Két kézilabda hasonlat következik, szerencsére mindkettő hamis:

2007 januárjában a magyar válogatott világbajnoki csoportmérkőzést játszott Oroszországgal. Egy perccel a vége előtt döntetlenre állt a meccs, ami a mi továbbjutásunkat jelentette, az oroszoknak nyerniük kellett. Ráadásul mi támadhattunk: ha lövünk egy gólt, megvan a negyeddöntő!

Azonban a játékosok keze megremegett, tétován passzolgattak, lövésre vagy bejátszásra senki sem vállakozott, fél perccel a vége előtt passzív játék miatt elvették a labdát, jöttek az oroszok. Ők nem tétováztak, az előretörő emberüket így Gál Gyula csak kiállítás árán tudta megállítani: az utolsó tíz másodpercben emberelőnyben támadhattak az oroszok. Mintaszerűen végigpasszolták a labdát a védősorunk előtt, a végén kiadták a balszélre, ahova már nem jutott védő. A balszélső - egy Koksarov nevű játékos pedig pár másodperccel a vége előtt Fazekas lába mellett a hálóba pörgette a labdát, csapatát ezzel a negyeddöntőbe juttatva (és lényegében az olimpiára is).

Ma este a magyar-szlovén vb-selejtező utolsó percében végig erre a jelenetre gondoltam. 28-25-re vezettünk, amivel éppenhogy továbbjutásra álltunk. Egy perc volt hátra és mi támadtunk: kellett a gól, mert egy percet nem hagynak végigpasszolgatni a bírók. Ezúttal a vállakozókedv nem hiányzott és a bejátszás is ügyes volt, fél perccel a vége előtt Nagy Kornél ziccert lőhetett és bebiztosíthatta volna a továbbjutást. Elrontotta. 

A szlovének leindítottak minket és ezúttal Gulyás Péter állíttatta ki magát egy előretörő szolvénról. Tíz másodperc, szlovén emberelőny és állnak a kapunk előtt. Ráadásul a hokiból újabban átszivárgó módi szerint a szlovének még a kapusukat is lehozzák, kettős emberelőny. A szlovén szélsők az egész meccsen jól megszórtak minket, ajjaj, megint kiesünk az utolsó másodpercekben?

Nem! A szlovének elszerencsétlenkedték a végét (ezt lehet az utolsó tíz másodpercre érteni, de lehet az utolsó tizenöt percre is, lévén a második félidő elején már öt góllal is vezettek, onnan sikerült egy hatalmas hajrával kiénekelnünk a sajtot a szájukból), lövésig se jutottak. Ezúttal mi kerekedtünk felül az utolsó pillanatokban.

Pedig Szlovénia baljós ellenfél volt: 1999-ben egyszer már összefutottunk velük Eb-selejtezőn, akkor a kinti 3 gólos vereség után mindenki azt várta, itthon ezt majd behozzuk, hát ehelyett 4 góllal kikaptunk. Az is Veszprémben történt és amikor most a második félidő elején egy darabig négy-öt góllal vezettek, bizony most is reálisnak tűnt egy sima itthoni zakó.

Ráadásul az a '99-es vereség egy rossz sorozat kezdete volt, két utána következő világversenyre sem jutottunk ki, a norvégok és különösen a svájciak ellen igen fájó play-off vereségeket szenvedtünk el akkoriban. A januári eb siralmas játéka után, újfent Nagy László nélkül pedig simán lehetett volna ez a mostani egy újabb hasonló betlisorozat kezdete, ez benne volt a pakliban.

Így ez a kijutás mindenképp nagy fegyvertény. Egy lélektanilag nehéz helyzetben bebizonyította a csapat, hogy Nagy László nélkül is lehet ütőképes magyar válogatottat építeni. Ráadásul a vb kicsit hígabb mezőnyében még a csoportkörből is továbbjuthat a csapat Svédországban. Az olimpiai selejtező elérése szerintem túl nagy falat lesz, de szívesen visszavonom eme pesszimista jóslatot január végén.

És akkor egy kis kitekintés a többi selejtezőre:

• A januárban minket szétverő csehek a januárban hozzánk hasonlóan leszereplő szerbektől szenvedtek vereséget a mienkéhez valószínűleg hasonlóan körömlerágásos meccsen (-4 Belgrádban, majd + 3 Pilzenben). Legalább Jicha nem szór meg minket Svédországban.
• Az utóbbi időben a mi orrunk alá is borsot törő szlovákok ugyan elaludtak az otthoni meccsükön az ukránok ellen (-5), de idegenben összekapták magukat (+9) és kijutottak a vébére. Úgy látszik, a csehszlovákoknak az égiek csak egy kvótát adtak...
• A selejtezők legnagyobb meglepetését a románok okozták, akik az otthoni vereség (-4) után idegenben tudták kiverni az oroszokat (+5). Lehet, hogy lassan újjáépül a hajdan világverő román férfi kézilabda? Vagy az oroszok visszaesése folytatódik? Akárhogy is, legalább Koksarov nem cunderezhet nekünk gólokat.

Végezetül egy végtelenül igazságtalan összehasonlítás, amit csak azért merek elsütni, mert kissé frusztrált az, amit focivébé címen eddig látnom kellett: a foci vb-n eddig 57 gól született. Ennek eléréséhez 29 meccset kellett lejátszani (ez 43 és fél óra). Ez az 57 gól csupán 4-el több annál, amit ma egy óra alatt összehoztak a szlovén és magyar kézisek.