Más nem lehet. Szándékosságot fel sem tételezek.

Történt, hogy a Spar akciózott egy sörmárkát, nevezetesen az Valentins világos és barna szüretlen búzasörét. Bár a nevezett terméken egy echte sörforradalmár talán fanyalogna, ha másért nem, a páncélozott csomagolás okán, az igazság az, hogy a termék egész iható, legalábbis a barna változat. A magyar átlagbolti búzasörkinálatot mindenesetre magasan veri, az akciós 179 fabatkás ár pedig ilyenformán nehezen felülmúlható ár-érték arányt testesített meg.

Így aztán, amikor az akció utolsó napján betértem a Ráday-Kinizsi utca sarkán található Sparba és ott szembetalálkoztam a polcon a nevezett páncélossal, egy pillantással meggyőződtem róla, hogy az árcédula még az akciós árat mutatja, majd leemeltem egyet a polcról. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor a pénztár viszont 259 fabatkás áron számolt. Meglehetős magabiztossággal tettem szóvá a dolgot, hiszen az akciós árral már találkoztam más boltokban is és itt is éz az akciós ár volt feltüntetve.

A magabiztosság hamar elfogyott, ugyanis érveimet gyorsan szétzúzták. Egyrészt közölték velem, hogy ez nem Spar, hanem City Spar bolt, náluk nem érvényes az alció, másrészt a helyszínre hívott eladó szépen levette a polcról az ominózus árcédulát (odaláttam a pénztártól, az volt az), odahozta és az orrom alá dugta: ugyan valóban 179 forint volt (kb. 48-as betúnagysággal) de az Holsten felirat is szerepelt rajta (kb 10-es fontméretben , persze).

Mit volt mit tenni, visszaadtam a páncélos vitézt és csökkentett kosártartalommal ütöttük nyélbe az aznapi vásárlási tranzakciót.

Tanulság? Figyelni kell.

Mindenesetre az eset kapcsán sikerült Spórolósék új (illetve nem is annyira új) márkanevét jól a fejembe vésniük, bár nem vagyok benne biztos, hogy ezt a marketingesek ideális módszernek tartanák. Mindenesetre ha már így adódott, elgondolkoztam néhány olyan árazási szabályon (ezek csak részben kapcsolódnak a posztbeli sztorihoz) amelyek egy valóban minőségi, prémium üzlettípust jellemeznének. Legalábbis szerintem.

• Ha a Spórolósban akció van, akkor ugyanaz az akció érvényes a Városi Spórolósban, meg a Nagy Spórolósban is.
• A polcra kitett árcédulán az áru neve ugyanakkora betűkkel van feltűntetve, mint az ára.
• A cimkén van egységár és az nem csak nagyítóval olvasható.
• A polcon mindig az a termék van, ami az alatta lévő cimkén is fel van tüntetve.
• Ha netán mégsem (ami igen ritkán fordulhat csak elő), akkor nem azzal védekezik az eladó, hogy biztos a vevők keverték össze és különben is miért nem figyeltem, hanem szimplán elnézést kér.
• Egy termékcsalád (mondjuk a panda sajt sonkás, szalámis és paprikás változata) mindig ugyanannyiba kerül (a natúr lehet kivétel, esetleg), ha az egyik akciós, akkor a többi is az.

Persze kérdezheti valaki, mi ebben a prémium, ez szimplán a tisztességes kereskedő jellemzője. Csak sajnos Magyarhonban az ilyesmi prémiumnak számít. Ha egyáltalán létezik.