Szubjektív sörlista, rövid kommentárral:
Bronzérem: Keserű Méz
Ezen sokat gondolkoztam.
Az év két legjobb söre egyértelmű volt számomra, a sorrenddel együtt. De melyik legyen a harmadik? Bár idén sok sörfesztivál elmaradt, azért volt néhány, amit megtartottak ezeken jó hangulatban remek söröket ittam. Pl. kétszer is volt cseh sörfesztivál a Westend tetőteraszán és nyáron Keszthelyen is belefutottunk egybe. Végül a Corvin Sétányon megtartott szeptemberi Szezonzárón kóstolt egyik sört ítéltem meg úgy utólag, hogy az volt a legemlékezetesebb "fesztiválsöröm".
Ráadásul nem is valami újdonságról van szó, hanem egy igazi klasszikusról, a Fóti Keserű Mézről, a sörforradalom veteránjáról. Mostanában boltokban kevésbé látom, nem is volt már otthon nálam palackban talán két-három éve (elvileg kapható itt-ott, tehát a Gyenge-Bart jogvita nem nyírta ki egyelőre) és fesztiválokra se mindig viszik a fótiak, de most volt és kihasználtam az alkalmat. És bizony nagyon jól esett az egyszerre malátás és markánsan komlós, jól eltalált harmonikus íz, a magyar hoplagerek őse, amit amúgy én amolyan imperial pilsnernek mondanék inkább az európai komlózás és a kicsit markánsabb, kekszes, mézes test miatt.
Akárhogy is, azon a szeptemberi délutánon a Corvin Sétányon igen jól esett!
Ezüstérem: Rampušák (szüretlen)
Az idei nyarunk nem teljesen úgy alakult, ahogy azt eredetileg terveztük, a járvány mellett egy gazdasági totálkár és egy elhúzódó autószállítás is nehezítette az utazásainkat. Viszont ez a két tényező együtt adta az ötletet, hogy vonatozzunk el Prágába családilag. Ez nem sörtúra volt, szorgalmasan végigjártuk a város nevezetességeit (már amennyi három napba belefér) és csak az esti vacsora mellé jutott nekem némi folyékony kenyér. A környék legtöbb sörözőjében pilzenit csapoltak, de az utolsó este találtunk egy kocsmát (U Kohouta), ahol mindenféle kis főzdének a sörei is elérhetőek voltak.
A képen a kedvencem, a Pivovar Dobruška főzete, a Rampušák névre hallgató 12-es szüretlen nedű. Négy hónap távlatából nehéz pontos sörkritikát adni, de nem is ez a lényeg: ez egy viszonylag kiegyensúlyozott, harmonikus cseh lager, friss kenyeres, malátás test felesel a fűszeres komlóval, minden kortya mennyei élvezet, mindig picit más, de közben ugyanannyira frissítő és csábító, csak az a baj vele, hogy olyan gyorsan lecsúszik...
Aranyérem: Sibeeria Podzim 2020 (Black NEIPA)
A Hetedik Lépcső két sörbarát részhalmaz metszetét célozza meg: a cseh sörök rajongóit és a mindenféle újmódi forradalmi sörök kedvelőit. Mivel ebbe a metszetbe többé-kevésbé én is beletartozom, viszonylag folyamatosan követem a csaplistájuk változásait. Október vége felé érkezett hozzájuk a Sibeeria főzdétől egy Black IPA, ami nálam kedvenc típus, így viszonylag hamar benéztem hozzájuk, hogy megkóstoljam. Aztán a következő napokban benéztem még vagy háromszor, annyira ízlett.
Ez egyébként egy abszolút sörforradalomkompatibilis alkotás, polgárpukkasztó módon felrúg minden eddigi konvenciót, gátlástalanul kombinál sörtípusokat és vadul "túladagol" mindent. Az ilyesmiből gyakran valami fura ihatatlan lötty kerekedik, de én pont azért szeretem a cseheket, mert az ottani kis főzdék még az ilyen kisérletezgetős típusokhoz is biztos kézzel nyúlnak. Nem mindig persze, de elég gyakran. Ebben az esetben ez így történt, szenzációs sör kerekedett ebből az egyébként DDH Black NEIPA besorolású keverékből.
Na de mi is az a DDH Black NEIPA pontosan?
- IPA: OK, ez alap, ha már a Borsodi is gyárt ilyet, akkor ezt nyilván mindenki tudja, hogy erősen komlózott, gyümölcsös illatú és ízű felsőerjesztésű világos (esetleg félbarna) sörről beszélünk.
- NE IPA: New England IPA, egy manapság divatos IPA változat, ami az alap IPÁknál kevésbé keserű, még sokkal gyümölcsösebb és a teste olyan sűrű opálos, mintha egy rostos gyümölcslét innánk. Ez egyébként tudtommal a hidegkomlózás mellékhatása, ami a NE IPA esetében lényegben kötelezően alkalmazott módszer.
- Black IPA: Szintén egy IPA alfaj, ami elsősorban színében tér el a többi IPÁtól, nevezetesen ez barna illetve fekete. Ízben csak mérsékelten "barnák" ezek a sörök, itt is a gyümölcsös illatok és ízek dominálnak.
- DDH: Ez a Double Dry Hoped kifejezés rövidítése, ami azt jelenti, hogy duplán hidegkomlózott. Egyesek szerint minden NE IPA eleve ilyen (kellene legyen), szóval lehet, hogy csak egy marketingfogás ezt külön odaírni...
Szóval összességében két IPA alfaj kombinációjával állunk szemben.
Ez mind OK, de milyen a sör?
Mennyei! Egészen remekül összehangolták a felsőerjesztésű barnasörök csokis, karamelles testét a déligyümölcsök intenzív illataival és ízeivel. Minden korty kicsit más, hol a csoki picit erősebb, hol egy kis mandarin bújik elő, harmadjára grapefruit, negyedjére megint csoki, és így tovább, Úgy bomlik ki a sör a kortyolgatások során, mint egy Bach concerto. Mindeközben a hab imádnivalóan krémes, a korty selymes, az utóíz kellemesen keserű és tartós.
Szóval ez a sör kérem egy csoda!
Sose legyen rosszabb évem!
Egyébként, mivelhogy ez az év utolsó posztja:
Boldog Új Évet Kívánok!
