Női kézilabdacsapatunk ma nagy lépést tett a negyeddöntő elvesztése felé: siralmas játékkal kikapott az utóbbi évtized leglagymatagabb koreai válogatottjától és ezzel sikerült a legnehezebb negyeddöntős ellenfelet "kiválasztania", az oroszokat.

Pedig a koreai meccs előtt egyszerű volt a képlet. A másik csoportban az oroszok, Angola, és a franciák között lehetett "választani". A franciákról tudtuk, hogy garantáltan negyedikek lesznek, az oroszok Angola elleni győzelme és ezzel második helye borítékolható volt. A három csapat közül egyértelműen az oroszok a legjobbak, őket kellett volna mindenképp elkerülni, azaz a magyaroknak arra kellett volna vigyázni, hogy semmiképp ne legyenek csoportharmadikok.

A recept elvileg egyszerű lett volna, az eddig igen halovány Koreát kellett volna megverni és akkor biztos lett volna a csoport első vagy második helye. A Korea elleni győzelem azért is kedvező lett volna, mert ebben az esetben a németek érdekeltek lettek volna a csoportelsőségben, ugyanis csak az első és a harmadik hely között "választhattak" volna, a harmadik hellyel az oroszokat kapták volna, ezt ők is mindenképp megpróbálták volna elkerülni, így hajtottak volna a győzelemért (vagy legalább a döntetlenért) és ezáltal a csoportelsőségért. A német csoportelsőséggel járó második helyünk speciel nekünk is jobb lett volna, mert az első hellyel a franciákat kaptuk volna, akiket a hazai pálya előnye miatt a gyengélkedésük ellenére is jó lett volna elkerülni, míg a második helyezett Angolával játszik majd, akik minden bravúrjuk ellenére is verhetőnek tűnnek.

Szóval győzelem esetén Franciaország vagy Angola várt volna ránk, kicsit talán nagyobb eséllyel Angola.

Nézzük az esélyeket vereség esetén: ekkor elvileg még lehettünk volna csoportmásodikok, de ehhez német győzelem kellett volna, ami a mi vereségünk után már nem volt érdeke a németeknek: ha kikapnak a románoktól, övék a második hely és Angola. A románoknak pedig győzniük kellett, hogy elkerüljék az oroszokat. Azaz a román győzelem mindkét csapatnak érdeke volt. Vajon gondolhatt-e valaki reálisan arra, hogy ezek után nem román győzelem születik?

Magyarán, lehetett tudni, hogy ha kikapunk, akkor a románok és a németek szépen kisakkozzák majd, hogy az oroszokat mi kapjuk.

Lehetett tudni, de mintha Németh András ezt nem tudta volna. A meccs utáni interjúban a Sport1-en azt tippelte, hogy a németek megverik a románokat. Az egész második félidei tevékenysége is mintha erről szólt volna: a negyvenedik perctől kezdve pihentette a csapat lejobbjait, időt nem kért, hagyta szenvedni a lányokat. Nem értem, mire volt ez jó.

Persze, rossz napot fogtak ki a lányok, látszott, hogy nem megy nekik. De hát nem ment a spanyolok vagy a lengyelek ellen sem, de ott küzdöttek, és velük küzdött Németh is, kereste a jó cseréket, kikérte az idejét, és ez akkor elég volt egy döntetlenhez illetve egy szoros győzelemhez. Ha ugyanezt teszi most, akkor lett volna esély megverni Koreát, amelynek ezen a vb-én semmivel sem jobb a csapata a lengyeleknél vagy a spanyoloknál. Nyilván szenvedtünk volna ellenük is, de azért talán a Görbicz/Tóth/Ferling hármasból valaki csak lendített volna annyit a csapaton, hogy esetleg nyerjünk. Nem biztos, de meg lehetett volna próbálni, lett volna reális esély. De Németh ezt nem tette, hagyta simán veszteni a csapatot.

Szerintem hiba volt. Szerintem most vesztettük el a negyeddöntőt. Az oroszok nagyon jók. Világbajnokok, európai ezüstérmesek. A szakma norvég-orosz döntőt vár. Szerintem Németh is tudja, hogy igen haloványak az esélyeink. Ha a németek és a románok elleni szintet hozzuk, akkor nem teljesen lehetetlen, de azért nem túl valószínű. Egy jó formában lévő magyar csapat is papírforma szerint öt meccsből négyszer kikap az oroszoktól. Szoros, izgalmas meccsen, de kikap.

Én szurkolok, hogy ne így legyen, ott ülök majd a tévé előtt. De attól még úgy gondolom, Németh András ma nagy hibát követett el, amikor nem tett meg mindent az oroszok elkerüléséért.