A többévszázados horvát-magyar sorsközösség újabb manifesztumára leltem Horvátországban.

Régóta érik egy komolyabb poszt Promontor étrendjének évtizedek óta elengedhetetlen darabjáról, a näkkileipäról (magyar neve nincs, a kétszersült erőltetett megoldás, svédül knäckebröd, németül Knäckebrot, angolul crisp bread).

Ez a poszt most sajnos nem az lesz. Ehelyett panaszkodni fogok az Ikeára.

Promontorék Horvátországban nyaraltak az idén.

Láttunk sok szépet (Plitvice, Sibenik, Primosten), élveztük a tengert, az amatőr búvárkodást. Kevésbé élveztük a hőséget. Talán fogok még erről-arról írni, ez a poszt azonban a nyaralásunk számomra legeredetibb élményéről fog szólni.

Minapi hollandiai benyomásaimról már írtam, most jöjjön a második rész.

Promontor néha be-be küld egy-egy szösszenetet az autózz blognak is, ezek aztán vagy megjelennek, vagy nem. Eddig a kiselejtezett írásokkal nem foglalkoztam többet (hulljon a férgese), de most arra gondoltam, kár lenne, ha Promontor írói munkásságának eme közszolgálatilag is fontos zsengéi örökre elvesznének az autózz blog szőrösszívű szerkesztői miatt. Így aztán ezekből ezennel új - várhatólag azért nem túl gyakori - rovatot indítok.

Tudom, hogy filmenként egy teljes poszttal illene jelentkeznem, sajnos mostanában más témákra fordítom a blogidőkeretemet, így most csak egy összevont gyorsjelentést tudok prezentálni az első félévben abszolvált mozilátogatásaimról, amolyan korai pestiestes stílusban.

Megbecsültem januárban, aztán újra megbecsültem júniusban. Múlt héten pedig megjött a levél a manyuptól a tényleges adattal.

Figyelem, szenzációs képek kerülnek publikálásra!

Promontor a BKV Figyelőt és Hamstert megelőzve közöl pikáns sztárfotókat a fővárosban párnapos látogatást tevő svéd királyi hibridbuszról!

Nemrég Hollandiában jártam munkaügyben, az ottani benyomásaimról szól ez a poszt.

A minap a Svábhegyen jártunk, a Jókai kertben. Erről majd talán írok még bővebben, de most csupán a kert sarkában álló Steindl villáról szeretnék megemlékezni.

Hohó, megint itt van egy ezerszer súlykolt lerágott csont, Promontor egyik kedvence, a gyűlölt sárgacsekk!

A törzsolvasók szerintem gyaníthatták, hogy a múltkori oxfordi beszámolóból hiányzik valami. Nos, igen. A pub meg a sör. Következzék tehát egy alapos beszámoló az oxfordi pubokról és a bennük csapolt sörökről.

Íme a lista, "Három az egyben akció" keretében:

Európa kulturális fővárosai 2011-ben Turku és Tallinn. Mivel mindkét helyen megfordultam már, nem is egyszer, arra gondoltam, összeállítok egy kis programjavaslatok a személyes élményeim alapján azoknak, akik netán arrafelé kalandoznak akár most, akár később.

Turkuval már foglalkoztam, jöjjön most Tallinn.

Promontor viszonylag régen volt hivatalos úton, aminek okaként egyrészt az általános és speciális gazdasági világválságot (aminek céges reakciójaként a lecsökkent utazásszámot az arányosan megnövelt telefonkonferenciarészvétel volt hivatott kompenzálni), másrészt az utóbbi évek konkrét promontorprojektjeinek kisebb mértékű nemzetközi beágyazottságát lehet említeni.

Viszont ami késik, nem múlik, nemrég azért sor került egy hivatalos ügyben eszközölt oxfordi látogatásra, amiről ezúton röviden beszámolok. Pontosabban inkább csak egy-két benyomást örökítek meg címszószerűen.