Jöjjön egy újabb archív poszt, egy útinapló 2005-ből.
Mit kell tudni az archív útinapló rovatról?
Arra gondoltam, hogy ha már megérte a tíz évet a blog, akkor emlékezzünk meg az elődről. Volt nekem egy honlapom, amit még 1998-ban csináltam és amit sokáig blogszerűen irogattam. Volt benne pl. útinapló is.
Namármost ez a honlap már eltűnt a web feneketlen bendőjében (mond valakinek valamit a GeoCities név?), de a saját archívumomban még előásható a tartalma. Elő is ástam és úgy döntöttem, egy kis munkát megér, hogy újra publikus legyen. Ennek gondolom mind a négy (kb.) törzsolvasóm nagyon fog örülni, elvégre mi lehet annál jobb, mint tizensok éves poros mondatokat olvasni rég elfelejtett utazásokról.
Szóval ez egy sorozat lesz, az 1998 és 2009 közötti utazásaim listája, évenkénti bontásban. Itt ugye van némi átfedés, mert a blog 2007 végétől élt, majd meglátom, mi lesz az átfedő évekkel. A sorrendiség nem lesz teljesen lineáris, ugyanis 2003 előtt csak angol verzióban írtam a honlapot, az akkori listák fordítása viszont időbe telik, így a sorozatot az eredetileg is magyarul írt oldalakkal kezdem, a korábbiak majd később jönnek. A szöveg némi formázástól, meg az elavult linkek frissítésétől eltekinve eredeti, az utókor bölcs megjegyzéseit sárga háttérrel jelzem.
(Figyelem, ezekben a listákban a későbbi utak vannak elől. Eredetileg így írtam a honlapon, megfordítani meg túl lusta vagyok. Meg kb. ugye mindegy is...)
Háttérinformációnak annyit hogy a kölök szépen növekedett, így kicsit több szabadidőnk volt, bár nem volt mindig könnyű utazni vele.
Nagyirtáspuszta (december 26-28.)
Nagyirtáspuszta nem más, mint egy szép nagy tisztás a Börzsönyben. Turistautak keresztezik itt egymást és van itt egy 4 csillagos kis hotel is, nyáron uszómedencével. Szép téli időnk volt, a hótakaró igazán idillivé varázsolta a környezetet, ahol kisebb sétákat tetünk Eszterrel és teszteltük az új szánkóját is. A hotel étterme jól főz, van ingyen internet és a szaunát is élveztem.
Sopron (október 21-23.)
Rövidke hétvégét töltöttünk Sopronban, főleg a Lővérekben sétálgattunk Eszterrel, bár első este azért az óvárosban is tettünk egy rövidke sétát. Említésre méltó még rövid kirándulásunk a Károly-magaslati kilátóhoz, ahol külön szerencsénk volt, hogy az amúgy borús, esős hétvégén egy rövidke derült időszakban élvezhettük a kilátást.
Szombat este az Aranyfácán étteremben ettünk, elég jó, csak parkolni nem lehetett a keskeny utcában.
A szállásunk a Hotel Sziesztában volt, hetvenes évekbeli SZOT üdülős emlékeket idéző épület, sajna ráférne egy felújítás, a szobánkban meglehetősen lerobbant bútorok voltak, a fürdőszoba felszerelése is már régen megérett volna a cserére.
Őrség (július 10-17.)
Egy apartmanban laktunk egy hétig az Őrség Vendégházban. Kellemes hely, kedvesek a háziak és nagyon jó a mézes pálinka is. Egyetlen kifogásunk az volt, hogy az apartmanban a fürdőszoba túl kicsi.
Eszterrel nem könnyű mostanság utazni, teljes egészében hozzá kell igazítani a programot, így rengeteg időt töltöttünk a vendégház körül, a játszótéren, a lovaskocsiknál, a tyúkól környékén, mert Eszter ezeket élvezte a legjobban. Ráadásul két nagyon esős napunk is volt, amikor szinte alig tudtunk kimozdulni.
Így aztán nem sok helyre jutottunk el:
- Szalafő (július 13.): A pityerszeri szabadtéri múzeum igazi specialitás, amennyiben nem olyan épületeket mutat be, amelyek tényleg eredetileg is ezen a helyen épültek fel és eredetileg is a bemutatott célt szolgálták. Gyönyörű hely, csak sajna nagyon kevés időnk volt rá.
- Güssing / Németújvár (július 14.): A várost a festői várdomb uralja, rajta a Battyhány kastély impozáns romjaival. Pontosabban a kastély egy része még áll és egy érdekes kiállítás is megtekinthető benne, nem beszélve a termekből és a toronyból elénk táruló szép panorámáról. A várlátogatást még Eszter is élvezte, így ez volt talán a legszebb napunk.
- Vadása tó, Hegyhátszentjakab mellett (július 15.): Kölcsönbiciklivel tekertünk vagy tíz percet, míg a tóhoz eljutottunk, ahol egy rövid sétát tettünk. A további biciklizés ellen Eszter erősen tiltakozott, így tovább már nem jutottunk, pedig kiváncsi lettem volna a Borostyán tóra is. Aznap egyébként az Alsószeri csárdában ebédeltünk Nagyrákoson: a kaja jó volt (a dödöle a helyi specialitás, amit melegen ajánlok is, ha talán nem is itt), de a kiszolgálás hagyott maga után kivánni valót: a pincérnő elég durván elutasította azt a szerintem természetes kérésünket, hogy egy étlapot megtarthassunk (pedig a tálalón legalább tizenöt másik volt még) és valahogy a visszajáró összegét is "eltévesztették".
- Velemér (július 16.): A csendes és hangulatos erdei tisztáson álló középkori templom igazi gyöngyszem a XIV. századi falfestményekkel! Mindenképp az egyik legszebb látnivaló az Őrségben. Visszafelé vetettünk egy pillantást a szoknyás haranglábra Pankaszon, az is szép.
Porva (május 20-22.)
A Hotel Szépalma vendégei voltunk egy hétvégére. A környezet gyönyörű, a Bakony közepén, a Kőrishegy aljában, túrautak között egy madárcsiviteléstől hangos völgyben. Mi ezúttal nem túráztunk. Egy kicsit kerékpároztunk (edzetlenségem siralmas voltát sikerült megállapítanom!) és a hotel körül sétálgattunk Eszterrel.
München (április 15-17.)
Egy rövid hétvégére ugrottunk ki a barátaimmal Münchenbe. Szállásunk egy olcsó, de elfogadható színvonalú és kedvező fekvésű garniszálló volt a belvárosban, a sétáló övezet szélén.
Négyfős társaságunk elsősorban a sörre koncentrált, így a szűkre szabott időkeret ellenére is sikerült négy híres müncheni söröző választékát tesztelni:
- Hofbräuhaus: Péntek este itt kezdtünk. "München U'Fleku-ja" (az udvar, ahol leültünk egyébként tényleg egy kicsit ama prágai intézményre emlékeztetett) kötelező penzum minden müncheni látogatónak, még akkor is, ha nem szereti a sört. A csapolt Hofbräu Original és Hofbräu Dunkel alapadagja, mint oly sok helyen Bajorországban, 1 liter, hát rendeltünk hozzájuk emberes sült csülköt is káposztával és knédlivel, na
ennyit a wellness-hétvégénkről. - Chinesischer Turm Szombat dél már elmúlt, mire rátaláltunk az Englischer Gartenben erre az igazi hangulatos sörkertre, többféle sörrel és remek kolbászos tálakkal, bajor sramlizenével. Talán itt éreztük magunkat a legjobban, le is játszottunk vagy két oktávot, az eredményt borítsa a feledés homálya. Amúgy kétfajta sört is kóstoltunk (félbarna Starkbier és világos Sommerbier, ha jól emlékszem), az egyik jobb volt, mint a másik!
- Augustiner Restaurant: Szombat este ültünk ki a sétálóutca patinás sörözőjének a teraszára (bár a belső termek jobban néztek ki szerintem), de a kiszolgálást nem szerettük, és a sört (Augustiner Edelstoff) sem igazán, így aztán hamar továbbálltunk.
- Weisses Brauhaus Szombat este végül sikerült a társaságot ebbe a hangulatos sörözőbe becsábítani és nem bántuk meg. Itt Schneider Weisse söröket csapolnak, mi a félbarna Originalt ittuk, hát igen remek volt, csakúgy, mint a kolbásztál!
Azért egy kis városnézés is belefért a programba:
- Peterskirche A városházától nem messze álló templomot leginkább a tornyáért látogattuk meg szombat délelőtt, onnan ugyanis remek kilátás nyílik a városra, készítettem is jó néhány képet.
- Hofgarten: Itt is szombat délelőtt jártunk, kb. egy tíz percet üldögéltünk, hogy elfogyasszuk az útközben vásárolt epret (amelynek az íze sajnos sokkal rosszabb volt, mint a kinézete), mielőtt felkerekedtünk a vágyott sörkert felé.
- Frauenkirche: München egyik jelképét szombat délután néztük meg. Igazából nem tett rám mély benyomást, egyedül a két torony tetején látható "labdák" teszik jellegzetessé (talán az építész az FC Bayern korai rajongója volt... :-).
- Hazafelé megálltunk egy órára a melki apátságnál. A monumentális épületegyüttes leginkább említésre méltó része a tobzódó barokk templom és a gazdag könyvtár. Az ellenreformáció egyházának minden gazdagságát és hatalmát bemutatja Melk, felemás érzésekkel sétáltam az épületben.
Mitterbach am Erlaufsee (február 24-27.)
Mitterbach Alsó-Ausztriában található, Mariazell közelében. Mi egy sífutó-tanfolyamon vettünk itt részt (a Bozsik Sífutóiskola szervezésében). Az idő túl rövid volt még az alapok elsajátításához is, de kóstolónak remek volt. Szerintem lesz folytatása a dolognak...
(Komment 2019-ből: Nem lett folytatás, sajna...)
