idén a fene tudja, a Fradi és az UTE sem teljesen reménytelen, de az erdélyi csapatokat nem szabad lebecsülni. Én egy vegyes döntőnek szurkolok, mondjuk egy Fradi-Csíkszereda elklasszikónak. A Fehérvár frenetikusan kezdett az Ebelben, aztán a novemberi válogatott szünet után megtorpant, jelenleg nem fogadnék nagy összegben a rájátszásra.
Férfi hoki vb áprilisban Ljubljanában. Ezt már írtam kétszer is, ehhez képest a járvány mindkétszer keresztbe tett. De azért megismétlem, hogy nincsenek feljutási elvárásaim: Romániát kell vernünk a bentmaradásért, emellett a koreaiak legyőzése lehet esetleg teljesíthető, de egyáltalán nem könnyű cél. A szlovén-osztrák-francia trió ellen már akkor elégedett lennék, ha szoros meccseket játszanánk velük...
Kézilabda klubcsapatok: Vajon visszahódítja a Győr BL-t és bejut végre a Fradi a négyes döntőbe? A Győr ősszel hengerelt. A négyes döntőt szerintem simán hozza és ott is esélyes lesz, de egy-egy meccsen bármi lehet, szóval majd meglátjuk. A Fradi is jól szerepelt ősszel, de bennük továbbra sem látom a Final Four potenciált, a negyeddöntő se lenne rossz eredmény tőlük. De persze örülnék, ha tévednék. Ugyanez férfi vonalon: vajon bejut a Veszprém vagy a Szeged a kölni négyes döntőbe? Talán. A keret mindkét csapatnál elég erős, de a mezőny félelmetes (PSG, Barca, Kiel, Kielce, Montpellier stb.) A magam részéről a Szegednek drukkolok, ott kicsit jelentősebb a magyar részvétel a csapatban és ezúttal talán erősebbek is az átalakulóban lévő Veszprémnél.
Végezetül jó szurkolást kívánok mindenkinek 2022-ben is!
