Az év újbudai nagy szappanoperája a hosszúréti Lidl ügye.
(Na jó, nem egész Újbuda ügye, nagyjából a Budaörsi úttól a hegy felé elterülő terület nyugati fele érintett, azon belül elsősorban Gazdagrét, továbbá a lakótelep és Budaörs között elterülő, egyre gyorsabb ütemben beépülő három városrész - úgymint Hosszúrét, Mádárhegy és Spanyolrét. Ld. az alábbi sematikus térképet!)
A történet nyilvános része januárban kezdődött, amikor Keller Zsolt helyi képviselő bejelentette, hogy a gazdagréti tanuszoda melletti telken, amelynek tulajdonosa a főváros, de kezelője 1992 óta a helyi katolikus egyházközség, az egyház egy Lidl áruház felépítését kezdeményezte. Ehhez azonban Újbuda önkormányzatának a közreműködése is szükséges, mert a kerületi építési szabályzat nem engedi azon a telken kiskereskedelmi épület felépítését. Az önkormányzat viszont ekkor azt mondta, hogy az építési szabályzatot csak a helyben lakók egyetértése mellett hajlandó módosítani, emiatt egy helyi szavazást kezdeményeztek.
A januári bejelentés óta sok drámai fordulat történt, most mindenesetre ott tartunk, hogy az önkormányzat meghirdette a szavazást, amely július 28-án kezdődik. (Király Nóra, a helyi Fidesz oszlopos tagja, korábbi önkormányzati képviselő és várhatólag jövő évi képviselőjelölt, pedig szervezett egy lakossági fórumot a gazdagréti templomba, ahol a magam részéről parázs vitát várok és az se lepne meg, ha várna még ránk újabb fordulat az ügyben.)
Az eddigi fordulatokat és vitákat nem nagyon szándékozom itt visszaidézni, aki történeti összefoglalót szeretne, olvassa el ezt az újságcikket, a helyi vitákról pedig képet kaphat a Védegylet vagy a Gate egyesület facebook oldalán.
Ez a poszt arról szól, nekem mi a véleményem a kérdésről, illetve mit gondolok az ezzel kapcsolatban eddig elhangzott kölönböző érvekről.
Az én véleményem
Nos, én azt gondolom, hogy semmiképp ne épüljön oda Lidl.
A döntő érv szerintem környezetvédelmi: az ott jelenleg egy beépítetlen fás-bozótos zöldterület. Ilyenből egyre kevesebb van Budapesten. Ráadásul a jogi helyzete alapján is viszonylag könnyen megvédhető lenne, nincs magántulajdonban és a helyi építési szabályzatban sincs építési telekké minősítve. Egy ilyen területet szerintem mindenáron meg kell őrizni zöldterületnek.
Kérdések és válaszok
No de akkor mégis mik azok az érvek, amik a Lidl mellett szólnak és mit gondolok én ezekről:
Kérdés: Nem holmi multiellenességről van itt szó, nehogy már a külföldi Lidl újabb boltot építhessen?
Válasz: Egyáltalán nem vagyok a Lidl (és általában a külföldi láncok) ellensége. A kiskereskedelmi verseny szerintem fontos és a Lidlt személy szerint kedvelem is. Amikor nem messze a mostani helyszíntől, a Budaörsi-Beregszász sarkon épült egy Lidl nemrég, azt a magam részéről üdvözöltem is. Ott ugyanis nem egy zöldterület szűnt meg, nem vágtak ki fákat, hanem egy üresen álló, lerobbant üzlethelységet vettek át és újítottak fel Lidl. Ezt rendben valónak találtam. Azt viszont nem, ha egy zöldterület szűnik meg egy bolt kedvéért.
Kérdés: Hosszúrét, Madárhegy és Spanyolrét rohamosan épül be, folyamatosan nőnek ki a lakóparkok a földből, miközben boltok egyáltalán nincsenek a környéken, a beköltözők kénytelenek több kilométerre lévő boltokba autózni, hogy elintézzék a bevásárlást. Nekik nagyon jól jönne egy olcsó bolt a környéken, nem?
Válasz: Nos, az tény, hogy ezekben a városzrészekben nincs jelenleg semmilyen bolt, sőt, igazából sok más infrastrukturális elem (pl. iskola, orvosi rendelő, vendéglátás) is hiányzik. Ez egy komoly várostervezési hiba, ami sajnos tipikus Budapesten és az agglomerációban. Ennek következtében a beköltözők szinte automatikusan rákényszerülnek az autós életmódra, így a bevásárlásaikat is autóval intézik. (Az más kérdés, hogy azoknak is van ebben felelőssége, akik oda beköltöztek. Vajon mégis mit gondoltak erről a kérdésről előzetesen? Megnézték a térképet, tájékozódtak a helyi körülményekről? Végiggondolták, mivel jár az élet egy ilyen ellátatlan környéken? Vagy csak utólag morognak azon, hogy nem ilyennek képzelték el ezt a zöldövezeti idillt?)
De változtatna-e ezen egy Lidl, ami Hosszúrét legszélén, közvetlenül a gazdagréti lakótelep mellett, ráadásul egy kaptató tetején épülne fel. Nos, nem. Annyival ugyanis egyáltalán nem lenne közelebb, hogy az itt lakók gyalog járjanak oda. A legnagyobb lakóparktól, a spanyolréti Sasad Resorttól légvonalban kb. 1300 méter lenne a Lidl, az bő húsz perc gyalog, emelkedővel nehezítve. Az ottaniak ide ugyanúgy kocsival járnának bevásárolni, mint ahogy eddig kocsival jártak bevásárolni a gazdagréti vagy budaörsi boltokba.
Ezen városrészek ellátási problémáját nem egy Gazdagrét szélén épülő bolt oldja meg, hanem egy olyan, ami valóban helyben épülne fel, ahova gyalog is ki lehet ugrani. Üres telkek egyébként még lennének is (ld. a lenti térképet, rajta három sárga ponttal meg is jelöltem a szerintem alkalmas helyeket, illetve feketével azt, ahol a Lidl lenne), az önkormányzatnak azon kéne gondolkodni, hogyan tudná elérni, hogy ezekre ne egy sokadik társasház, hanem egy helyi bolt épüljön!
(Sárga pontok jelölik a potenciális, gyalog elérhető kisboltok helyét)
Kérdés: Ok, de egyelőre szó sincs arról, hogy helyi boltok épülnének a fenti térképen megjelölt helyeken, A Lidl meg mégiscsak közelebb lenne a helyiekhez, mint az eddigi boltok, azaz autóval is kisebb távolságot kellene megtenni, ez kevesebb üzemanyag, kevesebb károsanyag kibocsátás. Ez is egy fontos környezetvédelmi szempont, nem?
Válasz: Ez elsőre jól hangzik, de egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen csökkenne az összforgalom. Ha a boltok távolabb vannak, az macerás. Rákényszeríti a családokat a megfontoltabb, tervezettebb vásárlásra. Átgondolják, hol, mikor érdemes vásárolni. Pl. a munkahelyük melletti boltban. Vagy útközben hazafele megállnak valahol. Illetve nem is vásárolnak minden nap. Esetleg felfedezik a házhozszállítást.
Ezzel szemben, ha van egy közeli bolt, amit ráadásul a kertek alatt is meg tudnak közelíteni, az enyhíti ezt a kényszert, gyakrabban fordul elő a "jaj, hát pont nincs itthon tejfől, kiugrom a Lidlbe, félóra az egész" jellegű vásárlás. Ami nem lenne baj, ha az a bolt két saroknyira lenne és a kiugrás az gyalogszerrel történne, de mint megbeszéltük, ez egy autós manőver lenne.
Végezetül azt is megjegyzem, hogy elég visszatetszőnek érzem azt, ha a fenti érvet olyasvalakik hangoztatják, akik amúgy ezekre a helyekre kiköltöztek és most mindenhova autóval járnak. Nekik azt üzenem, hogy ha aggódnak a károsanyagkibocsátás miatt, akkor tegyenek ellene: üljenek kevesebbet autóba. Ez még egy ilyen környéken is megoldható, csak akarat kérdése. Tapasztalatból beszélek, tudom.
Kérdés: Na de a gazdagrétieknek csak jobb lenne ott a Lidl, és ők aztán igazán mehetnének gyalog, nem?
Válasz: Nos, ez kétségtelen. A bolt a lakótelep középső részéhez lenne közel, az ottaniak tényleg gyalog járhatnának oda. Viszont ők lennének a bolt miatt növekvő gépjárműfogalom kárvallottjai is. Bár a látványtervek műfajáról tudjuk, hogy abban a látvány a lényeg, nem a terv, azért az sokatmondó, hogy a bolt melletti parkolóban 144 helyet számoltam össze. Ha a pillanatnyi átlagos kihasználtság az 100 autó és félóránkénti cserélődéssel számolunk, az óránként 200 be- és kihajtást jelent és lényegében ekkora forgalomnövekedést a Gazdagréti úton, ami nem kevés. Csúcsidőben pedig nyilván ez magasabb is lenne. A forgalomnövekedés jelentős lenne Madárhegy irányába az Angyalka utcán is.
Kérdés: Na de az egyháznak fontos lenne, hogy hozzájussanak a Lidl által fizetett bérleti díjhoz. Nagyon magasak a templom közüzemi terhei, az egyházközségnek pedig komoly nehézségeket okoz ennek az összegnek az előteremtése. Így a Lidl megépítésével egyben az egyházközséget is támogatnánk, nem?
Válasz: Nos, a gazdagréti plébános valóban ezt állítja. Sajnos az állításait nem tudom elfogadni, több okból sem:
- A plébánia fenntartása teljes mértékben a katolikus egyház felelőssége. Hamis az az állítás, hogy az egyházközség független lenne az egyháztól. Ha az egyházközség önálló bevételei nem elegendőek, az egyház feladata, hogy ezeket kiegészítse.
- Az időnként elhangzó "miből fedezze az egyház az egyházközségek támogatását" kérdésre pedig az a válasz, hogy az egyháznak van saját vagyona, vannak saját bevételei, továbbá sokmilliárdos állami támogatásban részesül.
- A sokmilliárdos állami támogatás kapcsán néha elhangzik, hogy "dehát abból az egyház iskolákat, idősotthonokat stb. tart fenn, csak arra kapja a támogatást". Ez csúsztatás. Arra is kap. Meg kap ezen kívül alanyi jogon, szabadon elkölthető támogatást, illetve hitéleti feladatok ellátására is, ezekből lehet és kell támogatnia az esetlegesen rászoruló egyházközségek alapműködését.
- Vegyük észre emellett azt is, hogy a gazdagréti templom nem csak egy sima templom. A wikipédia az alábbiakat írja: "Az épületegyüttes a szakrális feladat mellett kulturális, egészségügyi, karitatív szolgálat ellátására is képes. A templomépület déli szárnya vendégház, munkatársi ebédlő és médiaszerkesztőség lett, az északi szárny pedig közösségi házzá lett alakítva, előadóteremmel és könyvtárral. Az északi oldalon elkészült az irodák és a levéltár épülete. " Tehát ez egy komoly multifunkciós vallási központ, ami még inkább aláhúzza azt, hogy ennek fenntartása nem egyetlen egyházközség feladata, hanem az egyházé.
Kérdés: Na de a telek az egyház kezelésében van, akik jogot szereztek arra, hogy ott felépítsék a Lidlt, nem?
Válasz: Nos, a gazdagréti plébános ezt is állítja. Sajnos ezeket az állításokat sem érzem se hitelesnek, se elfogadhatónak.
- A terület tulajdonosa a főváros. 1992-ben használatba adták az egyháznak, azzal a feltétellel, hogy az egyház ott mindenki számára elérhető közösségi funkciókat létesít majd. Szó se volt semmilyen boltról, ráadásul a szerződésben határídők is voltak a közösségi funkció létrehozására. Azóta 33 év telt el. Az eredetileg megszabott határidő lejárt. Az egyház kérésére ezt többször meghosszabbították és a szerződésmódosítások során az egyház egyre kedvezőbb feltételeket alkudott ki magának, miközben az előzetes vállalásai szinte soha nem teljesültek. Ezt külső szemlélőként nem igazán tudom mire vélni és mindenképp visszásnak tartom, érthetetlen és elítélendő a főváros ténykedése. Ez egy köztulajdonban lévő terület, ha az egyház nem volt képes az igért közösségi célokat ott megvalósítani, akkor a helyes megoldás az lett volna, ha a főváros visszaveszi a területet. (Jelenleg is ezt tartanám a legcélszerűbb megoldásnak.)
- Kétségtelen, hogy a főváros és az egyház közti szerződésbe egy ponton beleerőltették a kiskereskedelmi funkció lehetőségét, de a nyilvánosságra került szerződésszövegben felltételként meg volt szabva a kerületi önkormányzat egyetértése. Tehát valódi jogszerzés nem történt, ahhoz kellett volna a kerület egyetértése is, amit nem kaptak meg. Tehát valójában a plébános úr nem a kerület és a főváros "labdapattogtatása", hanem a kerület ellenállása miatt lobbizta ki a minisztériumnál a beruházás kiemelté nyilvánítását, azért hogy átnyúlhasson a helyi önkormányzat feje fölött.
- Jelenleg tehát ott tartunk, hogy a Lidl kiemelt beruházás, így az egyháznak valóban van joga azt felépíttetni. De azért én azt gondolom, ez egyike azon sajnos nem ritka eseteknek. ahol a jog és az erkölcs ütközik egymással.
Kérdés: Na de lesz ott egy sportközpont is, annak legalább örülünk, nem?
Válasz: 1 focipálya, 3 teniszpálya meg egy röplabdapálya lesz ott, plusz egy épület öltözőkkel, konditeremmel. Nyilván fizetős szolgáltatás lesz, ez azért remélem mindenki számára világos, mert az ismertető anyagokban ezt valahogy nem érezték fontosnak megemlíteni. Gazdagrétnek több mint tízezer lakosa van, biztos van köztük, aki járna oda. Nem túl sokan, én azt gyanítom.
Kérdés: De az egy elhanyagolt terület, állítólag a fák sem értékesek, sokat ki is kéne vágni, csak jobb lenne rendbetenni, nem?
Válasz: Ami az elhanyagoltságot illeti, az sajnos igaz. (Ismert "ingatlanfejlesztési" érv: nézzétek, milyen lepusztult ez a terület, hát nem jobb ide az általam javasolt csodaingatlan? Ennek különösen visszatetsző változata, amikor a "fejlesztő" maga hanyagolja el a területet előzőleg.) Valóban rendbe kéne tenni. De a rendbetétel nem kellene, hogy a zöldterület felszámolását jelentse. Fogadjuk el, hogy a fák egy részét ki kellene vágni (az invazív fajtákat biztosan). De lehetne helyettük újakat ültetni. Az évek során lerakott szemetet fel lehetne szedni. Ehhez ráadásul olyan nagyon sok pénz se kellene, közösségi munka keretében is meg lehetne oldani, eddig is megtehettte volna az egyházközség, remek alkalom lett volna a helybeliek bevonására, közösségépítésre.
Ezzel szemben, ha oda egy nagy épület és egy parkoló kerül, akkor az már sosem lesz zöldterület újra.
Kérdés: De a látványterveken a Lidlnek zöld lenne a teteje és a parkoló is be lenne ültetve fákkal, nem?
Válasz: A tetőn egy gyep nem egyenértékű sok évtizedes fákkal és bokrokkal, erről talán senkit sem kell meggyőzni. A parkolókba pedig rendelet írja elő a faültetést, de a gyakorlat azt mutatja, hogy azok a fák a gondozás hiánya és a gyökérzetűknek biztosított elégtelen hely miatt sosem nőnek meg.
Az ügy szereplői (avagy a díszes kompánia)
Bár az ügy némely szereplőjéről már esett szó, érdemes róluk külön is megemlékezni.
- Az egyház, illetve konkrétan Szederkényi Károly Miklós plébános: Nos, a Magyar Katolikus Egyház és helyi képviselője nem a legszebb arcát mutatja a történetben. Kaptak egy földterületet közcélokra. Az ezzel kapcsolatban tett igéreteiket folyamatosan megszegik, de lobbierejük révén ennek ellenére mégis egyre több joghoz jutnak. Ezt azonban továbbra sem az igért közcélok elérésére fordítják, hanem lényegében egy üzleti vállalkozást próbálnak létrehozni, meglehetősen hamis és képmutató érveket hangoztatva. Bár ezeket az "érveket" a legutóbbi időkig nem is halhattuk, a plébános ugyanis sokáig a nyilvánosságot kerülve próbálta elérni célját. Amikor a helyi önkormányzat némi ellenállást mutatott a tervekkel szemben, akkor pedig politikai kapcsolatait kihasználva állami kiemelt beruházássá nyilváníttatta a projektet.
- Fővárosi Önkormányzat: A főváros leginkább évtizedeken átnyúló gyengeséget mutat a történetben. Van egy terület, amelynek ők a tulajdonosai. A terület kezelője az igéreteit nem teljesíti, a területet elhanyagolja. Egyértelmű, hogy a probléma helyes megoldása a terület visszavétele lenne, de mégsem ez történik, ehelyett a negatív értelemben bizonyított kezelőnek adnak újabb és újabb jogokat. Az okokat csak találgatni tudom, leginkább talán az egyház általános politikai lobbierejét látom a történetben.
- A plébános politikai kapcsolatai illetve az állam: A fent említett lobbierő abban is megnyilvánul, hogy az állam kiemelt beruházássá nyilváníttatta a projektet. A fent már említett Telex cikk emögött KDNP-s kapcsolatokat sejt. Ezt nem tudhatom, de az biztos, hogy a befolyás létezik és erős, hiszen sikerült egy olyan projektet kiemeltté nyilváníttatni, ami lényegében egy darab helyi élelmiszeráruház és egy kis sportlétesítmény létrehozására irányul. Miközben egyébként hivatalosan plazastop van, amelynek keretében az elmúlt évtizedben számos hasonló boltnyitási szándékot akadályozott meg ugyanez a kormány.
- Király Nóra: A jelek egyébként arra utalnak, hogy ez a befolyás a helyi Fidesz egyik befolyásos emberét is bedarálhatja. Király Nóra az állami kiemelés hírére először még arról posztolt, hogy szó sincs Lidlről, csak hitéleti és sport funkcióról, Lidl a plazastop miatt sem épülhet. Aztán elkezdett egyeztetni a kérdésről az illetékes minisztériummal és eljutott oda, hogy ő ugyan személy szerint ellenzi a Lidl-t, de üdvözli a kérdésben megtartandó lakossági szavazást, "hiszen nem hagyhatjuk, hogy sport- és szabadidős célra kijelölt zöldterületet kereskedelmi célokra építsenek be a helyiek véleménye nélkül." (Ezek szerint, ha a lakosság megszavazza, akkor azért hagyhatjuk, a plazastopról meg ne essék több szó...) Végül meghirdetett egy lakossági fórumot a gazdagréti plébánia épületébe július 28-ára, itt már nem említi a saját ellenző álláspontját, csak annyit igér, hogy "Igyekszünk minden kérdésre hiteles és pontos választ adni". Ettől persze a fórumon még bármi történhet, ebben a történetben nem ez lenne az első fordulat.
- Újbuda Önkormányzata és a helyi képviselők (leginkább Keller Zsolt): Az újbudai önkormányzat hivatalosan semleges álláspontot foglal el. Döntsön a nép, mondják, ők azt fogják képviselni. Ennek hitelességét sokan kétségbe vonják és gyanújukat alátámasztja, hogy pl. a szavazás előtt terjesztett tájékoztató szórólap szövege a kiegyensúlyozottság álcája alatt sokkal inkább támogató, mint semleges. Szóval akkor ők a semlegesség képmutató álcája mögött valójában a Lidl szekerét tolják? Néhányan elég hangosan ezzel vádolják őket.
Én nem vagyok ebben annyira biztos, inkább lavírozást vélek felfedezni. Egyrészt el tudom képzelni, hogy mondjuk Keller Zsolt helyi képviselőként jobban látja a helyi közvélemény megosztottságát, mint a projekt civil ellenzői, akik szerintem hajlamosak elfelejteni, hogy 27 facebook kommentelő vagy éppen a velük egyetértő 7 szomszéd messze nem reprezentálja az érintett városzrészek kb. tízezer fős lakosságát. Másrészt azt is el tudom képzelni, hogy egyfelől a fővárosi önkormányzathoz hasonlóan ők se nagyon akartak szembeszállni a befolyásosnak ítélt egyházi projekttel, másfelől viszont érezték, hogy a zöldterület elvétele ellen lesz lakossági tiltakozás, így próbáltak egy kecske-káposzta megoldást találni a lakossági szavazás ötletével. (Egyébként ugyanezt némi jóindulattal lehetne akár úgy is interpretálni, hogy a szavazás révén esélyt akartak adni a projekt megfúrására, hiszen ha a helyi közvélemény bizonyítottan ellenzi a projektet, akkor azt sokkal nehezebb átnyomni még a láthatólag erős lobbierő mellett is.)
Mindez persze csak spekuláció, az önkormányzat valódi szándékai nem igazán kiismerhetőek és összességében ugyanazt a határozatlan, gyenge álláspontot mutatják, mint a főváros.
Zárszó
Itt tartunk jelenleg.
Úgy néz ki, lesz egy szavazás és talán ez dönt a Lidl sorsáról. Bár a közösségi médiában én inkább kritkus hangokkal találkoztam, az itt megszólaló saccperkábé 30-40 ember egyáltalán nem reprezentatív minta, ezért szerintem egyáltalán nem vehető biztosra, hogy a többség mire szavaz majd. A Lidl népszerű lánc és a környezetvédelem sokaknak kevésbé fontos, mint egy olcsó bolt a közelben.
Csak reménykedni tudok abban, hogy a többség megérti: itt egy értékválasztásról van szó, a fenntarthatóság és a fogyasztó társadalom értékei közt kell választani. Talán 2025-ben már elég sokan felismerik, hogy az utóbbi zsákutca.
