Mostanában sajnálatosan igen ritka mozilátogatásaink legújabbikáról következik egy rövid értékelés: megnéztük A nyomozó című filmet.
Gigor Attila első filmje végülis egy jól sikerült eurokonform artmozi. Továbbá egy krimi. Az eurokonform artmozi kifejezés értelmezése persze vitára adhat okot, ezért elmondom, mit értek alatta: nagyjából azokat a (nem is mindig, de leginkább európai) filmeket, amiknek ugyan igazából ugyanúgy nincs semmi mondanivalójuk, mint mondjuk egy galivúdi csihipuhi filmnek, de a stílusukban határozottan különböznek azoktól.
Lassabb sztori (általában sokkal döcögösebb is), több kisérletezőkedv a kamerabeállításokkal, az idősíkokkal, a karakterekkel, kicsit több szimbólum, utalás; társadalmi vagy egyéni problémák árnyaltabb bemutatása, kevesebb action és több hangulat, nagyjából ezek talán a legfőbb jellemzők. Szóval egy kicsit több egyéniség és intellektuális kihívás, mint a galivúdi társak, de azért semmi komoly, katarzis kizárva. Ezek azok a filmek, amelyeket általában nem valamelyik a Palace moziban adnak, hanem az Art Mozi hálózatban, és nem kólázó nagykamaszok, hanem teázgató egyetemisták jelentik a törzsközönséget. (Annyit még hozzátennék, hogy erről a filmtípusról a Filmvilágban olvastam egy cikket nemtudomhány éve, a jellemzés is nagyjából onnan származik, szóval illene belinkelni ide a cikket, de persze nem találom az istennek se...)
Szóval a nyomozó bárhol Európában megállná (és nyilván meg is fogja) a helyét a helyi Művész vagy Toldi moziban. Remek az indítás. Van egy jól eltalált főszereplő, magányos, gátlásos, flegma és kórboncnok. Vannak jól eltalált mellékszereplők is, pl. rögtön a barátnője, vannak jól eltalált hangulatok, beállítások, jelenetek. Van egy sztori, ami ugyan elsőre sem túl bonyolult, de azért a magyar átlagnál egy picit jobb. Van egy jól sikerült - kicsit Woody Allen mintájú, legalábbis én nála láttam hasonlót - fogás, ami végigkiséri a filmet, amikor időnként a főhős "gondolatait" mutatja a kamera, ezek a film legjobb jelenetei közé tartoznak. Vannak persze hibák is, elsősorban a forgatókönyv környékén keresendők: elvarratlan szálak, átlátható sztori, következetlenségek (jellemekben is).
Összességében megkaptam amit vártam, egy szerethető, egy-két momentumában emlékezetes filmet Aki kedveli ezt a kategóriát, annak ajánlani tudom.