Nagy mozifaló vagyok, pontosabban mostanában nem annyira, mert a lányaim lekötik az időmet, de majd lesz ez még jobb is, akárcsak régen. Legutóbbi fogásom Török Ferenc (a Moszkva tér és a Szezon rendezője) új filmje, az Overnight, amely mellesleg tematikailag is illeszkedik az előző kettőhöz, amennyiben újfent egy társadalmi réteg életét mutatja be, ezúttal a brókerekét. Érdekes, hogy egy látszólag rendkívűl pörgő életformát Török képes a Szezonhoz hasonló lassú történettel és elmélázó kamerával bemutatni, de ha kissé meglepő is a lassúság, végülis sikeres. A történet ugyan szerintem kicsit túl sovány, de Török remek felvételekkel mutatja be a globalizált világ talán legglobalizáltabb szakmájának globalizált egyenkörnyezetét. Ugyancsak apró, de sokatmondó jelenetek mutatják be az anyagilag igencsak jól menő brókerek viszonyát a társadalom alsóbb rétegeihez, már amelyikkel egyáltalán találkoznak, merthogy leginkább csak az irodaházak rendészeivel, a taxisokkal és a trendi éttermek pincéreivel kommunikálnak.

A viszonylag sovány történet mellett még rossz néven vettem néhány apró hülyeséget, pl. a város nem ismerő taxist, aki a legismertebb utcákat sem tudja megtalálni és a térképet is az utassal olvastatja, meg azt az elképzelést, hogy egy parabolaantenna esetleges felrobbantása az összes mobiltelefont elnémítaná (valami szakértőt igazán megkérdezhetett volna, aki felvilágosítja pl. a bázisállomások szerepéről). Mindezek ellenére is nagyon jó kis filmet kerekített Török, amit ajánlok mindenkinek.

Korábbi filmélményeimből lehet böngészni a honlapomon.