Ez a blog általában nem szokott politizálni (bár azért kivételek akadtak már) és tulajdonképp most sem fog, legalábbis oly módon nem, hogy valamelyik pártot vagy politikust közvetlenül támogatná vagy kritizálná.
Viszont közeleg az önkormányzati választás és ezzel kapcsolatban elgondolkoztam egy kicsit azon, hogy mi ennek a tétje.
Szubjektíven nézve az az érzésem, nem sok. Budapesten ugyan van egy rakás szavazatom, helyi képviselőre, kerületi polgármesterre, főpolgármesterre, de vajon van-e ezeknek a személyeknek valódi döntési joga, hatalma? Valamennyi persze nyilván van, de egyre kevesebb. Tíz éve pl. az újbudai polgármester még gondolkodhatott arról, hogy bezár egy helyi iskolát (szerencsére végül nem tehette), ma már ilyen gondolatai nemigen lehetnének, erről dönt helyette a KLIK. A főpolgármester már 1990-ben is béna kacsa volt, azóta még bénább: hatásköröket, intézményeket, bevételeket veszít a kerületek, az agglomeráció, a kormány vagy éppen szakmai lobbik (MÁV, Volánbusz) ellenében.
OK, ez egy szubjektív vélemény. Van azonban objektív mérce is, több is. Azért az önkormányzatoknak vannak döntési jogkörei, van költségvetésük. Az előbbivel most nem foglalkozom, az utóbbira azonban vannak adatok és végülis az egy komoly mérce: mekkora pénzek felett diszponál egy-egy polgámester, illetve képviselő testület.
Na, hát erről szól ez a poszt: mennyi pénzről döntünk vasárnap. vagy másképp: mennyi pénz közelébe juttatunk politikusokat vasárnap?
A módszertan egyszerű: megnéztem, mennyi a költségvetése Budapestnek illetve Újbudának (a kerület, ahol élek). Persze az X milliárd nem sokat mond, ezért az összeget "normálni" kell, azaz megnéztem, egy lakosra hány forint jut. Hogy kicsit árnyaljam, összevetettem ezt az összeget az egy főre eső GDP összegével, továbbá a magyar állam költségvetésének egy főre eső részével.
Az eredmények:
GDP/fő: 15531 USD (2017), azaz 4 309 852 Ft/fő
(2017-ben kb. 258 és 297 Ft között mozgott a dollár árfolyama, ennek az átlagát vettem, azaz 277,5 Ft/USD árfolyammal számoltam.)
|
Költségvetés |
Lakosság |
Költségvetés/fő |
Költségvetés/ (GDP/fő) | |
|
Újbuda (Budapest 11. kerülete) |
27,8 milliárd forint | 148 517 fő | 187 184 Ft/fő | 4,3% |
|---|---|---|---|---|
| Budapest | 380 milliárd forint | 1 752 286 fő | 216 892 Ft/fő | 5% |
| Magyarország | 20 579 milliárd forint | 9 772 756 fő | 2 105 731 Ft/fő | 48,9% |
Ami azonnal látszik, bár egyik se nagy meglepetés:
- Magyarország erősen centralizált állam. A központi költségvetés a GDP-nek majdnem a felét újraosztja.
- Budapest ehhez képest sokkal kevesebb pénz felett rendelkezik, a kerületek és a főváros együttesen is kevesebb, mint a GDP egytizedét költi el (egy főre értve).
- Ezen belül a kerületek és a fővárosi önkormányzat súlya nagyjából azonos.
- Ami a táblázatból nem látszik, de fontos, az az, hogy a főváros szerepe várhatólag még tovább csökken: sajtóhírek szerint a fővárosi önkormányzat lényegében a tartalékait éli fel, mivel a költségvetése évek óta rendkívül kiegyensúlyozatlan. Idén, pl. a bevételi oldalon csak 266 milliárd forint áll szemben a táblázatban szereplő 380 milliárdos kiadással szemben.
Hogy mindez jó-e, azt laikusként nyilván nem egyszerű eldönteni. Az állami újraosztás mértékét a közgazdászok kritizálni szokták és úgy tudom, a hozzánk hasonló fejlettségű országokban jelentősen kisebb a mértéke. A főváros és a kerületek viszonyát tekintve szintén gyakran hangzik el, hogy a kerületek túl nagy súlyt kapnak a fővárossal szemben, Budapest szinte nem is egy város, hanem 23 kerület konglomerátuma. Az pedig nyilvánvalóan nem egészéges, ha a fővárosi önkormányzat bevételei mindössze a kiadások 70%-át érik el...
De nézzük meg, mi a helyzet máshol, abból is lehet következtetéseket levonni. Mivel ez nem egy doktori értekezés, a "vizsgálatot" Ausztriára korlátoztam, az alábbi eredményekkel:
Hogy van ez Ausztriában?
GDP/fő: 47 290 USD (2017), azaz 42 232 EUR/Fő
(2017-ben a dollár/euro árfolyam is sokat mozgott, én 0,893 átlagos EUR/USD árfolyammal számoltam.)
|
Költségvetés |
Lakosság |
Költségvetés/fő |
Költségvetés/ (GDP/fő) | |
| Simmering (Bécs 11. kerülete) | 12,5 millió EUR | 103 008 fő | 121 EUR/fő | 0,3% |
| Bécs | 15,69 milliárd EUR | 1 897 491 fő | 8269 EUR/fő | 19,6% |
| Ausztria | 79,2 milliárd EUR | 8 858 775 fő | 8940 EUR/fő | 21,2% |
No igen, kicsit mások az arányok:
- Az osztrák állam költségvetése alig több, mint 21%-át osztja újra a nemzeti jövedelemnek.
- Egy főre vetítve Bécs nagyságrendileg ugyanannyi pénzt költ, mint az osztrák állam.
- A bécsi kerületek szerepe jelentéktelennek tűnik a budapesti helyzethez képest (pedig ott is fontos a decentralizáció, csak úgy látszik, ezt kicsit másképp értik, mint nálunk...)
A tanulságok
Sok új dolog nem derült ki, az egyébként nem túl mély "elemzés" megerősítette a megérzéseimet:
- Magyarországon az önkormányzatiság gyenge, az állam dönt szinte mindenről.
- Budapestnek és különösen ezen belül a fővárosi önkormányzatnak nem sok mindenre van pénze. Amiből következik, hogy beleszólása se nagyon.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem fontos, kik döntenek mondjuk Újbudán majd' 28 milliárd forintról vagy éppen a fővárosi közgyűlésben 380 milliárdról, szóval szavazni azért fontos. Csak jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy ennek a választásnak nagyságrendileg kisebb a tétje, mint az országgyűlésinek.
