Volt nekem egy posztom arról, mennyi pénzről döntünk az önkormányzati választásokon. Ezt öt éve, a Tarlós-Karácsony párbaj előestéjén írtam. Gondoltam, nézzük meg, mi a helyzet ma, egy választási ciklussal később.

Kezdjük egy kis emlékeztetővel. 2019-ben azt néztem meg, hogy mekkora Újbuda (szűkebb pátriám Budapesten belül), a Fővárosi Önkormányzat, illetve az állam költségvetése összesen, illetve egy főre vetítve. Íme, az akkori eredmények:

A táblázatot az eredeti poszthoz képest egy helyen változtattam meg: az utolsó oszlop számai most azt mutatják, hogy az adott helyen az egy főre eső költségvetési összeg az állami költségvetés egy főre eső összegének hány százaléka. Ezekből az adatokból jól látszik, hol volt öt éve a pénz Magyarországon: az államnál.

Egy budapesti polgárra a kerületi és a fővárosi önkormányzat együttesen is kevesebb, mint az ötödét (pontosan 19,19%-át) tudta költeni annak, amit az állam.

Nézzük, hogyan alakultak ugyanezek a számok 2024-ben:

Nézzük meg, mi is látszik ebből a táblázatból:

• Az állami költségvetés számszerűleg megduplázódott. (Ez egyébként, ha hiszünk a hivatalos inflációs adatoknak, akkor elég komoly reálértéknövekedést jelent, mert az 5 éves kumulált infláció az "csak" 51% volt.)
• Újbuda költségvetése szintén duplázódott, sőt relatíve még egy picit (8,89-ről 9,5 %-ra ) nőtt is a kerületi pénz részaránya az állami pénzhez képest.
• Ezzel szemben a főváros büdzséje nominálisan mindössze 16,6 százalékkal nőtt csak, az aránya pedig jelentősen csökkent, 10,3-ról 6,2 %-ra. Természetesen ez reálértékben is nagymértékű csökkenés.
• A főváros és a kerület együttes büdzséjének részaránya összességében is csökkent (19,19% helyett csak 15,7%)

A fenti számok alátámasztják azt a sokszor elhangzott állítást, hogy a kormány a főváros költségvetését igencsak jelentősen megnyírbálta az elmúlt években. (Azt persze mindenki döntse el maga, hogy ennek mi lehet az oka.)

Kerületi költségvetések

Az újbudai költségvetés alapján elgondolkoztam azon is, mekkora lehet más kerületek büdzséje. Újbuda nagy kerület, a budai kerületek a közvélekedés szerint "gazdagok" (bár szerintem ez inkább az I-II-XII hármasra vonatkozik...), szóval kiváncsi voltam, más kerületeknek mennyi pénze van. Egy gyorskereséssel begyűjtöttem pár másik kerület adatait is:

• Zugló (XIV. kerület): 55 milliárd
• Újpest (IV. kerület): 37,2 milliárd
• Soroksár  (XXIII. kerület): 16,7 milliárd
• Hegyvidék (XII. kerület: ) 29,6 milliárd

Szóval Újbuda budapesti szinten elég jól el van eresztve, a szúrópróbaszerűen kiválasztott kerületek nagyrészt kevesebb pénzből kénytelenek működni. Mondjuk az is igaz, hogy Újbuda nagy kerület...

Már majdnem a végszót fogalmaztam a poszthoz, amikor a költségvetésekről szóló cikkeket olvasva rájöttem, hogy a fenti kép nem teljes. A 2024-es önkormányzati költségvetéseknek ugyanis van egy komoly kiadási tétele, amely 2019-ben még nem volt, a szolidaritási adó. Amit ugye a koronavírus járvány idején vezetett be a kormány, de annyira "bevált", hogy 2024-ben is él és virul.

Budapest 2024-ben 75,5 milliárd forint szolidaritási adót kell befizessen az állami költségvetésbe, ami a fővárosi kiadások 17 %-a, azaz valójában a fenti táblázat utolsó két oszlopának számait ennyivel kell csökkenteni. (A főváros egyébként ennél kevesebb, mindössze 42 milliárd forintot kap az államtól az ún. normatív támogatás keretében, szóval az a Karácsony-féle tétel is igaz, hogy a főváros többet fizet az államnak, mint amennyit kap tőle.) Újbuda költségvetésében is jelentős tétel a szolidaritási adó, 4,2 milliárd forint.

A fentieket táblázatba foglalva a következő adódik:

Azaz:

• A szolidaritása adó elvette Újbuda költségvetésének látszólagos növekedését, arányaiban  a kerület ugyanott tart, mint öt éve.
• A fővárosi költségvetés zsugorodása az állami büdzséhez képest még jelentősebb, 10,3-ról 5,2 %-ra csökkent, azaz lényegében megfeleződött.
• A főváros és a kerület együttes büdzséjének részaránya összességében is jelentősen csökkent (19,19% helyett csak 14,1%), nagyjából az együttes költségvetés negyede "veszett el".

A fentieket érdemes figyelembe venni, amikor az elmúlt ciklust értékeljük és persze akkor is, amikor a jelöltek jövőbeli igéreteinek pénzügyi fedezetét keresnénk.