Kassai Viktor és két társa a focivébé egyedüli magyar szereplői.

Kassai remekül szerepelt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 34 évesen fiatal bírónak számít. Ehhez képest ő és társai gyakorlatilag hiba nélkül vezették a meccseiket eddig (ez nagy szó, ahhoz képest, hogy mások mekkora bakikat vétettek) és én is szurkolok nekik, hogy esetleg kapjanak még feladatot a továbbiakban. Nagy dicsőség lenne ez nekik és egy icipicit minket is képbe hozna, ha már a focistáink erre nem voltak képesek.

Ugyanakkor olvasom a "kedvenc" (lévén egyetlen) sportlapomat, benne egy szavazás:

Két kollégám is Madridban járt a héten hivatalos úton. A spanyol-portugál meccset egy tapas-bárban nézték meg. Én sárgultam az irigységtől, amikor hallottam, de kiderült, hogy a munkamániás kollégák az első félidő után visszamentek a szállodai szobájukba. Dolgozni.

Két kézilabda hasonlat következik, szerencsére mindkettő hamis:

2007 januárjában a magyar válogatott világbajnoki csoportmérkőzést játszott Oroszországgal. Egy perccel a vége előtt döntetlenre állt a meccs, ami a mi továbbjutásunkat jelentette, az oroszoknak nyerniük kellett. Ráadásul mi támadhattunk: ha lövünk egy gólt, megvan a negyeddöntő!

A tegnap meccse: Dánia-Kamerun 2:1

A nap meccse: Magyarország-Szlovénia, SportKlub, este hattól.

A nap bejegyzése (na jó, nem mai, csak reggel olvastam): Ki a hülye Derekegyházán?

A nap ünnepeltje:

Boldog Szülinapot!

Vannak közhelyeink az arabokról, hangoskodó burnuszos alakok, lusta disznók, elnyomják a nőket, különben is terroristák. Jobb esetben egzotikus, festői szépségű, gazdag kultúrájú országok lakói. Vannak közhelyeink a zsidókról is, illetve na akarjunk akkorát markolni, maradjunk csak az izraelieknél: hangoskodó pajeszos alakok kibucokban, gépfegyverrel az oldalukon, viszont legalább nem lusták, felvirágoztattak egy országot a sivatagi semmiből. Jobb esetben festői szépségű, gazdag kultúrájú, egzotikus ország lakói. És persze mindannyian tudjuk, hogy azok ott egy kanál vízben megfojtanák egymást.

Találós kérdés: Milyen sörfesztivál az, ahol a Pilsner Urquell-t mérő pultnál magányosan álldogálnak a csaposlányok?

Már régóta irogatok egy posztot, amiben fontos szerep jut Mannerheimnek. Ehhez megpróbáltam röviden összefoglalni, ki is volt ő, de a tömör fogalmazás sosem volt erősségem: a szöveg kezdett elburjánzani és egy idő után feladtam. Úgy döntöttem, megérdemel egy külön írást.

Igazából ez az írás már itt hevert félkészen egy ideje és fogalmam se volt róla, hogy mikor fogok újra nekikezdeni. Ma reggel azonban kaptam egy emailt, ami eszembe juttatta. A port.hu-nak van egy szolgáltatása: lehet értesítést kérni, ha egy filmet vetítenek valahol, akár tévében, akár moziban. Ma kaptam egy ilyen értesítést, egy olyan filmről, amit szeretnék mindenkinek a figyelmébe ajánlani.

Sok a dolgom, így most rendes kritikák helyett jöjjön néhány szösszenet:

Vajon miféle kalyibát épít már megint ez a kölök a nappalliban?

Aha, egy istálló.

Hol van már az a szökőkút, apa? - kérdezte tőlem a gyerek múlt vasárnap némileg türelmetlenül.

Bebizonyosodott, hogy három a magyar igazság!

A Hamburg idén tavasszal három olyan csapattal találkozott, amelyben magyar idegenlégiós játszott. Dzsudzsák Balázs (PSV Eindhoven) és Juhász Roland (Anderlecht) csapatát kiverték, de a harmadik magyaros csapat, a Gera Zoltán vezette Fulham már megállította őket.

És a ráadás: Az Anderlecht után (és a Fulham előtt) még egy belga csapatot kivertek, a Standard Liege-t. A fenti axióma alapján már a belga csapat kiverhette volna a németeket, ha megtartotta volna magyar edzőjét, Bölöni Lászlót.

Régen volt Budapesten több cseh söröző is. Volt pl. a Prágai Cseh Sörház, ha jól emlékszem a Rákóczi úton. Volt egy Svejk Söröző is a Király utca környékén valahol.

Aztán eltűntek sajnos. Cseh sört persze csapolnak sok helyen, de csak a legismertebb exportmárkákat (Pilsner Urquell, Staropramen és Budvar) és némelyik esetben abban se vagyok biztos, nem valamelyik magyarországi gyárból érkezik-e a licencfőzet. Viszont a cseh konyha fogásait már jó ideje nem lehetett Budapesten megízlelni.

Olvasom, hogy a fővárosi közgyűlés elfogadott egy előterjesztést a Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer (KKKR) bevezetéséről. A KKKR egy rendkívül olcsó kerékpárkölcsönzési rendszer lesz, amely a híres koppenhágai, párizsi vagy éppen bécsi kerékpáros példákat próbálja itthon is meghonosítani.

Rögtön eszembe jutott egy másik nemrég olvasott hír Helsinkiből. A finn fővárosban ugyanis éppen megszüntetik az ott 2000 óta működő rendszert. Az ok: sokallták az évi 1 millió eurós fenntartási költséget.

Promontor munkája kapcsán az utóbbi években a megbízható rendszerek témakörében mélyedt el egy kicsit.

A nagy megbízhatóságú rendszerekkel szemben elvárás, hogy éjjel-nappal megszakítás nélkül működjenek, éveken keresztül. Ilyenek például egy légiirányítási rendszerek, egy atomerőmű vezérlőrendszere, vagy éppen bizonyos orvosi műszerek. Vannak kevésbé kritikus, de még mindig ide sorolható rendszerek, pl. a telefonhálózatok, a rádió- és tévésugárzás, a különböző közművek, ahol a milliónyi fogyasztó kiszolgálása miatt hasonlóak az elvárások.