Január elején az egyik hétvégénk úgy alakult, hogy két kiállítást is megnéztünk.

Az egyiket a gyerekekkel: az Arany János utcai Aranytíz művelődési házban volt egy Foky Ottó kiállítás. Ha valaki nem tudná, Foky Ottó nevéhez olyan klasszikus bábfigurák illetve bábfilmek fűződnek, mint Misi mókus vagy Mirr-Murr. A kiállítás mindössze két kis termet foglalt el, a falakon Foky Ottó rajzai, néhány tárlóban pedig bábfigurák, ismertek és - számomra legalábbis - kevésbé ismertek egyaránt. Volt egy tévémacis tárló is, ami meglepett, mert nem is tudtam, hogy ez is Foky nevéhez fűződik. Nos, teljesen nem is, de fontos része volt benne, mint kiderült, amikor utánakerestem.

Miközben a gyerekek élvezettel böngészték a rajzokat és a bábukat, azon gondolkoztam, hogy mennyi remek rajz- és bábfilm adatott meg nekem gyerekkoromban. Szerencsére ezek többsége beszerezhető DVD-n és persze néha-néha előbukkanak a tévében is, így a mi lányaink se maradnak le róluk. Már csak azért is örülök ennek, mert a legtöbb mai gyerekcsatornán ezeknél a régi meséknél sokkal silányabb filmek mennek.

Aztán azon is gondolkodom egy kicsit, hogy ennyi remek filmből mi is kihozhattunk volna egy nemzetközi sikert. Ha nem is olyat, mint a Micimackó vagy a Donald kacsa (az amcsik verhetetlenek marketingben és tőkeerőben) de legalább egy olyat, mint a csehek, akik profi módon futtatják a Kisvakondot. Nincs olyan prágai szuvenírbolt, ahol nem kapható legalább tizenötféle Kisvakond-ajándék: plüssfigurák, kifestők, dominó, puzzle és még sok más apróság. Nálunk lehetne ugyanez mondjuk Vukkal, Mazsolával, vagy éppen Mirr-Murral.

A másik kiállítást gyerekek nélkül néztük meg a Néprajzi Múzeumban. (M)ilyenek a finnek? - Finnország magyar szemmel címmel fut és már régóta fenem rá a fogam. Nem azért persze, mintha bármi újat mondhatna számomra - gondolom magamban kevélyen - hanem azért, mert jól esik egy kis múltidézés. Meg persze Zsuzsának is megmutathatom, milyen az az ország, ahol két évig éltem.

A kiállítás alapos, tényleg sok mindent jól bemutat Finnországból és a finnekből. Számomra valóban nem mindott sok újat, bár azt pl. nem tudtam, hogy 2005-től kötelezővé tették este illetve télen fényvisszaverő elemek viselését a gyalogosok számára. És azt se vettem észre ottlétem alatt, amit a kiállítás állított, hogy ezeknek a viselése már 2005 előtt általános lett volna.

A kiállítás egészében keveredik az, ami számunkra érdekes és amit hagyományosan tudunk a finnekről (nyelvrokonság, szauna, tavak, Kalevala) és az, amit a finnek gondolnak fontosnak magukról elmondani, pl. a finn design, a természetközeliség, autóversenyzés vagy éppen a finn metálzene.

A Mirr-Murr kiállítás már bezárt, mi is az utolsó pillanatban csíptük el, de a finn kiállítás még novemberig nyitva van. Ajánlom mindenkinek.

(72,5)