"A világ össztüze zúdul Orbánra" - írja a Zindex és persze más hírportálok is.
Mint önjelölt finnországi (táv)tudósító, jelentem a kartácshoz a finnek is csatlakoztak.
Nyelvrokonság ide vagy oda, Finnországban ritkán szerepel Magyarország a napisajtóban, távol vagyunk, kicsik vagyunk. Az elmúlt időszakban a két vb selejtező meccsünk kapcsán kerültünk szóba, illetve Hetényi révén, aki a finn jégkorongligában mostanában debütált. Ahogy látszik, ezek sem elsősorban "magyar" hírek, hanem finn sporthírek inkább, némi magyar vonatkozással. Igazi magyar hír, ráadásul politikai, igen ritka vendég a finn sajtóban.
Most viszont egy hónapon belül kétszer is szerepeltünk. Az első cikk még decemberi (dec. 15.), ez nagyjából arról szó, hogy a Finn Legfelsőbb Bíróság elnöke (egy nő, egyébként, jól mutatva a női emancipáció finnországi helyzetét) tiltakozott az Európai Bizottságnál az új magyar alkotmány bíróságokat érintő rendelkezései miatt. A cikk szerint a tiltakozás nem egyedi, más EU országokból is érkeztek hasonló jelzések. A cikk röviden felsorolja a "szokásos", magyar sajtóban is elhangzott kifogásokat és aggodalmakat a magyarországi demokrácia meggyengítésével kapcsolatban.
Tegnap (jan. 5.) újfent bekerültünk a finnországi hírekbe, ezúttal a finn külügyminiszter, Erkki Tuomoja emlékezett meg rólunk. A cikk egyfelől megemlít néhányat a korábban elhangzott nemzetközi kritikák közül (Juppe és Clintonné), másfelől konkrétan idézi Tuomoja nyilatkozatát, amely szerint a magyar fejlemények aggasztóak, az új alkotmány erodálja a demokrácia alapjait. Külön említi a független igazságszolgáltatás és a jegybank elleni támadásokat. Megállapítja, hogy ha Magyarország még csak tagjelölt lenne, nem vennék fel.
A helyzet kezelésével kapcsolatban először "politikai" jelzéseket tart fontosnak, azaz hogy figyelmeztessék a magyarokat, rossz úton járnak, de felveti azt az egyébként precedens nélküli elvi végső lehetőséget, hogy ha egy ország nem követi az EU demokratikus alapelveit, akkor annak nincs helye az EU-ban. Ehhez képest a cikk "enyhébb" köztes szankciónak nevezi az EU támogatások befagyasztását, illetve megemlíti a magyar EU-IMF hitelkérelemmel kapcsolatos tárgyalások megszakítását.
Hát így állunk.
Persze ami innen nézve össztűz, az a vilagsajtóban nyilván csak a huszonharmadik hír, tehát szó sincs arról, hogy velünk kezdenék az esti hiradót. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy az év 364 napján nem is szereplünk a hiradóban, akkor nem túl örömteli, hogy ez az egy alkalom, amikor mégis, az arról szól, hogy összeomlik a magyar forint, a gazdaság és a demokrácia. Ezek persze ebben a formában nem igazak, az összeomláshoz egyelőre a forint áll legközelebb, már ha mondjuk a "belengetett" apokaliptikus 340-es forintárfolyamot összeomlásnak tekintjük. (Én nem tekintem annak, "csak" egy nagyon rossz hírnek...)
Ugyanakkor a finnek nem elsősorban a gazdasági problémáinkról írnak, náluk egyértelműen a "demokrácia védelme" vonal dominál. És persze lehet rájuk legyinteni a kétharmad "védelmében", meg mindenféle összeesküvésekről beszélni, de azt meg kell, hogy állapítsuk, hogy egy amúgy általában velünk rokonszenvező ország felől érkeznek a kritikák.
Hogy miért jó nekünk, hogy ennyire magunkra maradtunk külpolitikailag, azt nem tudom, mint ahogy azt sem, mi az az elvi ok, ami miatt a kifogásolt intézkedéseket körömszakadtunkig védelmeznünk kell.
Ezek persze költői kérdések voltak...
Az idézett hírek egyébként a Helsingin Sanomat angol nyelvű verziójából származnak, ez naponta kb. 8-10 hírt vesz át (persze változtatásokkal, gyakran rövidítve) a finn változatból. Általában egy-két-három hír foglalkozik ezek közül nemzetközi politikával, azaz ide bekerülni már közel van a "címlapsztori" státuszhoz.