"Biciklizni kezdtem" - nyilatkoztattam ki hét éve. Aztán megosztottam az első, második és harmadik és a további évek tapasztalatait. Azóta is biciklizem, ez a poszt a hetedik évről szól.

"Tartalomjegyzék"

• Menetteljesítmény, azaz mennyit bicikliztem egy év alatt.
• Hello, Bringás, azaz a Kerékpárosklub új biztosításának kiértékelése.
• Bubi: mennyit Bubiztam, illetve reflexió a "Bubisirató" hírekre.

Na, akkor kezdjünk is bele.

Mennyit bicikliztem?

Itt a válasz:

A 2018-19-es szezon eredménye 5237 km:

A tavalyi kb. 4900 km után nagyjából 300 km növekedés. Ez megfelel a várakozásaimnak, nagyjából annak tudható be, hogy egyre gyakrabban használom a Kelenföldi Pályaudvar alatti átjárást az Ajnácskő utcai útvonal helyett, főleg nyáron. Persze lehetne részletesebb elemzést is adni (bevásárlások, családi bringázások), de most ettől eltekintek. A jövőre nézve növekedést már nemigen várok, szerintem ez az évi 5000 km körül ingadozó "menetteljesítmény" lesz hosszabb távon is a jellemző.

Azért az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy a "legegzotikusabb" bringázás címre sokáig a Dunaparty Megállóhoz tett kiruccanás volt a legesélyesebb, de aztán a nyári ausztriai nyaralásunk során megtett wachau-i túra letaszította a trónról: a Melk és Spitz an der Donau közti, kompolással súlyosbított oda-vissza bringatúránk megérdemelte az év bringázása címet. Egyébként nem saját bringával mentünk, hanem a Bubi helyi verzióját használtuk. Ezek ugyan a Bubihoz hasonlóan elég lomha járgányok (bár annyira azért nem), viszont az óra alapú béleti díj (1 euro) miatt sokkal olcsóbbak, mintha valamelyik privát szolgáltatónál béreltünk volna napi 15-20 euróért és arra a két, kb. 20 kilométeres szakaszra megfeleltek.

Hello Bringás

Felkerült egy új bringás alkalmazás a telefonomra.

Történt ugyanis, hogy a Kerékpárosklub biztosítót váltott. Az új biztosítás lopáskárra is kiterjed, viszont az esetleges kártérítés feltétele, hogy a biztosító alkalmazását le kell tölteni és az alkalmazáson belül minden egyes lakatolásnál le kell fényképezni a bringát. Ezt az alkalmazást hívják Hello Bringásnak, és tavaly télen töltöttem le a telefonomra.

Mit is tud a Kerékpárosklub biztosítása?

A főbb szolgáltatások:

• Balesetbiztosítás (max. 1,5 millió forint)
• Felelősségbiztosítás (max. 2 millió forint/év)
• Lopáskár (40-500 ezer forint választott módozattól függően)

Az újdonság a lopáskár, ez korábban nem volt. Jól hangzik, de nézzük konkrétan, mennyibe kerül és mit kapok érte. Négy módozat van, ezek közül lehet választani:

• Biztosítás 40: max 40 ezer forint térítés (éves díj 2000 forint)
• Biztosítás 100: max 100 ezer forint térítés (éves díj 4900 forint)
• Biztosítás 250: max 250 ezer forint térítés (éves díj 15200 forint)
• Biztosítás 500: max 500 ezer forint térítés (éves díj 22200 forint)

Tekintettel arra, hogy én egy húszéves Csepellel járok, aminek a számlája már rég nincs meg, ezért én a Biztosítás 40-et választottam. Ugyan a bringa szerintem jóval többet ér 40 ezernél, mert jól karban van tartva és van rajta pár dolog, amit az utóbbi években cseréltem, de nem tartottam érdemesnek a 100-as módozattal vesződni, több okból sem:

• Tapasztalatom szerint minél magasabb a biztosítási összeg, annál kötözködőbbek a biztosítók. Hiába van egy 100-as módozatom, hamar kitalálják, hogy az a bringa nem ért annyit (amortizáció, számlák hiánya, stb.).
• A 100-as módozat felára évi 2900 forint, ezért kapok elvileg 60 ezer forintnyi extra kártérítést (vagy nem, ld. az előző pontot). Tehát a kárérték 4,8 %-a a biztosítási díj, Szerintem ez elég magas díj: ugyan a kerékpárlopás valós veszély, azért messze nem 4,8 % annak az esélye, hogy egy év alatt ellopják a bringámat. Esetemben (kis értékű, ránézésre "ócska" bringa, rendesen lelakatolva, mindig csak rövid időre az utcán hagyva) becslésem szerint bőven 1% alatt van a tényleges veszély. Azaz számomra ez egy erősen túlárazott biztosítás lenne.

Egyébként általánosságban is az a véleményem, hogy a Biztosítás 40/100 módozatoknak nem sok értelmük van. Tipikusan ezek azok a kis kárösszegek, amikre szerintem egyáltalán nem érdemes biztosítást kötni. Ekkora kárt a legtöbb ember képes a tartalékaiból fedezni, maguk a biztosítások meg általában túlárazottak, mert viszonylag gyakori (vagy annak tartott) káreseménnyel számol a biztosító.

Szóval a magam részéről jobban örültem volna, ha ez az újdonság nem kerül bele a biztosításba, vagy legalább az alapcsomagnak nem része, Helyette sokkal jobb lett volna, ha magasabb felelősségbiztosítási keretet kapunk. A jelenlegi 2 millió forintos felelősségbiztosítás soknak hangzik, mert magával a biciklivel közvetlenül valószínűleg nem lehet ennél magasabb kárt okozni, (bár azért egy prémium autómárka esetében a fényezés vagy egy visszapillantócsere már húzós tétel), de ha mondjuk miattam félrerántja egy autós a kormányt és összetöri az autóját, meg esetleg egy másikat is, akkor 2 millió mindjárt nem elég semmire.

Nos, a Hello Bringás nem a kedvencem, az a helyzet:

• Kezdjük azzal, hogy az alkalmazás szerint nekem nincs biztosításom. Ez tényszerűen nem igaz, hiszen a kerékpárosklub tagságommal együtt jár a biztosítás is. Csakhogy a Hello Bringás erről nem tud. Pedig a profilomban meg van adva a tagsági számom, tehát ennek alapján lekérdezhetné és kiírhatná a megkötött biztosítási módozatot és annak az érvényességét. De ezzel nem fáradtak, így marad a zavaró és félrevezetű kiírás, miszerint nekem még nincs biztosításom...
• A lopásbiztosítás feltétele, hogy minden alkalommal, amikor a városban lelakatolom valahol a bringát, fényképezzem le és töltsem fel a fényképet a Hello Bringásban. Ez a fényképezkedősdi két szempontból is bosszantó dolog. Egyrészt, néha megfeledkezem róla, olyankor a biztosítás nem él. (Pontosabban él, de a maximális kárkifizetés összege iziben feleződik.) Másrészt az alkalmazás minden, csak nem gyors. A fénykép csak akkor lesz érvényes, ha GPS koordinátákkal együtt töltöm fel, azonban mire az alkalmazás kegyeskedik lekérdezni a GPS-t, néha bizony egy-két perc is eltelik. Ráadásul a fényképet addig is hagyja elkészíteni, csak éppen feleslegesen, mert GPS nélkül nem töltődik fel. Ilyenkor csinálhatok egy újabb képet, megpróbálhatom újra feltölteni, hátha már sikerül. Néha négyszer-ötször is próbálkoznom kell, mire végre felmegy egy kép.

Szóval az örömöm nem teljes. Kaptunk egy új biztosítási szolgáltatást, aminek szerintem nincs sok értelme és kaptunk hozzá egy alkalmazást, aminek a használata csak az időmet rabolja.

Bubi

Olvasom, hogy a Bubi nagy kudarc és a BKK gondolkodik a hogyan továbbon.

Most mondhatnám, hogy én megmondtam előre, de ez nem teljesen igaz. Én ugyanis bevallottan túlzottan is optimistán azzal számoltam, hogy ha nem is gyorsan, de a Bubi elérheti a kerékpáronkénti napi három-négy bérlést. És még így is drágább lett volna, mintha buszokat vettünk volna helyette.

Azon nem lepődtem meg túlzottan, hogy a napi négy bérlés nincs meg, azon viszont igen, hogy a napi egy se jön össze. Azon meg még inkább, hogy a bérlések száma évek óta csökken. Aminek egyenes következménye, hogy a Bubi kifejezetten rossz hatékonyságú eszköze a BKK-nak, azaz egy út vagy akár egy kilométer megtételének a közpénzterhe sokkal magasabb (több, mint hatszoros!), mint mondjuk egy busz esetében. Szóval ilyenformán még inkább igazak azok a fenntartások, amivel a Bubi bevezetését fogadtam.

Mi a helyzet máshol?

Az induláskor anno a londoni és bécsi példákkal vetettem össze a Bubit, tegyük meg ezt most is:

• Londonban 2013-ban a nyári csúcshónapban, azaz júliusban volt kb. 1 millió bérlés, ami kb. 4 bérlés/bringa/nap használatnak felelt meg. Bár a bérlések száma 2018 júliusára 1,25 millióra emelkedett, időközben a bringák száma is nőtt (8 ezerről 11 ezerre), azaz a fajlagos használat lényegében stagnált.
• Bécsben a 2013-as kb. 800 ezres éves bérlés 1,66 alkalom/kerékpár/nap fajlagos használatot jelentett. Azóta elérték az évi egymilliós bérlésszámot, de a bringaszám szintén növekedett, így a fajlagos használat, kb, 1,8 alkalom/kerékpár/nap értékre emelkedett, azaz kb. 10 % a növekedés öt év alatt.

Szóval csodák máshol se történtek, stagnálást vagy mérsékelt emelkedést látunk. 

Nehéz megmondani, mi az ok, folyik a tippelgetés:

• Nehezek, lassúak a bringák
• Körülményes a használat, pl. a bérleteseknek évente személyesen kell hosszabbítani.
• Elavult a rendszer, pl. nem kéne dokkoló.
• Berobbantak a versenytársak, pl. a bérelhető e-rollerek, de akár az autómegosztók is.
• Budapest még mindig nem igazán kerékpárbarát város.
• Rossz a marketing, ezért használják kevesen.

Na, én a magam részéről nemigen fogom megmondani a tutit. Valószínűleg, mint mindig, sok tényező együttes hatása okozza a kudarcot, tehát akár a fentiek mindegyike egyszerre igaz lehet. Ami nem könnyíti meg a megoldást, mert nem elég egy dolgot kijavítani, valószínűleg egy komplex megoldás húzná csak ki a Bubit a csávából.

Illetve egy egyszerű megoldás azért adódna. Nevezetesen "bezárni" az egészet. Ami sok szempontból a legkevésbé kockázatos megoldás lenne: azonnal megszabadulnánk egy évi százmilliós veszteséget termelő, ugyanakkor nem túl sok bizonyított társadalmi hasznot termelő szolgáltatástól.

A legkomolyabb ellenérv a bezárás ellen talán az lehet, hogy "rossz üzenet", mert az egyébként támogatandó kerékpározás ellen hat. Csakhogy szerintem pont az a rossz üzenet, ha egy bizonyítottan nem népszerű, nem hatékony, közpénzfaló eszközt mindenáron fenn akarunk tartani, csak azért, mert az egy "kerékpáros szent tehén". A városi kerékpározás köszöni szépen, túl fogja ezt élni. Ráadásul szerintem most "marketing" szinten is viszonylag fájdalommentesen lehetne eladni a Bubi bezárását: azt kéne kiemelni, hogy megjelentek a piaci alternatívák (e-roller, Donkey Republic, stb.) és úgy eladni a sztorit, mintha a ezek megjelenése legalább részben a Bubi érdeme lenne, azaz mintha a Bubi lett volna az úttörő, amely most, szerepét betöltve visszavonulhat.

Persze ez politikusként nehéz döntés: valamit "bezárni" sokkal kevésbé profitábilis politikailag, mint valamit "megnyitni", vagy "megújítani", szóval a magam részéről tartok tőle, hogy a Bubi sorsa is a "megújulás" lesz, jó sok pénzből, zsíros közbeszerzéseket juttatva a megfelelő cégeknek...

Mennyit Bubiztam én?

Nos, a Bubit illető általános, elvi fenntartásaim ellenére én használtam a Bubit, többé-kevésbé elégedett felhasználóként. Nem is keveset, legalábbis szubjektíve úgy éreztem, elég gyakran pattantam nyeregbe. De most vettem a fáradságot és összeszedtem, hogy pontosan mennyi is volt a tavalyi használatom. Nos, 

• 26 alkalommal,
• összesen 63,65 kilométernyit,
• azaz egy alkalommal átlagosan 2,45 kilométernyit

tekertem Bubival.

Azaz tulajdonképpen nem is olyan sok ez, nagyjából kéthetente egy alkalom. A leggyakrabban használt útvonalam egyébként a Ferenciek tere és a Corvin negyed közti szakasz, ezt összesen 7 alkalommal tettem meg tavaly, tipikusan olyankor, amikor előző este kocsmázás miatt az irodában hagytam a biciklit és reggel 8-as busz és Bubi kombóval mentem be dolgozni.

Legérdekesebb és leghosszabb menetként pedig egy családi bubizást tudok felmutatni, a Duna parton tekertünk végig a Gellért tértől a Margit hídig. Ennek során túl is léptük a félórás időkeretet, de mivel ez volt az egyetlen ilyen alkalom, belefértünk a bérletes keretbe, tehát valójában nem kellett fizetnünk az időtúllépésért.

Ha már idáig eljutottam, azt is megnéztem, megérte-e a Bubit használnom. Nos, ha az éves bérlet teljes árát (12 ezer forintot) kifizettem volna, akkor nem nagyon, mert  akkor egy Bubi menet 461 forintomba került volna és ugye ehelyett egy út normál BKV jeggyel 300 forint. Viszont négy kollégával közösen használjuk a Bubit, azaz nekem csak 3000 forintba került az éves bérlet, így egy menet már csak 115 forint volt. Annyit pedig megért.

Ha már itt tartottam, akkor azt is megnéztem, mik voltak a tavalyelőtti Bubis számaim. Nos:

• 39 alkalommal,
• összesen 80,81 kilométernyit,
• azaz egy alkalommal átlagosan 2,07 kilométernyit

tekertem tavalyelőtt. Azaz esetemben is igaz, hogy csökkent a Bubihasználatom. No nézd csak, én tehetek az egészről... ;-)

Közlekedési helyzet

A közlekedési helyzet szubjektív megitélésem szerint valamelyest tovább romlott, elsősorban azért, mert egyre nagyobbak a dugók és emiatt egyre idegesebbek az autósok. Egyébként a tavalyi értékelésemet idén is fenntartom.

Zárszóként balesetmentes közlekedést kívánok mindenkinek!