Benyomások iskolai évnyitókról, akkor és most.

Legyek

A legyeket könnyebb agyoncsapni, mint Magyarországon. Hiába na, a jólét elkényelmesíti őket.

Tiszafüreden lőttem ezt a képet. A bolt erősen egyoldalú volt, se liberális zsemlét, se szoci pogácsát nem árultak. Sőt, a zsemle is nemzeti volt, de amikor azt fényképeztem, a kamerám a nemzeti meghatottságtól könnyes objektívvel csak egy homályos képet produkált, így a Nemzeti Vizes Zsemle kimarad a posztból.

Egyébként nem azért, de szerintem péksütemény fronton a nemzeti helyzet elég ramaty.

Ma 66 éve, 1944. augusztus 4-én választotta meg a finn parlament Carl Gustaf Emil Mannerheimet köztársasági elnöknek.

A pillanat inkább drámai volt, mint ünnepélyes. A finnek ekkor Hitler szövetségesei voltak, a Vörös Hadsereg pedig mélyen benyomult az ország területére: Viipuri és vele Karélia nagy része már elesett. Ugyan pillanatnyilag lefékezték a szovjet előrenyomulást és a hadsereg jó erőben volt, mindenki tudta, hogy a németek elvesztek és az oroszokat senki sem tudja megállítani. Finnországnak tehát sürgősen ki kellett lépnie a háborúból: ez volt Mannerheim nyilvánosan ki nem mondott feladata. Lényegében nem kevesebbet vártak tőle, mint hogy megmentse Finnországot a totális háborús vereségtől és a szovjet megszállástól.

Szóval újabb Mannerheim poszt következik.

Volt egy találós kérdésem, ideje eredményt hírdetni.

Mi ez?

És hol van?

Frissítés (2010. július 31.):

A megfejtés megszületett és egy újabb posztban a zsűri kiosztja a díjakat, továbbá izgalmas (vagy nem is annyira) háttérinformációkat közöl...

Üldögélek a kánikulában a számítógép előtt, folyik rólam a víz. Kint 137 fok, bent pár fokkal hűvösebb, de sajna még mindig az elviselhetetlen tartományban. Ráadásul fogalmam sincs, miről szóljon a legközelebbi poszt. Alkotói válság, kánikulával súlyosbítva.

Ha valakinek ismerős a poszt, annak nem kell újraolvasni. Az újrapublikálás oka az, hogy Promontor bértollnok lett.

Azt már elárultam, hogy tavaly augusztusban a Mátrában voltunk nyaralni, de a programjainkról még nem esett szó. Nosza, pótoljuk a hiányt!

1. felvonás: A hanyagság

Szín: Vadiúj Olépláza, Csilivili KözteSport üzlet, pénztár

Szereplők: Promontor, Első Eladólány, Második Eladólány

- Jó napot kívánok! Ajándékutalványt szeretnék vásárolni x ezer fabatka értékben.

- Tessék parancsolni!

Nemrég lőttem a környéken:

Kassai Viktor és két társa a focivébé egyedüli magyar szereplői.

Kassai remekül szerepelt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 34 évesen fiatal bírónak számít. Ehhez képest ő és társai gyakorlatilag hiba nélkül vezették a meccseiket eddig (ez nagy szó, ahhoz képest, hogy mások mekkora bakikat vétettek) és én is szurkolok nekik, hogy esetleg kapjanak még feladatot a továbbiakban. Nagy dicsőség lenne ez nekik és egy icipicit minket is képbe hozna, ha már a focistáink erre nem voltak képesek.

Ugyanakkor olvasom a "kedvenc" (lévén egyetlen) sportlapomat, benne egy szavazás:

Két kollégám is Madridban járt a héten hivatalos úton. A spanyol-portugál meccset egy tapas-bárban nézték meg. Én sárgultam az irigységtől, amikor hallottam, de kiderült, hogy a munkamániás kollégák az első félidő után visszamentek a szállodai szobájukba. Dolgozni.

Két kézilabda hasonlat következik, szerencsére mindkettő hamis:

2007 januárjában a magyar válogatott világbajnoki csoportmérkőzést játszott Oroszországgal. Egy perccel a vége előtt döntetlenre állt a meccs, ami a mi továbbjutásunkat jelentette, az oroszoknak nyerniük kellett. Ráadásul mi támadhattunk: ha lövünk egy gólt, megvan a negyeddöntő!

A tegnap meccse: Dánia-Kamerun 2:1

A nap meccse: Magyarország-Szlovénia, SportKlub, este hattól.

A nap bejegyzése (na jó, nem mai, csak reggel olvastam): Ki a hülye Derekegyházán?

A nap ünnepeltje:

Boldog Szülinapot!