HTML

 

PromontorBlog

Mozik, utazások, fotózás. Budapest, Újbuda. Fogyasztóvédelmi füstölgések. Sportkommentárok. Sörélmények. Rendkívül eredeti, ugye...

Friss topikok

Ők meg látogatnak

free counters (2008 november 28. óta)

Őket hirdetem

Bloggerunió

Magamat hirdetem

Első Magyar Háromcsillagos SuperBlog!

Ezt szívom

Budapest szmogtérképe

Ehhez próbálom tartani magam

Ehhez próbáld tartani magad

Creative Commons Licenc

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda VB 2011

Férfi kézilabda VB 2011

Női kézilabda EB 2010

Női kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda VB 2009

Férfi kézilabda VB 2009

Női kézilabda EB 2008

Női kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Női kézilabda VB 2007

Női kézilabda VB 2007

Paulus Velocipedus - Egy év múlva

2013.10.02. 08:40 promontor

"Biciklizni kezdtem" - nyilatkoztattam ki bő egy éve. Azóta is biciklizem, így itt az ideje egy kis visszatekintésnek, az összegyűlt tapasztalatok megosztásának.

Hol biciklizem?

Továbbra is elsősorban munkába járok. Talán annyi változott, hogy ma már kisebb-nagyobb  kitérőket beiktatok néha, főleg olyankor, ha valamit be akarok szerezni hazafelé menet. A legkomolyabb kitérő egy csepeli kiruccanás volt, ezt előre megterveztem, guglimap és egy remek fényképalbum segítségével. Általában is igaz, hogy ezeknek a kitérőknek nem indulok neki az útvonal megtervezése nélkül.

Útvonalvariációkat egyébként próbálgattam a lakás-munkahely viszonylatában is, ezeket néha útlezárások, néha a kisérletező kedv motiválta. A nagy árvíz idején pl. nem lehetett a Hamzsabégi-Ajnácskő szakaszt használni, ekkor próbáltam ki a Villányi-Diószegi útvonalat, ezt hazafelé azóta is választom egyszer-egyszer (munkába menet viszont nem vált be, a Körtér csak bonyolultan kerülhető meg a Villányi felől). Aztán az augusztusi nagykörúti vágányfelújítás remek alkalom volt az ideiglenesen bebuszsávozott Petőfi híd kipróbálására. Apróbb kisérleteket ezen kívül is végeztem, de az igazság szerint még mindig nagyrészt az eredeileg kinézett útvonalat használom: megszoktam, minden hátulütőjével együtt.

Aztán persze kérdés, a Bubi esedékes bevezetése milyen forgalmi változásokat hoz. A Nagykörútról sokat írtak mindenfelé, de én láttam XI. kerületi terveket is, ott is elég sok változást tervez a BKK. Pl. csomó egyirányú utca lesz megnyitva és új kerékpársáv meg kerékpáros nyom is lesz itt-ott, ha jól emlékszem. Persze kérdés, mi valósul meg ezekből, talán nemsokára meglátjuk.

Statisztika/1: Mennyit bicikliztem?

Nos, erre mindentudó Sports Tracker tudja a választ, ugyanis meglehetősen szorgalmasan mértem a megtett utakat a mobilommal. Az összegyűlt statisztikák szerint 1977 km-t tekertem le egy év alatt (szeptembertől augusztusig):

SportsTracker_001_2013_08_30___478x45.jpgHm, mondom magamban, miért nem kétezer?

Aztán belenézve kicsit részletesebben az összegyűjött statisztikákba, látom ám, hogy voltak kimaradt napok..Találtam 17 olyan esetet, amikor délutáni mérés után egy másik délutáni következett (vagy egy reggeli után egy másik reggeli), ezekben az esetekben nyilván kimaradt a retúrmérés, mondjuk lemerült a telefon vagy elszállt a GPS. OK, mondom, ez alkalmanként 7 és fél kilométerrel számolva már 2000 fölé viszi a távot, egészen pontosan 2105 kilométerre. Hurrá!

Persze azért kérdés, hogy a kedves Sports Tracker barátunk mennyire mér pontosan távolságot. Ha megnézem a térképre rajzolt nyomvonalakat, mókás jelenségeket látok:

SportTrackerPano_478x196.jpgÁtrepülök a Duna felett, keresztülhatolok épületfalakon, kacskaringózok, mint az ökörhugyozás.Szóval jól méri ez a fránya program a megtett út hosszát?

Természetesen nyilván nem, viszont ugyanazt az utat sokszor megméri, az abból kijövő átlag valószínűleg elég pontos. Márpedig ezt az átlagot szépen megmutatja a SportsTracker. Nekem pl. az odaútra 7,5 km, a visszaútra meg 7,6 km. Gyorsan csinálok egy ellenpróbát Google Mapsen, ott ezekre 7,4 és 7,6 adódik, szóval valami kis eltérés van, de nem jelentős.

Összességében tehát kijelenthető, hogy megvan a 2000 kilométeres "álomhatár". Sokkal több meg nem lesz jövöre sem, hacsak nem költözünk el vagy váltok munkahelyet. Egyiket sem tervezem.

Felszerelés

Szemben a Totalcaros Bende Tiborral, aki nagy  - és amúgy tiszteletre méltó - lendülettel és alaposságal veti bele magát a milyen kerékpárt, milyen kiegészítőket, milyen ruházatot kérdéskörbe és jelenleg a harmadik bringáját tervezgeti, hozzá a harmadik lámpával, meg mindenféle egyéb úri huncutsággal, nálam ez kb. úgy működik, hogy akkor veszek valamit, ha már anélkül végképp nem megy és persze bemegyek az első boltba és kiválasztok valami jó olcsó cuccot.

Na ja, én sose voltam rendes hobbista, pl. anno a tükörreflexes fényképezőgémehez is csak 6 év után vettem második obejktívet, azt is csak azért, mert azt gondoltam, az esedékes új funkcióhoz (babafényképezés) az lesz a jó megoldás. Nem sokkal később vettem egy bridge kamerát és azóta is azt nyüstölöm, ennyit az objektívgyüjtögetésről...

Szóval a kerékpárom pl. köszöni, jól van és egyelőre eszem ágában sincs cserélni, pedig tudom, hogy lehetne nála könnyebb, gyorsabb és jobb. Majd ha kezd szétesni, akkor lesz komoly kiválasztási procedúra az utódra, de az még odébb van: kevés jó tulajdonsága van a jelenlegi darabnak, de a tartósság köztük van. Na jó, lámpát azért vettem rá, mert a bicaj tartóssága nem terjedt ki a lámpa vékonyka kis vezetékére, az bizony hamar elszakadt. Helyette jött a Decathlonból egy olcsó USB-vel tölthető, leszedhető lámpapár.

Kesztyűt akkor vettem, amikor - kb. három nap után - rájöttem, hogy a lejtőn menetszélben fázik a kezem. Ekkor minden előtanulmány nélkül bementem egy közeli kerékpáros boltba, kipróbáltam  a három legolcsóbb kesztyűt és megvettem azt, ami a legkényelmesebbnek tűnt. Télire már másik kesztyű kellett (olyan, ami az ujjaimat is védi a lefagyástól), de szerencsére pár éve megpróbálkoztunk  a sífutással, amiből nem lett semmi, de az akkor megvett kesztyű téli bicajozáshoz is tökéletes.

Ezenkívül vettem két hótolcsó hosszúujjú kerékpárospólót, ezeket váltogatom és az évszaktól függően veszek főlé további rétegeket. Most éppen azon morfondírozok, hogy esetleg egy őszi nadrág kéne. Nyáron jók a régi bermudáim, télen jó a sífutáshoz vett  bélelt nadrág, de őszre kéne egy hosszúnadrág, ami azért nem olyan meleg.

Egyéb beszerzéseket egyelőre nem tervezek.

Ámbár egy fejkamerán néha gondolkozom, de ez már a lentebb kitárgyalandó "állatkert" téma kapcsán merült fel bennem.

Statisztika/2: Költségvetési egyenleg

A mennyibe kerül az autó vs. BKV-bicikli az mindig hevesen vitatott kérdés, amit nem óhajtok ezen poszt keretei között megválaszolni. Egyszerűen összevetem azt a költséget, amit a biciklizésre konkrétan fordítottam tavaly, azzal, amit költöttem volna akkor, ha a kerékpár helyett autóval vagy BKV-val közlekedek. Ez nyilván nem egyenértékű azzal, amit több éves átlagban fogok elkölteni, tehát ezen az alapon felesleges vitatni a dolgokat. (Egyáltalán, bármilyen alapon felesleges, mert nem az a lényeg, hogy a másikat kioktassuk, hogy neki mi a jó, hanem az, hogy magunknak kiszámoljuk azt, ami nekünk jó. Az meg úgyis egyedi lesz...)

Naszóval, a bicikli megvolt. Bizonyos ruhadarabok is megvoltak. Vettem első-hátsó lámpát (5e), volt két szervíz (10e), sisak (5e), kesztyű (3e), két trikó (5e), téli sapka sisak alá, (1e), térdvédő (1e), lakat (7e). Adjunk hozzá tartalékot olyasmire, amit elfelejtettem, legyen a végösszeg 40 ezer forint.

Nézzük ugyanezt autóval: 2100 kilométert tekertem. ez nagyjából 4 tankolás (vagy kicsit több) azaz kb. 60 ezer forint (vagy 65). Vagy számolhatok kilométerre vetített fenntartási költséggel, mondjuk legyen 50 forint/km, az akkor 105e. Biciklizni olcsóbb volt.

A BKV-nál nem kilométert, hanem napot kell számolni. 142 napot bicikliztem (ld.. majd a következő statisztikát...), ha ehelyett buszoztam volna, akkor  az 142x2x300 forint, azaz 85200 forint. Vagy lehet úgy számolni, hogy bérletem van (ez 10 havi + 2 kétheti, a szabadságok miatt becsülöm így), de akkor ebből le kell vonni azt az összeget, amit kiadtam az év során jegyre (ez 38720 forint volt, de abból használt a család is, legyen 20 ezer az én részem), így meg 99 ezer forint jön ki. Biciklizni olcsóbb volt.

Állatkert

Vége a háborúnak, mondja egy nemrégi Kerékagy poszt. Egybecseng ezzel Bende Tibor friss megállapítása: "Más közlekedőkkel nem volt összetűzésem az elmúlt fél évben..." Szóval nincs autós-bringás háború, lehet normálisan közlekedni az utakon, bármennyire másképp tűnik a Zinternet egynémely sarkában dúló anyázásokból, legalábbis ezt mondják az okosok.

Nagyrészt egyetértek. A közlekedők túlnyomó többsége teljesen normális, gyakran előzékeny, figyel a többi közlekedőre, beleértve ebbe a bringásokat is. Nem kalandtúra a pesti bicajozás, aki ésszel közlekedik, annak nem lesz baja.

Ugyanakkor azért ne ringassuk magunkat illúziókba. Nincs viszonyítási alapom a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest, de ideálisnak nem mondanám a mai helyzetet sem. Egyrészt van azért egy markáns kisebbség, amelyik annak ellenére közlekedik az utakon, hogy erre teljességgel alkalmatlan. Szubjektív alapon nehéz arányokat mondani, de az biztos, hogy hetente egyszer-kétszer-háromszor biztosan látok ilyet. Sokféle vadbarommal lehet találkozni, kezdve a közveszélyes, agresszív idegbetegektől a csak szimplán bunkókig, illetve a szimplán hülyékig.

Lehet mondani, hogy ez már nem biciklis-auitós ellentét, hanem "normál" állapot, hiszen hülyék mindig lesznek, a közlekedés többek közt azért is veszélyes üzem, mert az ilyenektől is óvakodni kell. Ez részben igaz. Az alábbi példák is sokszor az "általános hülyeség" kategóriájába tartoznak, ugyanakkor tagadhatatlanul jelen van és időnként kifejezésre is jut még a nagyonis létező biciklisfóbia is. Vagy éppen - a másik oldalon - a biciklisarrogancia.

Álljon itt tehát néhány példa az első év gyűjtéséből. Ezek között van komoly balesetveszély, de van "csak" bosszantó figyelmetlenség vagy tahóság is. (Valószínűleg lesz néhány megosztó eset is, hoztam pár provokatív példát is...) Vannak szerencsés természetű emberek, akik ezeket fel se veszik, én sajnos nem tartozom közéjük, így terápiás célzattal ezennel kiírom magamból ezeket az eseteket.

Statisztika/3: Hány napot bicikliztem tavaly?

(Ez egyben a minapi rejtvényposzt megfejtése is...)

A már emlegetett Sports Tracker a forrásom itt is, íme, a napszámok havi bontásban:

  • Szeptember: 16 (normál üzemmód, lelkesen tekerek)
  • Október: 15 (normál üzemmód, lelkesen tekerek)
  • November: 12 (alig kevesebb nap, mint október, az idő még elég száraz)
  • December: 4 (az idő kb. OK lenne de hónap elején karácsonyi készülődés, a végén meg szabi.)
  • Január: 3 (sok hó, tényleg alig lehet tekerni.)
  • Február: 8 (kevesebb hó, szárazabb idő)
  • Március: 12 (jön a tavasz, egyre többet tekerek)
  • Április: 11 (nem tudom, miért csak ennyi...)
  • Május: 20 (normál üzemmód, lelkesen tekerek)
  • Június: 15 (normál üzemmód, lelkesen tekerek, ami kimarad, az szabi)
  • Július: 16 (normál üzemmód, lelkesen tekerek, ami kimarad, az szabi)
  • Augusztus: 10 (2 hét szabi)

Ez összesen 142 nap. Nem hangzik soknak a 365-höz képest, elsőre egész csalódott vagyok.

De aztán persze rájövök, hogy mivel csak munkábajáráshoz használom a bicajt, hát a munkanapok számához kell viszonyítani, az meg csak 251. Hát ahhoz képest sem olyan sok, nézzük tovább. Van kb. 5 hét szabim, voltam legalább egy hetet beteg, az minusz 30 nap, Voltam két hivatalos úton, az további két hét, 211 napnál tartunk.

Azaz abból a kb. 211 napból, amikor bementem a munkahelyemre, 142-n tekertem, ha minden igaz.

Nézzük, hogy jön össze az a 69 nap, amikor nem. Ezeket már nem tudom ilyen pontosan össszeszámolni, de a legjelentősebb tétel nyilvánvalóan a tél. A három téli hónapban letekert 15 nap akkor is nagyon kevés, ha hozzáadom a két hetes karácsonyi szabimat, ekkor is marad kb. 35 nap, amikor nem vállaltam be a bringázást.

A tél tehát egy komoly korlátozó tényező, de az látszik, hogy a hideg önmagában nem riasztott el. Egy korábbi sífutással kapcsolatos kisérletünkből adódóan a téli ruházat (sífutókesztyű és bélelt nadrág) lényegében adott volt, azt csak egy vékony, sisak alá beférő sapkával kellett kiegészítenem. Fagyos, de száraz téli napokon gond nélkül elindultam. Hóban, ónos esőben, latyakos időben viszont nem és azért ilyen napokból akadt bőven az idei télen.

Marad még kb. 35 hiányzó nap. Ezeket viszont nem időjárási, hanem egyéb okok magyaráznak, pl. esti kocsmázások, mozi, gyerekelhozatal, vásárlás, ügyintézés. Sok kicsi sokra megy.

Bakkecskék

Na, kezdjük néhány kerékpáros esettel:

  • Állok magányosan kora reggel (forgalom nulla) a rakparti bicikliúton a lámpánál. Feltűnik szemből egy biciklis csaj, jön át a zebrán rendületlenül, majd mérgesen rám szól, hogy ne álljam el az útját. Merthogy a keskeny sáv közepén vagyok, nem fér el. Mondjuk elfér, de valóban szűken, lassítania kell. Felháborító, tényleg. Csak éppen azt nem fogja fel, hogy ha ő nem a piroson jönne át, akkor ez nem lenne gond. De ez nem számít, szerinte én vagyok a bunkó. (Mindenesetre azóta figyelek arra, hogy elég hely maradjon a pirosozó hölgyeknek és uraknak is...)
  • Van fordított példám is: állunk a bicikliúton a piros lámpánál, előttem két bicajos. Zöldre vált a lámpa, megindulunk. Átérnek a zebrán, az első lehajt a bicikliútról balra és megáll (ott is zebra és piros lámpa van). A második simán mellé férne, de ehelyett megáll a bicikliút közepén, egy kicsit még el is kanyarodik, így ferdén teljesen elállja az utamat. Én kényszerűen lefékezem, majdnem állok az úttesten - ahol ugye mindjárt pirosra vált a lámpám - és szólok, hogy vigyázat, haladnék. A balfék srácot felháborítja a figyelmeztetés, mutogat és beszól. Az, hogy ő állt meg az út közepén és elállja az utamat, az nem zavarja.
  • Bringaút, középen szépen felfestett elválasztóval. jobbra tarts van. Lenne. De nincs, mert szemből két kerékpáros érkezik és a hátulsót (egy agyatlan némbert) nem zavarja, hogy szembejövök (sárga mellényben, nappal is bekapcsolt lámpával járok, tehát csak a vak nem lát), ő kielőz. Kényelmesen, mert amúgy itt nem a "villámgyorsan cikázom a csigák közt" stíl képviselőjéről van szó, ez egy lassú, öntudatos, méltóságteljes előzés. A szembejövő majd megáll, vagy letér a fűbe, vagy esetleg elpárolog, nem számít. Az, hogy ő lassítson és félbeszakítsa az előzést, az szóba se kerül. Én az ütközést elkerülendő fékezek, lehülyézem hangosan, magamban meg sajnálom, hogy nincs a biciklim elején egy vágósarkantyú...
  • "Kedvenc" kereszteződésem a Bertalan Lajos utca és a Műegyetem rakpart kereszteződése, itt a járdán vezetett gyalogos- és bicikliút (a bringagyalog) az egyik oldalról a másik oldalra vált, két lámpás zebrán keresztül, amelyeken nincs felfestve kerékpáros átkelés, ugyan minek. A szabályozás nívójához méltó az itt közlekedő kerékpárosok viselkedése, a pirosozás alap. Ebből persze vannak konfliktusok: néhányan - köztük én is - hazafele menet Szabadság híd felől a Bertalan Lajos felé kanyarodnak és a kereszteződésben már az úttesten haladnak. Azonban rendszeresen lassítaniuk kell azon kerékpárosok miatt, akik a Bertalan Lajost keresztező zebrán átpirosoznak, akár azért, hogy elérjék a Múegyetem rakpartot keresztező zebra zöldjét, akár azért, mert ha már azon a bizonyos zöldön lendületet vettek, akkor ugyebár mennyivel kényelmesebb egy svunggal továbbkanyarodni, az a piros meg csak dísznek van.
  • Infopark környéke, egyenrangú útkereszteződés. A sarkon tőlem balra kisbusz szabálytalanul parkol, blokkolja  a kilátást.. Lassítok, nézek jobbra, onnan semmi, balra nem látok a kisbusztól, óvatosan gurulok. Jól teszem, mert balról száguldó biciklis érkezik, aki hangos "jaj" kiáltással reagálja le felbukkanásomat. Esélye nincs megállni, de baleset nincs, mert én viszont azonnal megállok. Remélem tanult a srác az esetből.

Statisztika/4: Útvonalfajták, zebrák, lámpák

Jövet-menet az alábbi útvonalfajtákat használom:

úttest 7615 m 51,6%
bringasáv 1750 m 11,9%
bringaút 400 m 2,7%
bringagyalog 3565 m 24,2%
járda 1000m 6,8%
ösvény 270 m 1,8%
játszótér 150 m 1,0%

Jövet-menet az alábbi lámpa- illetve zebramennyiséget kell leküzdenem:

  • 7 lámpa
  • 3 biciklis lámpa
  • 4 biciklis átkelő
  • 8 lámpás zebra biciklis átkelővel,
  • 3 lámpás zebra
  • 2 zebra

Igazából az lenne egy érdekes statisztika, hogy átlagosan hány lámpánál kapok zöldet és hánynál pirosat, ezt talán majd jövőre "kimérem"...

Varacskos disznók

Nézzünk autós eseteket:

  • Vészvillogó autós álldogál a Bogdánffy úti bringasávon. Előfordul az ilyen, a konkrét eset azért emlékezetes, mert tizenöt méterrel előtte ott van kb. háromautónyi üres parkolóhely. Azóta sem tudom, miért nem felelt meg a kényes ízlésének...
  • Az első év "fődíját" az a vadállat érdemelte ki, aki eszeveszett tempóban gyorsított rám a Budaörsin, annak ellenére, hogy messziről látta (illetve a fene tudja, fogalmazzunk úgy, hogy látnia kellett volna), hogy tolom át a bicajt a zebrán. Bőven féktávon túl volt, amikor leléptem, sőt, még akkor is, amikor a sávjába értem. Ha nem egy gyorsulási versenyre készült volna éppen, akkor nem lett volna semmi gond. Tulajdonképpen így se lett, de ez nem rajta múlt: amikor láttam, hogy olyan eszeveszettül gyorsít, hogy ebből baj lehet, a "szégyen a futás, de hasznos" elv alapján gyorsan felspuriztam a járdára. Addigra ő is észbe kapott (bár észről az esetében nem nagyon beszélhetünk) és beletaposott a fékbe. Ha még ott vagyok, késő lett volna, mert kb. 5-6 méterrel a zebra után sikerült csak megállnia.Ez egy közveszélyes őrült volt, akitől minimum örökre el kellene venni a jogsit.
  • A fenti vadállat párja nem annyira veszélyes, mint inkább pofátlan. Ugyanott kelek át, ő ugyan közelebb van, de jóval lassabban jön, bőven átférek, gondolom. Ő viszont a lassítás helyett változatlan sebességgel továbbhalad és közben átvált a belső sávba, hogy majd ott "kikerül". Persze én is arra haladok. Haladnék, de nem erőltetem a dolgot (nem szoktam, az előző esetben is azért indultam el, mert olyan messzire volt az a vadbarom, hogy meg se fordult a fejemben, hogy bármi gond lenne), megállok és megvárom, míg méltóságteljesen elhalad előttem. Simán megállhatott volna.

Statisztika/5: Időeredmények

A SportsTracker szerint munkába menet 27:47 perc, hazafelé menet pedig 35:34 perc az átlagos teljesítményem. Ezek garázstól garázsig értendő idők, nincs benne otthon a kerékpár kitolása a tárolóból )illetve betolása esténként), a munkahelyi garázsban a ki- és belakatolás, a beöltözés és az egyéb apróságok. Ezek kb. 10 percet adnak hozzá a fenti időeredményekhez.

Az én szubjektív érzésem szerint a 27:47 kicsit rossszabb, mint a valóságos átlagom, a 35:34 nagyjából stimmel. Persze minek jövök a szubjektív érzéseimmel, ha a gép mér, azon nincs vita, nemde? Márpedig van, felfelé torzítanak pl. olyan esetek, amikor leesett a lánc (volt egy ilyen időszak, amikor ez rendszeres volt, egy racsnicsere után ez a jelenség szerencsére nagyjából megszűnt...) vagy amikor megállok egy boltban vásárolni, lefelé meg az olyanok, amikor Sports Trackert úgy állítottam be, hogy álló, illetve illetve nagyon lassan haladó kerékpár esetén ne mérje az időt, ilyenkpr a tényleges menetidőnél 4-5 perccel rövidebb eredmények jöttek ki (kb. egy hónapig használtam ezt a beállítást).

Ennek megfelelően se a reggeli útvonal minimuma-maximuma (21:35 illetve 36:32), se a délutánié (28:51 ill. 41:52) nem igazán valós érték. Reggel valóságban jó érték a 25 perc alatti beérkezés és kiváló a 24 körüli. Délután jó a 35 körüli és kiváló 34 alatt. Ezzel szemben 28 illetve 38 perc felett pedig csak akkor végzek, ha valami közbejön, megállok egy benzinkútnál kereket fújni, leesik a lánc, ilyesmi.

Rinocéroszok

Végezetül pár buszos megoldás:.

  • Tekerek a Budafoki úton a Karinthy fele, a piros lámpánál áll az autósor, legelől egy csuklós busz. Simán elférek mellettük jobbról, szépen gurulok is előre. Kb. a busz csuklójáig érek el, amikor a buszsofőr elfordítja jobbra a busz első kerekét és a busz orrát kihűzza jobbra. Így már nem tudok előre csorogni. Nyilván ez a cél, nehogy már előre tudjak menni. Gondolom az a "fenyegetés" zavarja a buszdsofőrt, hogy esetleg előtte fogok tekerni és lelassítom. Én viszont elkanyarodnék jobbra a Karinthyn. Egyébként is, a piros lámpánál szabályosan előre lehet gurulni, bunkőságnak érzem, ha valaki ezt akarja megakadályozni.
  • Tekerek a Lónyai utcán a Kálvin tér felé. Utolér a busz nagyjából az Erkel utca magasságában és elkezd "nyomni", nagyjából egy méterrel mögöttem jön, bőgeti a motort. A Lónyai nem túl széles utca, szerintem nincs elég helye a busznak előzni, nem értem mit akar. Kb. száz méterre van a megállója, újabb ötven méterre a Kálvin téri lámpa, ami már látszik, hogy piros. De ez nem számít, a buszsofőr nyomul. A lámpánál mindketten megállunk én balra fogok menni, ő jobbra, de nem állja meg, hogy kiszóljon, hogy miért tartom fel, miért nem húzodok le jobbra. Mondom, hogy biztonságos oldaltávolság kell a parkoló autóktól, tőle is, meg hogy egyébként sem értem, hova előzne, amikor itt állunk a piros lámpámál mindketten. De az érvek nem számítanak, én egy nyamvadt bicilis vagyok, aki feltartja őfőméltóságát. Az, hogy ő nem tart követési távolságot és veszélyeztet, az nem számít.

A következő rész tartalmából...

Promontor második biciklis évada izgalmasan indul.

Hősünk "tartós" biciklije egy késő szeptemberi hétfőn megadja magát az anyagfáradás törvényének: eltörik a hajtókarja. Mindez a kiskörúti biciklisávon történik, ami viszonylagos szerencse, mert jó pár másodperbe belekerül, míg hősünk újra uralni tudja a veszélyesen impolygó kerékpárt és le tud fékezni.

A közelben van egy szervíz, ahol azonban közlik, hogy ilyen hajtókarjuk nincs, rendelni kell, legalább egy hét, míg megjön.

Némi hezitálás után a bicikli beletörődően ottmarad, hősünk pedig reményvesztetten ül a buszon és azon kesereg, hogy ha nem készül el időben, akkor nem lesz esély összegyűjteni a kellő számú biciklisnapot az aktuális BAM kampányban...

Szólj hozzá!

Címkék: budapest közlekedés autó kerékpár bicikli kresz critical mass kritikus tömeg autózás évértékelő beszéd bringázz munkába sports tracker BAM paulus velocipedus trilógia

A bejegyzés trackback címe:

https://jozsefbiro.blog.hu/api/trackback/id/tr275506190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása