A csajok mostanában ismerkednek a számítógéppel, álljon itt néhány korai zsenge a számítógépes grafikai pályafutásukból, némi még zsengébb (az apai elérzékenyülést leplezendő) kritikaparódiával nyakon öntve.

Az első rajz egy klassszikus gyerektéma feldolgozása, az új technika megismerésének eszköze: az egyszerű gépi geometriai formák dominálnak, ezeket vegyíti a művész a hagyományos szabadkezi rajz elemeivel. A "régi" és a "új" technika harca sajátos feszültséget teremt, ami művészi szintre emeli az egyébként ujjgyakorlatnak szánt alkotást:

A következő rajz absztrakt elemei, a hatalmas szem és az elvágyódást jelző nyíl egyszerűségükben is kifejezik a kisdiák türelmetlen vágyát, hogy végre elérkezzen a várva várt (téli) szünet, amelyet az expresszionista felirat felkiáltójelként húz alá:

A harmadik rajz a halak nehéz életét mutatja be egyszerű eszközökkel, de az egyszerű jelenet túlmutat önmagán és az élet veszélyeinek keserű felismerését, illetve a felnőtté válás első lépéseinek dilemmáját is kifejezik. A  nyíl és a szem láthatólag a művész kedvenc szimbólumai. Az ötszögletű szem szimbolikája még megfejtésre vár:

A negyedik rajz a szárnyát bontogató ifjabb testvér műve. Ő elsősorban nővére munkáit másolja, mint látható, ugyanakkor életvidám természete és kreativitása is kiütközik. Nem elégszik meg a szolgai másolással, hanem az életörömöt és a szabadságot kifejező új elemekkel gazdagítja a képet. Az almák eredetitől eltérő elhelyezése az idősebb testvér, illetve általánosságbana mindenkori tekintéllyel szembeni lázadás jele:

Végezetül egy hagyományos rajz, alkalomhoz illő témában:

Ezzel el is érkeztünk a mai poszt leglényegesebb mondatához:

Boldog, békés karácsonyt kívánok a blog minden olvasójának!