"Biciklizni kezdtem" - nyilatkoztattam ki bő két éve. Tavaly megosztottam az első év tapasztalatait. Azóta is biciklizem, ez a poszt a második évről szól.

Hol biciklizem?

Továbbra is elsősorban munkába járok.

Egy viszonylag jelentős változás történt, délutánonként hazafelé nem a Szabadság hídon megyek már, hanem Lágymányosi (oppardon Rákóczi) hídon. Ez kicsit hosszabb útvonal ( azért nem vészes, kevesebb, mint 1 km többlet), viszont szabálykövetőbb lettem általa, lévén a Lágymányosin a "járda" jogilag nem járda, hanem osztott bringagyalog. Reggel maradt a Szabadság híd, ez kb. 85 %-ban a járdát jelenti (a maradék  az úttest, ha elcsípem a zöldet és nem látok nagy autósort a hídon), olyankor nincs komoly gyalogosforgalom.

Vannak standard kitérőim, kerékfújás benzinkúton, sörvételezés itt-ott, könyvbeszerzés amott, ilyesmik. Tavasszal a kisebbik lányom is megtanult bicajozni, ez adott némi lendületet a hétvégi bringázásainknak, egyelőre ez a környékbeli utcákra korlátozódik. (Bár ezeket az utakat nem mindig mértem, tehát a különböző statisztikákban csak részlegesen szerepelnek.) Tavasszal remélhetőleg távolabbi célokat is kitűzhetünk majd, a Kopaszi gátra fenem nagyon a fogam.

Statisztika/1: Mennyit bicikliztem?

"Összességében tehát kijelenthető, hogy megvan a 2000 kilométeres álomhatár. Sokkal több meg nem lesz jövöre sem..." - mondtam nagy okosan tavaly. Ehhez képest a mindentudó Sports Tracker jól rámcáfolt: az összegyűlt statisztikák szerint  majdnem 3000 km-t tekertem le egy év alatt (szeptembertől augusztusig):

A képen a kezdetektől letekert távolság látható (4928,22 km), ebből egyrészt levonandó a tavalyi eredmény (1977,25 km) másrészt a szeptember elseje reggeli menet (7,51 km), az eredmény pedig 2943,46 km. Szóval új álomhatár van, az évi 3000 km, amit persze ezúttal nem értem el, de talán majd jövőre!

Statisztika/2: Költségvetési egyenleg

A banki kártyakimutatásaim szerint 29540 forintot költöttem kerékpározásra, ebben benne van a kerékpárosklub tagsági díja és egy 6070 forintos Tízpróbás költés, ami nem teljesen biztos, hogy teljes egészében bicajos költség, de számoljuk ide, már csak azért is, mert elképzelhető (bár nem jellemző, mindenhol igyekszem kártyával fizetni), hogy volt készpénzes költésem is, az meg ebben nincs benne. Mindenesetre ennek a pénznek nagy részét az alábbiakban részletezett tételekre fordítottam.

Szerelés, felszerelés

A korábban már emlegetett hajtókarcsere mellett komoly szervízköltségem nem volt a második évadban. A fékpofákat megtanultam kicserélni és beállítani, bár a technikám messze van a tökéletestől, ezért ha egyéb okokból szervízben járok, a fékeket is meg szoktam nézetni.

Beszereznem se kellett  komolyabb dolgokat, nagyjából az alábbi apróságokat vettem:

• Fehér prizma előre és egy második narancs színű küllőprizma az első kerékre, hogy Kresz-kompatibilis legyek. (Mondjuk arra kiváncsi lennék, hogy milyen közlekedésbiztonsági indoka van annak, hogy a korábbi "egy küllőprizma hátra, egy előre" szabályt "két küllőprizma előre" váltotta fel. Biztos nagyon fontos volt ez a változtatás. Arra biztos jó, hogy egy csapásra az utakon közlekedő kerékpárok 90%-a szabálytalanná és bírságolhatóvá vált, mert az ilyesfajta módosításokról az emberek többsége nem szokott értesülni.)
• Sárga fényvisszaverő szalagok karra, lábra.
• Fényvisszaverő rudacskák a küllőkre.
• Lecseréltem továbbá a csomagtartóra szerelt hátsó prizmát egy lámpa/prizma kombóra, és hogy az első lámpából is legyen kettő, oda is vettem egy olcsóbb darabot.

Igen, paranoiás vagyok a láthatóságra, nem tagadom...

Fejkamerán továbbra is gondolkozom, de ez komolyabb beszerzés és a velemszületett smucigság eddig mindig megakadályozta a megvalósítást. Ugyancsak gondolkoztam bicajosnadrágon, főleg télire, de nem jutottam dűlőre. Itt nem elsősorban a "takarékos" természetem volt a gond, hanem az, hogy a testhez simuló hagyományos biciklinadrágok nagyon nem tetszenek, olyat semmiképp se akartam venni, hagyományosabb - értsd, "nadrágabb" - szabásút pedig nem találtam.

Statisztika/3: Hány napot bicikliztem tavaly?

A már emlegetett Sports Tracker a forrásom itt is, íme, a napszámok havi bontásban, összevetve a tavalyi adatokkal:

 Rövid adatelemzés:

• Ezek a számok nagyjából meg is magyarázzák, hogyan nőtt másfélszeresére a megtett távolság: hát úgy, hogy kb. másfélszer annyi napon bicikliztem.
• Az is látszik, hogy enyhe, de legalábbis hóban szegény telünk volt, így a téli hónapokban sem látható komolyabb teljesítménycsökkenés.
• Fent napokkal számolok, de naponta általában két úttal kell számolni, egy reggel, egy este. Amitől persze van eltérés felfelé, ha napközben ki- vagy útközben beugrom valahova, illetve lefelé, ha egy pl. esti program miatt bent marad a céges garázsban a bicaj. és másnap reggel buszozom. Az alábbi táblázatban összeszedtem, hogy az adott év napjai hány alkalmat jelelntettek, illetve hogy mennyi volt a napi átlag:

• 	2012-13	2013-14
  Napok	142	215
  Alkalmak	265	400
  Alkalom/nap	1,866	1,860

Statisztika/4: Útvonalfajták

Megint összeszedtem, hogy milyen útvonalfajtákon biciklizem. Ezek persze a "szokásos" reggeli és esti útvonalakra vonatkoznak. Tekintettel, hogy a délutáni hídváltás miatt ebben változás volt, meghagytam a tavalyi adatokat is, lehet hasonlítgatni:

 Rövid adatelemzés:

• Hosszabb lett az össztáv (14750 méterről 15605 méterre nőtt)
• Több úttest és bringagyalog lett, a többi útfajta csökkent, legtöbbet a bringasáv, köszönhetően annak, hogy hazafele nem használom a Kiskörutat.
• Ami nem látszik, az az, hogy a tavalyi 1000 méter járdából  úgy lett 990m idénre, hogy 350 méter forgalmas járdát (Szabadság híd) elhagytam, viszont 340 méternyi elhagyatott járdát "használatba vettem" (az ösvény helyett).

Statisztika/5: Időeredmények

Nos, az időeredményekről nem tudok mértékadó statisztikát produkálni, ugyanis a Sports-Tracker átalakította a honlapját és az átalakításnak áldozatul esett az átlagszámítási funkció. Pontosabban az összátlagot még ki tudnám éppen számolni, de azt a logikát, amivel az azonos útvonalakat eddig beazonosították és az átlagot csak ezekre számolták, azt kivették, így ezentúl nem tudom a reggeli és délutáni időtartamokat különválasztani.

Így viszont csak érzésre tudom mondani, hogy az időeredményeim nem nagyon javultak. Illetve a mérleg felemás. Reggelenként mintha kifejezetten lassultam volna, talán azért, mert egy téli megcsúszás miatt óvatosabban gurulok lefelé a hegyről. Esténként viszont valamennyit gyorsultam. Ugyan hosszabb lett kicsit az útvonal, mégis kb. ugyanolyan időket megyek. Érzem a gyorsulást hazafelé a Hamzsabégin is, ahol egy konkrét szakasznál régen mindig pont belefutottam egy pirosra váltó lámpába, most viszont általában elérem a zöldet.

Valószínűleg érdekes lenne évszak és időjárás szerint is vizsgálni a menetidőket, de ehhez ezeket kézzel kellene adminisztrálnom, erre pedig nem nagyon van időm.

Ráadás: az ötödik félév

Tekintettel arra, hogy igencsak elhúzódott ennek a posztnak a megírása és az abban eredetileg nem tárgyalt, szeptembertől kezdődő harmadik év eddigi időszaka igen eseménydús volt, úgy döntöttem, hozzácsapok erről az időszakról is egy rövid kis összefoglalót. Nézzük akkor.

A megnöveledett szervízigényt már emlegettem (bár pl. a racsnicserét ki is felejtettem), emellett a beszerzéseim is növekedtek:

• Vettem új térdvédőket, mert a régi gumírozott térdmelegítőim kezdtek megnyúlni. A bosszantó az, hogy először vettem jó drága térdvédőket a Tízpróbásban, majd pár napra rá láttam a kínaiban egészen olcsó térdmelegítőket, amik tökéletesen megfeleltek volna a célnak. Ez utóbbiak annyira olcsóak voltak (250 forint!), hogy váltásnak még így is megvettem őket.
• Találtam nadrágot télire. Itt is a Tízpróbás lett a nyerő. Igaz, ez hivatalosan nem kerékpáros nadrág, hanem túranadrág, de tökéletesen megfelel a céljaimnak, viszonylag szűk, de nem az általam utált testhez simuló szabás, vízlepergető anyag, vékony bélés, cipzáros zsebek, szóval egyelőre tökéletesnek tűnik.
• Vettem új téli kesztyűt is, merthogy a régi sífutókesztyűm már teljesen szétszakadt. Olcsó darab, meglátjuk, meddig bírja.
• Pótoltam továbbá elhagyott fényvisszaverő karszalagot is, az egyik új darab ráadásul ledes: a karácsonyfa effektus lassan tökéletes lesz.

Nem csoda hát, hogy szűk félév alatt a kiadásaim 58685 forintra rúgtak, azaz félév alatt elköltöttem az előző évi büdzsé kétszeresét. (Kb. fele-fele arányban oszlott meg a szervízelés és  ruházkodás, illetve benne volt újfent egy klubtagság.) Nagyon remélem, hogy a következő félév szerényebb lesz.

A Budapesti Tél  idén is komolytalan volt. Összesen két januári alkalom volt, amikor a téli időjárás miatt nem tudtam biciklizni, egyszer hó esett, egyszer meg ónos eső. (Na jó, volt egy nap, amikor szintén volt ónos eső és meg is bántam, hogy elindultam, de visszafordulni nem akartam már. Igaz, aznap jó negyedórával tovább tartott az út, mert szuperóvatosan haladtam...) A december és eddig a február is teljesen gondmentes volt.

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy február 15-én a kilométerszámláló 6371 kilométeren állt, azaz a szeptembertől letekert 1443 km  alapján úgy tűnik, meglehet idén a 3000 km. Legalábbis időarányosan megvannak az ehhez szükséges kilométerek. Ámbár ha figyelembe veszem, hogy ebben benne van egy őszi  Tisza-tó kör a maga 64 kilométerével (céges csapatépítés keretében), meg azt is, hogy nyáron a szabadságok miatt több kiesés várható, mint amennyi télen volt, akkor lehet, hogy mégse. Majd meglátjuk, azért még nem reménytelen a dolog.

Bár úgy is lehet nézni a dolgot, hogy ha a Bubis tekeréseimet is számolnám, az egészen biztosan kompenzálja a Tisza-tó kört, és azok a tekerések nem szerepelnek a kimutatásban. Amúgy, ha már a Bubinál tartunk, lassan döntéshelyzetbe kerülök: márciusban lejár a tesztelésért kapott jutalombérlet és döntenem kell, hogy hajlandó vagyok-e pénzt is adni ezért a szolgáltatásért. Még nem döntöttem, hezitálok.

Zárszó

Paulus Velocipedus búcsúzik: valószínűleg a továbbiakban nem fogok ilyen bő lére eresztett éves beszámolókat írni biciklis pályafutásomról, maximum egy-egy villámposztot eresztek majd meg összegyűjtött statisztikai adatokkal vagy extrémebb közlekedési afférral.

Mindenkinek biztonságos és lehetőség szerint gyors közlekedést kívánok, a választott közlekedési eszköztől függetlenül. Figyeljünk és vigyázzunk magunkra és egymásra!