HTML

 

PromontorBlog

Mozik, utazások, fotózás. Budapest, Újbuda. Fogyasztóvédelmi füstölgések. Sportkommentárok. Sörélmények. Rendkívül eredeti, ugye...

Friss topikok

Ők meg látogatnak

free counters (2008 november 28. óta)

Őket hirdetem

Bloggerunió

Magamat hirdetem

Első Magyar Háromcsillagos SuperBlog!

Ezt szívom

Budapest szmogtérképe

Ehhez próbálom tartani magam

Ehhez próbáld tartani magad

Creative Commons Licenc

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda EB 2012

Férfi kézilabda VB 2011

Férfi kézilabda VB 2011

Női kézilabda EB 2010

Női kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda EB 2010

Férfi kézilabda VB 2009

Férfi kézilabda VB 2009

Női kézilabda EB 2008

Női kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Férfi kézilabda EB 2008

Női kézilabda VB 2007

Női kézilabda VB 2007

Párizsi benyomások

2015.11.05. 07:02 promontor

Párizsban jártunk a nyáron.

Részletes összefoglaló valószínűleg nem lesz, viszont felsorolásszerűen megosztok néhány praktikus és nem praktikus megfigyelést, amolyan vegyesfelvágott jelleggel:

  • 18 év alatt ingyenesek a múzeumok. Nem mindegyik, de a legfontosabbak (Louvre, impresszionisták, Pompidou, stb.) igen. Mindenkinek, még szír illegális bevándorlóknak is. EU polgároknak meg 26 éves korig. Családosok, egyetemisták, irány Párizs!
  • Persze akinek nincs ingyen (azaz a felnőtteknek), annak elég drága. A kisebb múzeumok 7-8, a nagyobbak 10 euró felett vannak (Louvre 15, Musée d'Orsay 11). Mi vettünk Museum Pass-t, így valamivel olcsóbban kijöttünk, viszont a múzeumi napokon holtfáradtan értünk haza, gyakorlatilag tövig koptattuk a lábunkat. A lányok hősiesen bírták...
  • 12 év alatt van félárú jegy a metróra. Pontosabban a szimpla jegyből nincs, de a 10-es gyűjtőből van. Kicsit szívtam a fogam, hogy a nagyobbik kölök pont kifutott belőle. Nem mondom, hogy nem fordult meg a fejemben, hogy neki is gyerekjegyet vegyünk, de aztán a becsület győzőtt. Ahhoz képest, mennyibe volt ez az út, az a kb. összesen húsz euro pluszköltség már nem osztott, nem szorzott.
  • Diákoknak (26 éves korig) van hétvégi jegy is. Gondoltam én. Aztán amikor vettem volna egyet, akkor azt írta ki az automata, hogy Saturday or Sunday, azaz hétvégi jegy, de csak egy napra. Ezen kicsit felhúztam magam, mert a közlekedési vállalat honlapján található francia szöveg alapján én ezt hétvégi jegynek gondoltam. És amikor este újraolvastam a leírást a RATP honlapján, akkor is: mert egy napijegy esetén mi értelme weekend ticketnek hívni és főleg mi értelme azt írni, hogy a jegy érvényes az első nap 0. órájától az utolsó nap. 24. órájáig, ha az első nap ugyanaz, mint az utolsó. Persze lehet, hogy a Google Translate alapú francia tudásom nem tökéletes, de ha már itt tartunk, azért az elég snassz, hogy a jegyfajtákról nincs angol nyelvű leírás. Pedig még a provinciális Budapesten is sikerült összehozni ilyet a BKK-nak...
  • A metró és a HÉV (franciául RER) hálózat amúgy mintaszerű sűrűségű, bárhova el lehet jutni velük. A design nekem tetszik, a jellegzetes fényes fehér csempe, a kovácsoltvas, szecessziós feljárók szépen illenek a párizsi hangulathoz. Megjegyzem, mozgólépcsővel és lifttel igencsak kevéssé ellátott a metró, a hosszú, szűk és néha világvárosiasan büdös (értsd: a design másik értelmezése az, hogy erősen illemhelyszerű, amit a helyenként markáns ammóniaszag is megerősít...) folyosókat rengeteg lépcső tagolja, a "lejárjuk a lábunkat, míg átszállunk vagy éppen felérünk a felszínre" effektus természetes velejárója a párizsi metrózásnak. A 4-es metró ikerállomásait védelmező budapesti álláspontot ("Ha a mozgólépcsők egy közös állomás két széléről indulnak, akkor is óriási maradt volna a gyaloglási távolság.") az átlag párizsi valószínűleg értetlenkedve fogadná.
  • Valamennyire érthető, hogy a 14 (+2 elágazás) metró és 5 RER vonallal rendelkező hálózat egyes szakaszait időnként felújítás vagy karbantartás miatt lezárják, de az akkor is fájt, hogy a Versailles-ba menő turistamágnes RER C vonal városi szakaszának felújítására a turistaszezon csúcsának számító augusztust találták a legalkalmasabbnak a könnyed franciák. Ez nekünk két plusz átszállást és kb. 40 perc utazási időt jelentett. A másik "tust" a 13-es metróvonal Basilique de St. Denis metróállomásának időleges lezárása jelentette, az emiatt szükséges átszállásokat végül nem vállaltuk be, így a francia királyok temetezési helyéül szolgáló híres katedrális megtekintése ezúttal kimaradt a programunkból.
  • A két évvel ezelőtti bajor utazásunk sorcsökkentő megoldásait sajnos korlátozottan tudtuk alkalmazni Párizsban. Az Eiffel torony az én hibám, korábban kellett volna kapcsolnom. Kb. egy héttel az utazás előtt mindenesetre már nem volt elérhető jegy egyik napra sem, így kénytelenek voltunk végigállni a kb. 80 perces sort. (Ez lehetett volna több, ha nem kb. a nyitásra megyünk és lehetett volna kevesebb, ha a könnyed és nagyvonalú franciák nem negyedóra késéssel nyitják meg a kaput. Na jó, akkor is valamivel kevesebb lett volna, ha a lépcsőn megyünk fel, az a sor lényegesen rövidebb volt, de a lányok nem vállalták be.) Aztán vártunk még kb. félórát a másodikon, ahol át kell szállni a csúcsra menő liftre. Ezt amúgy nem panaszképp mondom, az Eiffel torony egy mérnökembernek mindenképp kihagyhatatlan célpont és hát a legutóbbi (1995) még eléggé low-budget párizsi utam során kihagytam, azaz most mindenképp pótolni illett.
  • Meglepő módon a leghosszabb sort nem az Eiffel toronynál, hanem Versailles-ban kellett kiállnunk. Ez annyiban persze nem meglepő, hogy a híres kastélykomplexum turistatömegeket vonz, annyiban viszont nekem csalódás volt, hogy naívan abban reménykedtem, hogy a Paris Museum Pass-unk majd viszonylag gyors bejutást biztosít majd. Hát nem biztosított. A biztonsági ellenőrzés volt az első akadály és ahhoz csak egyetlen sort alakítottak ki. Így viszont valamivel több, mint másfél órát töltöttünk a kapuk előtt. Ezt se bánom. Versailles szintén kimaradt anno és szintén nagyon készültem a pótlásra. A palota csodálatos, mindenképp látni kell. Illetve pontosítok: nem annyira csodálatos, mint inkább elképesztően pompázatos és fényűző. Birodalmi, na. Ebben van valami ellenszenves egy magamfajta kisországbéli kurucnak, de ezzel együtt is ezt azért egyszer látni kell.
  • Ami viszont pont a pompázatosság és fényűzés szempontjából csalódást keltett, az a kastély parkja, ami bizony elég "kopottas" volt számomra. Ennek talán az egyik oka a franciák által kedvelt apró homokszerű fehér aprókavicsos borítás, amitől az ember cipője (és a nadrágja is, amúgy) kb. öt perc alatt poros lesz, de igazából a rengeteg nem működő szökőkút, kopottas pavilonocska vagy éppen üres medence is inkább hanyatlást, mint napkirályi pompát idézett.
  • Szerencsére a már említett Museum Pass azért biztosított előjogokat: a Louvre és a Musée d'Orsay teljesen külön sort biztosított már a biztonsági ellenőrzéshez is a bérleteseknek, így ide viszonylag gyorsan be lehetett jutni.
  • Budapesti Bubis felhasználóként elvileg logikusan adódna, hogy Párizsban kipróbáljuk a Velibet, de ez nem történt meg, lévén a kisebbik kölök még túl kicsi hozzá. Így aztán a Velib kimaradt, de azért igyekeztem figyelni, vajon mennyire interálódott be a városi létbe a közbringa. Nos, eléggé. A nagyobb utak szélén elég gyakran láttunk bringasávot, és elég sokan használták is, sajáttal és Velibbel is. Nem amszterdami mértékben persze, de azért elég sokan, talán valamivel többen, mint Pesten, de persze forgalomszámlálást nem végeztem, szóval a fene tudja. A kis utcákban is rendszeresen láttunk bringásokat, könnyed párizsias módra centizgették az autókat, akik hasonlóképp könnyed párizsias módon centizgették vissza a bringásokat. Ez elvileg nem hangzik túl rokonszenvesen, de igazából nem volt veszélyes, mert általában kis sebességgel és kis sebességkülönbséggel végrehajtott zsonglőrködésekről volt szó, ami nem hordozott magában komoly balesetveszélyt. Pontosabban koccanásveszélyt nagyon is, de sérülésveszélyt nem.
  • Párizsba az obligát Erfransz mellett három fapados is repül, mi a fapados blog idevágó remek cikke alapján  a Transaviát és ezáltal az Orly-t választottuk, ez abszolút bejött. Fapadosban kezdők vagyunk (ez volt a 2. számú próbálkozás), ezért kicsit féltünk a csomagokkal, meg a ferihegyi bádogszaunával kapcsolatos mizériáktól, de félelmeink alaptalannak bizonyultak. Ehhez persze kellett, hogy betartsuk a csomagokra vonatkozó szabályokat (meglepő módon remekül befértünk két gurulósba és két hátizsákba, pedig tíz napra mentünk és még laptopot is vittünk), de akárhogy is, a beszállás egész gyorsan és flottul ment. Szóval a fapados hozta azt, amit az egyszeri utas elvár tőle, elvitt A-ból B-be különösebb utasszívatások nélkül. Az Orly is remek választás, fejenként két jeggyel, egy villamos-metró átszállással gyakorlatilag bármely párizsi címre el lehet jutni teljesen normálisan.
  • Sokáig kerestünk megfizethető szállást, elsősorban a Booking.com-on vadásztunk, elég elkeserítő árakat találtunk csak. Aztán a már említett cikkben valaki javasolta a Homelidays.com-ot, azt is megnéztük ez egy amolyan francia booking.com-os portálnak tűnt. Ránézésre is bővebb volt a kinálat, mint a bookingon, találtam is rajta egy álomapartmant, Marais negyed, két szoba, felújított tetőtér, kb. 60 euro/éj, már majdnem megyek lelkesen mutatni a családnak, de aztán látom, hogy előleget kell utalni és kezdek gyanakodni, hogy túl szép ez az ajánlat. Kutakodom tovább kicsit a neten és találok pár panaszkodó posztot, hogy ezen a portálon gyakran kamu apartmanokkal vágják át az utazókat. Nézem tovább a portált, olvasom (pontosabban próbálom google translate segítségével megérteni) a portál ászf-jét, és hát benne van, hogy ők csak közvetítenek, nem ellenőriznek senkit, foglalás csak saját felelősségre. OK, hát akkor a homelidays-ről ennyit.
  • Azért csak találtunk szállást, de kicsit kijjebb kellett mennünk. Elkezdtem Párizs környéki szállásokat nézni metróvonalak mentén, így akadtam rá egy szállásra Creteil-ben, ez egy francia apartmanszállólánc, végül náluk foglaltunk. Alapvetően elégedettek voltunk velük, azt adja, amit igér, egy dolgot tudok tanácsolni annak, aki idetéved, ha lehet kérjen tartalék csipkártyát az ajtóhoz, mi először csak egyet kaptunk és az egyik este ez elromlott, persze recepció már nem volt, nem kevés telefonálásba került mire bejutottunk. A javukra szóljon, hogy kompenzáció gyanánt kaptunk egy ingyenreggelit.
  • A francia fine diningot érthető okokból kihagytuk, így 1-2-3 Mislencsillagos Csodaétteremben se voltunk. Remek bagetteket és sajtokat vettünk a közértben esténként, illetve lassacskán egy üveg bordói vörösbort is elszopogattunk hozzájuk. A városban általában szendvicset ettünk. Pár alkalommal tettünk csak kivételt, a Quartier Latinben, a Saint-Séverin környékén van sok kis étterem, amelyik 10-12-15 euróért háromfogásos turistamenüt kínál, itt kétszer ettünk. Ezek előnye, hogy minden fogáshoz több ajánlat is van illetve hogy szerepelnek a turisták számára elengedhetetlen ételek, úgymint békacomb (megvolt), csiga (kihagytuk), hagymaleves (semmivel se jobb, mint itthon), creme bulee (megvolt) és hasonlók. Egyszer ettünk egy hasonló menüt a Montmartre-on is egy hangulatos, de sokkal tömötteb helyen is, az se volt rossz.
  • A francia fagyit többször teszteltük a gyerekek kérésére. Elég ócska.
  • Disneyland kimaradt. Nemcsak azért, mert rohadt drága, hanem azért is, mert a beszámolók szerint augusztusban hatalmas sorok vannak mindenhol. És ugyebár egy kurvadrága vidámparkban nem azzal akarom tölteni a napomat, hogy sorbanállok, arról nem is beszélve, hogy emiatt az maradjon meg a gyerekekben, hogy mennyi jó attrakcióról maradtak le a az órás sorállások miatt. Erről aztán a csajokat is meglepően könnyen sikerült meggyőzni.
  • Belefutottunk viszont egy meglepetés nyári vidámparkba a Tuileriák kertjében, ez az előzmények után kihagyhatatlan volt. Nyilvánvalóan lehetetlen volt az orrunk előtt elterülő vurstlira nemet mondanunk a kölköknek. Persze szívtam a fogam, mert egy-egy attrakció 3-5 eurót kóstált fejenként, végül abban maradtunk, hogy amikor arra járunk (és hát azért jártunk arra többször is, elég centrális hely, ugyebár), beugrunk egy-két körre. Így valamennyire kordában tartottuk a költségeket, de azért a gyerkőcöknek is jutott valami.

Hoppá, most látom csak, hogy a sok praktikum között elveszett maga a város. Az alábbiakban pár lelkendező pont arról, mit kell szerintem látni:

  • Gótikus katedrális és rózsaablakrajongóknak (mint pl. én is) a Notre Dame mellett kihagyhatatlan a Sainte Chapelle és a St. Denis katedrális (amit mi a már említett okokból mégiscsak kihagytunk). Akinek ez nem elég, az Párizs szűkebb és tágabb környékén több kirándulást is tehet (pl. Reims, Rouen, Beauvais), a mi választottunk Chartres volt, ahol mellesleg nem csak tényleg csodálatos katedrálist élveztük, hanem a kisvárosi nyugalmat is. Hiába Párizs már néha sok volt nekünk.
  • Valószínűleg a kisebbséghez tartozom, de nekem nagyon bejön a Defense negyed. Ez az a hely, ami ugyan a XX. század terméke, de én még a XXI. század elején is kellően futurisztikusnak érzem, mintha egy sci-fi díszletei között járkálnék. Továbbá azt is gondolom, hogy a Defense jó példa arra, hogy a kortárs "acélüvegkockagyártó" építészet is képes minőségi épületek előállítására. Én még a sokak által emlegetett elidegenítő, embertelen kockaváros effektust se érzem, valahogy van benne élet. Persze nem annyi, mint a szomszédos Párizsban, de ahhoz képest, hogy egy elővárosról beszélünk, nem rossz ez.
  • Persze Párizs azért jobb. Nehéz megmondani melyik negyedet, épületet szerettem a legjobban, így következzen egy szubjektív felsorolás.
    • Szeretem a Marais negyedet, azon belül is a kedvencem a Vogézek tere.
    • Tetszik a Pompidou center környéke és a '95-ös első nagy párizsi utam során nagyon szerettem a közeli Les Halles komplexumot, elsősorban persze a parkját. Ezúttal ebből keveset élvezhettünk, mert a Les Halles-t éppen átépítik, sajna.
    • Szeretem a Luxemburg palota kertjét, sőt igazából minden párizsi parkot szeretek, a már említett tipikus porosító fehérkavicsosos borítás ellenére. Pontosabban nem annyira a parkok szépek (bár azért azok), mint inkább a hangulatuk megkapó, amit a tömegesen piknikező franciák teremtenek meg, akik sokkal természetesebben használják és élvezik a parkjaikat, mint mi.
    • Szeretem a párizsi utcakép tipikus elemeit: a kovácsoltvas erkélyeket, a keskeny saroképületeket, a patisserie-ket, a boulangerie-ket, és egyéberie-ket.

Szóval Párizs gyönyörű, varázslatos hely. Jó volt ott lenni.

paris2015bypromontorblog_478x398.jpg

Frissítés, 2015. november 14-én:

Mielőtt véglegesítettem, többször átolvastam a posztot, hogy nem felejtettem-e el megemlíteni valamit. Az ilyen "sok apró emléket, benyomást felsorolunk" jellegű irásoknál mindig ott motoszkál bennem, hogy valamit biztos kihagytam.

Hát most az egyik kimaradt gondolatra már emlékszem:

Párizsban sokszor találkoztunk a terrorveszély apró jeleivel, a minden múzeumban kötelező csomagátvilágítással, a parkokban, forgalmas tereken, nevezetességek közelében néha felbukkanó rendőrőkkel vagy éppen sisakos, állig felfegyverzett terrorelhárítókkal. 2001 szeptembere vagy éppen Charlie Hebdo óta ez nem meglepő és felesleges túlzásnak se éreztük. Hogy mennyire nem volt az, az tegnap este óta még egyértelműbb. Sajnos.

Biztos lehetne okos mondatokat írni terrorról, fanatizmusról, szabadságról, nemfélésről. Ezeket meghagyom a nálam bölcsebbeknek.

Marad a részvét és az együttérzés egy csodálatos város csodálatos lakóival...

3 komment

Címkék: utazás franciaország párizs benyomások

A bejegyzés trackback címe:

https://jozsefbiro.blog.hu/api/trackback/id/tr207769694

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gomboc r2r 2015.11.15. 11:38:10

Attól, hogy valaki csinálja, még nem lesz jó megoldás. Viszont nem érted a logikát és az okokat mögötte, ami sajnálatos.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2015.11.15. 15:33:21

@gomboc r2r: Sajnos ennek a kommentnek egyik mondatát se sikerült megértenem, lehet érthetőbben kéne fogalmaznod.

gomboc r2r 2015.11.23. 19:47:02

@promontor: Csak mondom, hogy attól, hogy Párizsban nagyon sokat kell a metróknál gyalogolni, még nem lesz jó megoldás. Nálunk sajnos azt kell megállapítani, hogy borzasztó lusták az emberek, vagy nagyon sietnek, ezért a hosszú séták szóba sem jöhetnek. Röviden ennyi.
süti beállítások módosítása