Újraindult a Bubi.

A blog kb. 11 hűséges olvasója emlékezhet az eredeti Bubi idején publikált hármas posztsorozatra (Mire jó a Bubi? Kellett ez nekünk? Bevezetés, javaslatok, tapasztalatok), amiben elég alaposan körbejártam a Bubi ügyét. Aztán visszatértem még a témára két éve a Bubi hanyatlásáról elmélkedő cikkhullám kapcsán is.

Hagyományos téma tehát számomra a Bubi, így aztán nem lehet nagyon meglepő, hogy az újraindulás kapcsán is írok róla. Íme:

Első benyomások

Kezdjük ott, ahol legutóbb abbahagytam: akkor azt mondtam, a Bubi hanyatlását sok tényező együttes hatása okozta, ezért nem lesz könnyű a bajokat orvosolni, "valószínűleg egy komplex megoldás húzná csak ki a Bubit a csávából".

Nézzük, megtalálta-e ezt a komplex megoldást a régi problémákra az új Bubi:

• "Nehezek, lassúak a bringák", írtam a régi Bubiról. Nos, az új Bubi még mindig nem versenybringa, de városi használatra teljesen jó. Ezt először közvetve tapasztaltam, amikor meglepve észleltem, hogy Bubival közlekedő embertársaimat egyáltalán nem olyan könnyű megelőzni, mint régen. Aztán magam is kipróbáltam a bringát és egész fürgének találtam, nagyjából hozza a saját bringám (tipikus városi fajta, széles és magas kormány, nehéz acélváz, vastag gumik) sebességét. És most már  egy tíz perces, kényelmes tempójú úttól nem izzadok halálra. Az ülés kellően magasra is beállítható, a telefontartó is remek. A bringa pipa.
• "Körülményes a használat" illetve "Elavult a rendszer": Nos, a gyakorlati használhatóság nagyon sokat javult. Nem kell személyes megjelenés, lehet weben vagy mobilon regisztrálni, egy bankkártya kell hozzá mindössze, ahogy az hasonló fizetős szolgáltatásoknál megszokott. A mobilapp kifejezetten jó, a felvétel kb. két kattintás, a leadást is pillanatok alatt észleli (Régebben perceket is kellett várni, amíg a rendszer lekönyvelte a visszaadást.) Dokkolóállomások továbbra is vannak és tapasztalatom szerint a használók döntő többsége még a bringák kerekét is az állványokba csúsztatja, holott ez igazából már nem szükséges. De azért én is így teszek, rend a lelke mindennek. ;-) Ugyanakkor az elvárás, hogy az állomás közvetlen közelében legyen a bringa leadáskor. (Ezügyben kicsit ellentmondásos volt a helyzet, mert a Bubi honlap egyértelműen leírta, hogy az állomáson kell leadni a bringát, ellenkező esetben a begyűjtésért 5000 Ft elszállítási díjat számolnak fel, azonban a gyakorlatban ezt nem tették és lehetett látni időnként "elhagyott" Bubit a városban. Mindazonáltal nemrég egyértelművé tette a BKK, hogy az engedékenységnek vége, a rossz helyen leadott bringákért fizetni kell.) Ezt igazából nem is bánom, sőt: lehet, hogy kényelmesebb lenne bárhol otthagyni, de lokálpatriótaként nagyon nem szeretnék a Limehoz hasonló "Bubi-káoszt" látni a városban.
• Tarifarendszer: a régi Bubi tarifarendszere elég drága volt. Én legalábbis annak találtam és csak egy "kiskapu" miatt voltam rendszeres használója: mivel egyszerre négyen is lehetett használni, ezért pár munkatársammal közösen vettünk éves bérletet, amelynek költsége így megoszlott. Az új Bubi olcsóbb, illetve a tarifarendszer egyszerűbb is. Van éves bérlet 5000 forintért (régen 12000 volt...), van havi bérlet 500 forintért, illetve lehet bérlet nélkül is használni, akkor 20Ft/perc a taksa. Nekem a havi bérlet jött be: éves szinten még nem látom előre, hogy mennyit fogom használni, de a havi bérlet már akkor megéri, ha két alkalommal kiváltok vele egy buszjegyet, márpedig erre a típusú használatra az én praxisomban gyakran van példa: egy munka utáni esti sörözés esetén a Bubi pont két buszjegyet vált ki.
• Kerékpárosbarát város: Ez mindig is vesszőparipám volt: minek Bubi, ha a tapasztalatlan, becsábítani kívánt bringásjelölteket egy bringások számára nem vonzó környezet várja, amely elrettenti őket a további bringahasználattól. Nos, Budapest továbbra sem Amszterdam vagy Koppenhága, még csak nem is Helsinki, de azért a helyzet sokat javult az elmúlt években. Ha a Bubi által lefedett területet, azaz a tágabb értelemben vett belvárost vizsgáljuk, akkor a hálózat már egész használható. A fejlődés tagadhatatlan, az alkalmankénti megtorpanások ellenére is.

Ami nem tetszik

Két bosszantó apróság gyűlt össze eddig a hibalistámon, lássuk ezeket fontossági sorrendben:

• A térkép nem teljesen megbízható. Mármint az a funkció, ami az állomások telítettségét jelzi. Már többször előfordult, hogy az állomáson nem találtam kerékpárt, holott a rendszer szerint volt ott. És itt nem csak arról van szó, hogy közben elvitték, hanem pl olyan esetekről is, hogy ott volt a bringa, de amikor ki akartam venni, foglaltnak jelezte. Ezután pedig a rendszer is frissült és az addig jelzett bringa hirtelen "eltűnt" az állomásról.
• A havi bérlet automatikusan megújul, azaz egy hónap után újra megterhelik a kártyát és egy újabb hónapra használhatom a rendszert. Sag schon, mi ezzel a baj, sok hasonló szolgáltatás működik így? Nos, ha rendszeresen akarnám használni a Bubit, akkor éves bérletet vennék rá, hiszen az gazdaságosabb. Havi bérletet pont azért veszek, mert nem vagyok benne biztos, hogy mikor akarom legközelebb használni. (Eddig kétszer vettem bérletet, az első lejárta után elég hosszú idő eltelt a másodikig...) Természetesen le lehet mondani a megújítást, de ezt minden alkalommal külön meg kell tenni. Macerás. Sokkal vevőbarátabb lenne, ha alapértelmezésben egy alkalomra szólna a havibérlet megvétele, legfeljebb külön ki lehetne jelölni, ha valaki automatikus hosszabbítást kér.

Az mindenesetre pár hónap után is látható, hogy az új Bubi előnyeit mások is hasonlóan ítélik meg, aminek következményeképp a használat az "egekbe szökött". Legalábbis ezt mondja a BKK és erről cikkezik a sajtó is. És tulajdonképpen ezt érzékelem én is a mindennapokban: a korábbihoz képest sokkal több mozgó Bubit látni és sokkal kevesebb álló Bubit a dokkolókban (erről még lesz szó). A leginkább azon lepődtem meg, hogy még  Woltos (vagy Netpincéres?) futárokat is lehet időnként Bubin látni...

Családi bubizás, kreatív, de szabálytalan...

Nézzük meg pontosan, mit is jelent ez az "egekbe szökött" használat? Nos, az első két hónapban a BKK híre szerint egy bringát átlagosan naponta 5 alkalommal használtak (kb. 6000 napi használat, 1200 bringára). Egy augusztusi facebook poszt alapján kiszámolható, hogy ezt azóta egy picit még feljebb is csúszott (5,4 használat-nap). Ez olyan szempontból tényleg nagyon jó eredmény, hogy a régi Bubi még alkalmanként se nagyon közelítette ezt meg, tartósan meg pláne nem. De a napi 5 alkalom például a sokkal régebbi és népszerűnek, sikeresnek mondott londoni közbringarendszer eredményét is felülmúlja, ők évek óta napi 4 alkalom/bringa értéken állnak a nyári hónapokban.

Mennyibe kerül a Bubi?

Szóval akkor minden szép és jó, nem? Hát, ezzel a kijelentéssel még várjunk. Volt nekem jó pár lényeges kifogásom még az eredeti Bubival kapcsolatban. 2014-ben elég alaposan körbejártam azt is, hogyan teljesít a Bubi a közösségi közlekedés hagyományos részével szemben. Akkori számításaim röviden összefoglalva az alábbi végkövetkeztetést hozták: biciklinként napi 4 úttal számolva a Bubi utaskilométerben számolva kb. kétszer olyan drága (53 Ft/km), mint a BKK egésze (26 Ft/km). Ez persze csak egy becslés volt, ami az első generációs Bubi esetében egy elképesztően optimista és hibás becslésnek bizonyult, hiszen a valóség ennél sokkal rosszabbul alakult. A Bubi még a napi 1 utat se érte el átlagosan, következésképpen egy utaskilométer költsége tragikusan magas volt.

Nézzük meg, most hogyan alakulnak ugyanezek az utaskilométer költségek.

A BKK egészére nézve egy G7 cikkben találtam releváns adatokat. Eszerint:

1. A BKK teljes utaskilométer teljesítménye 2018-ban 6360 millió km ( azaz 6,36 milliárd km) volt.
2. A BKK költségvetése 2018-ban 194,47 milliard Ft volt.
3. Azaz egy utaskilométer ára a BKK-nál kb. 31 forint volt.

Becsüljük meg a Bubi utaskilométer költségét is:

1. 4 út /bicaj/nap (tudom, most 5 felett van, de télen csökkenni fog, ez még így is egy optimista becslés!),
2. Számoljunk 15 perc/út átlagos időtartammal (a fentebb említett facebook poszt szerint: 8.100.480 perc / 540.032 alkalom), azaz 60 perc/bicaj/napnyi út 
3. Számoljunk 12 km/óra bubisebességgel, ez ~12 km/bicaj/nap
   • Megjegyzem, hogy a fentebb említett facebook poszt alapján csak napi 8 km jönne ki (1.080.064 km / 540.032 alkalom, azaz 2 km/út), azaz , de szerintem ők az állomások közti távolsággal számolnak, ami rövidebb a ténylegesen megtett útnál, hiszen a Bubi sajna nem tud légvonalban közlekedni...
4. 1200 bicikli, 365 nap =>  5.256.000 utaskm/év/Bubi
5. A Bubi éves díja a 337,92 millió Ft (a Szolgáltatási Szerződés szerint, amely innen tölthető le), ezek szerint a Bubi egy utaskilométert kb. 64 forintból hoz majd ki.

Azaz az új Bubi a sikeressége ellenére is még mindig kb. 2x drágábban hoz majd ki egy utaskilométert, mint a fővárosi tömegközlekedés egésze.

Ez eddig nem hangzik túl jól. Persze az is kérdés, hogy ezt ki fizeti ki. Ezt egyelőre nem lehet pontosan tudni.

• A Mol továbbra is támogatja a Bubit, de a pontos összeg nem ismert, én legalábbis nem találtam róla információt. Az első generációs Bubit évi 120 millióval támogatták, felteszem, hogy némileg emelkedhetett az összeg, számoljunk saccperkábé 140 millióval.
• A jegybevételről három hónap után nehéz nyilatkozni, mindenesetre azt lehet tudni, hogy 54.096 felhasználó regisztrált a Bubi alkalmazásba, feltehetőleg ők minimum egyszer ki is próbálták. Ha a felük éves bérletet vett (5000 Ft), a másik felük alkalmilag használja (mondjuk 3 alkalommal vesz havi bérletet, azaz befizet 1500 forintot), akkor eddig befolyhatott nagyjából 175 millió forint. Ha feltesszük, hogy lesznek még új felhasználók, mondjuk az első év hátralevő részében össszesen 10 ezren (teljesen jogos azt feltételezni, hogy a kezdeti nagy roham után már kevesebb új felhasználót csábít be a rendszer, főleg télen...), hasonló bevételi megosztásban, akkor bejöhet még éves szinten további 32,5 millió forint.
• (Azt persze látni kell, hogy ami bevétel a Bubi oldalán, az részben kiesés a BKK jegybevételeinél. Az egészen biztos, hogy én az eddig megvett két havibérletem 1000 forintos összegénél többet spóroltam azzal, hogy kevesebb buszjegyet vettem és ezzel nyilván nem vagyok egyedül. Erre egyébként már 2014-ben is rámutattam, szóval ez nem újdonság. Viszont azóta annyiban változott a helyzet, hogy a városban más mikromobilitási eszközök is elterjedtek (Lime, Donkey Republic, stb.), tehát ez a fajta elszívó hatás mindenképpen jelentkezik. Akkor viszont lehet a Bubira nem mint elszívó, hanem mint "visszaszívó" eszközre tekinteni, azaz a Bubi létezése az egyébként is elszivárgó bevételek egy részét visszahozza.)

A fentiek alapján nem teljesen légbőlkapott feltételezés, hogy ezúttal a jegybevétel (207,5 millió?) és a Mol támogatás (140 millió?) fedezheti a Bubi költségét és talán nem szükséges azt közpénzból kiegészíteni. Ez persze egyelőre csak becslés, remélhetőleg a tényleges eredményekről beszámol majd a sajtó.

Kis kitérő a sajtóról

Amely nem teljesít túl jól. 2014-ben még szinte minden lényeges Bubi adatot össze lehetett szedni újságcikkekből, a mostani újraindulásról azonban lényegében csak a nem túl adatgazdag BKK közleményeket ismételgetve tudósítottak. Ezért nem tudom pl. azt, hogy a MOL mennyit fizet a Bubi névhasználatáért. A Bubi költségeiről se írtak semmit, azt is csak azért tudom, mert a szerződés elérhető az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján.

Mindenesetre ha ez így lesz, akkor a legfontosabb eredeti fenntartásom okafogyottá válik majd és végre elmondható lesz, hogy a Bubi az nem csak egy értelmetlen közpénzzabáló presztizsberuházás, hanem egy önfenntartó szolgáltatás.

Hogyan tovább?

Persze azt nem szabad elfelejteni, hogy a Bubi 2.0 még csak pár hónapos. A kezdet jó, de ez önmagában még nem garancia a sikeres folytatásra. Gyakran előfordul, hogy egy jól induló szolgáltatás idővel kifullad és elveszti a népszerűségét. A tartós sikert nem könnyű elérni. 

Azt nem állítom, hogy én tudom a sikeres folytatás titkát, de két dolog azért motoszkál a fejemben ezzel kapcsolatban.

1: Hiányjelenségek

Gyanítom, hogy a jelenlegi bringaszám mellett a napi használat már közel van az elérhető maximumhoz.

Ez furának hangozhat, hiszen a napi 5 kölcsönzés az egy és negyed órányi használatot jelent csak, miért ne lehetne azt még növelni? Nos, leginkább azért, mert az igény nem egyenletes és már most is gyakran előfordul, hogy egy-egy állomás, vagy akár egy egész környék több állomása üresen áll, nincs ott egy bringa sem. (Erről a jelenségről egyébként írtam már 2014-ben is, de aztán a Bubi 1.0 általános sikertelensége miatt ez a gyakorlatban nem nagyon fordult elő.)

6 szomszédos állomás is üresen áll, bizony ez elég gyakran előfordul...

Ha ez rendszeres, akkor a felhasználók egy része elfordul a Bubitól és más megoldás után néz. A végén persze beáll egy egyensúly, amelyben a megmaradó felhasználók tolerálják az időnkénti hiányt, de erről az egyensúlyi szintről nehéz lesz felfelé elmozdulni. (Elméletileg lehetne növelni a bringák mozgatására vonatkozó szolgáltatási színvonalat, csakhogy ez drága mulatság, nem hinném, hogy megérné az árát.)

2: Több bringa?

Lehet persze növelni a bringák számát. Ha több bringa van, akkor később alakulnak ki a helyi hiányok, az előbb említett egyensúly magasabb felhasználószám mellett fog kialakulni. A szolgáltatási szerződésben ráadásul szerepel egy opció, amely szerint még 360 kerékpárt "lehívhat" a BKK. Ez anyagilag meglehetősen kedvező, ugyanis egy ilyen opciós kerékpár havi díja mindössze 1500 forint, azaz ha mind a 360 kerékpárt lehívná a BKK, akkor az éves díj mindössze 6,48 millió forinttal növekedne, azaz az egy kerékpárra eső fajlagos költség jelentősen csökkenne, miközben a kényelmesen kiszolgálható felhasználók száma vélhetőleg lineárisan növekedhetne.

A BKK egyébként a kezdeti népszerűség láttán már tett némi bizonytalan igéretet ennek a 360 kerékpárnak a lehívására. Ez üdvözlendő, de én azért óvatos duhajként árgus szemekkel figyelném, hogy a nyári növekedés folytatódik-e összel: nem biztos, hogy érdemes az extra bringákat a téli szezon elejére megrendelni.

Konklúzió

Bevallom öszintén, a Bubi 2.0 kezdeti sikere meglepett, de sose legyen nagyobb bajom. Szurkolok, hogy a népszerűsége kitartson!